2022-es év, illetve az orosz-ukrán háború a globális földgáz kereskedelmének drasztikus átalakulását hozta. A világ egyik legjelentősebb földgáz importőre, Európa elfordult Oroszországtól, amely a világ legjelentősebb exportőre. Az európai függőség kimagasló szinten állt, a behozatal 40%-a volt a kontinensnyi országból érkező nyersanyag. Az Oeconomus korábbi elemzésében megvizsgáltuk az Európai földgázfelhasználás átalakulását. Jelen tanulmány Oroszország átalakuló exportját mutatja be. Magyarország gázellátása szempontjából a diverzifikációs törekvések mellett továbbra is fontos az Oroszországból vezetéken érkező földgáz. Európai szempontból is lényeges, hogy azok az országok, ahova még érkezik a vezetékrendszeren keresztül földgáz Oroszországból, a következő időszakban is fenntartsák beszerzéseiket. Ez a mennyiség enyhítheti a 2023-ra prognosztizált európai hiányokat, ahogyan erről az Oeconomus korábbi elemzésében is írtunk. A földgázbeszállítók diverzifikációja is folyamatosan zajlik. Az azerbajdzsáni gázimport növelése mellett Magyarország érdekelt abban, hogy bővítse az országba irányuló LNG-ellátást a horvátországi krki terminálon keresztül, és fejlessze a Románián keresztül megvalósuló tranzitot, ahova a Katarral 2023 májusában kötött megállapodás értelmében a cseppfolyós földgáz érkezhetne.
Szerző: Németh Viktória
Loading...
Reload document 
Open in new tab 2022 februárjáig Oroszország volt a világ legnagyobb gázexportőre, messze megelőzve az Egyesült Államokat és Katart (1. ábra). Versenytársaival ellentétben Oroszország gázexportjának háromnegyede egyetlen piacra, Európára (beleszámítva uniós és nem uniós országokat is) koncentrálódott. Az immár hat évtizeden keresztül stabilnak mutatkozó európai-orosz gázexport radikálisan átalakult (Chyong et al., 2023).
https://public.flourish.studio/visualisation/14116124/
- ábra: 2021-ben Oroszország volt a világ legnagyobb földgázexportőre, a második az Egyesült Államok, míg a harmadik Katar volt. A világ vezető földgáz exportőrei esetében eltérően alakul a vezetékes gáz és az LNG kivitel. Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2022, pages 36 and 37, Statista, 2023.
Érdemes látni azt is, hogy a teljes orosz fosszilis energiahordozó export is átalakult 2022-ben. Miközben az orosz kőolaj új piacokat talált, és átalakultak az ellátási láncok, a korábbi évnél 7,6%-kal jelentősebb volt a forgalma, 242 millió tonnára nőtt, addig a földgáz esetében ambivalens folyamatok játszódtak le. A vezetékes földgáz exportja nagy arányban mérséklődött, amíg a cseppfolyós földgáz értékesítése szempontjából kedvező volt a 2022-es év, 7,9%-kal bővült, 45,7 milliárd köbméterre. Összességében a földgáz exportvolumene 25,1%-kal, 184,4 milliárd köbméterre esett (Kuczyński, 2023). Ugyanakkor a Reuters értesülései alapján 2023 áprilisában ismét növekedett Európa irányába irányuló gázszállítás. Az Ukrajnán keresztül megvalósuló tranzit átlagos napi vezetékes exportja 75,6 millió köbméterre nőtt a márciusi 70,3 millió köbméterről (Reuters, 2023b). Ez az ismételt európai tartalékképzés jele lehet. Az európai uniós országok 2022-2023 telén célul tűzték ki, hogy 90% feletti szintre tölti fel a tárolóit. Európa a következő télre is igyekszik felkészülni, és magas szinten tartani a tárolókapacitásokat.
Az orosz export számára nehézséget jelentett, hogy a földgáz 83,6%-t csővezetéken keresztül értékesítette, és kisebb hányadot, 16,4%-ot képviselt az LNG. A cseppfolyós gáz sokkal nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, és lényegesen könnyebben lehet új partnerországok felé irányítani azt. A következőkben a tanulmány azt vizsgálja, miként alakul át az LNG és a vezetékes földgáz aránya az orosz exportban, és hogyan változott a kivitel az egyes térségek irányába.
LNG-kapacitások bővülése
Oroszország cseppfolyósított földgáz termelése és exportja csaknem 9%-kal, mintegy 46 milliárd köbméterre (kb. 33 millió tonnára) nőtt 2022-ben. Az orosz LNG nagy részét az északi-sarkvidéki Jamal LNG projektben állították elő (kb. 20 millió tonna), amelynek fő részvényesei közé tartozik az orosz Novatek (50,1%), a francia TotalEnergies (20%), a kínai CNPC (20%) és a Selyemút Alap (9,9%). Ebből a projektből közel 15 millió tonna Európába került (14%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest), és körülbelül 5 millió tonnát szállítottak Kínába. Szahalin-2 szénhidrogénmezőn, az orosz Távol-Keleten 2%-os növekedést következett be az előző évhez képest. Az LNG-t két kis léptékű projektben is előállítják a balti-tengeri régióban, amelyet az európai piacra szállítanak. Oroszország terve, hogy a következő években megduplázza LNG-termelését, és ennek eredményeként 2030-ra 100 millió tonnára növelje LNG-exportját. Ezt elsősorban északi-sarkvidéki LNG-projektek, köztük a Novatek tulajdonában lévő ún. Arctic LNG 2 fejlesztésével érnék el. Ezt a bővítést annak ellenére ígérték, hogy az orosz termelés 2023-ban csökkenhet a Jamal LNG (négyből) két gyártósorának tervezett karbantartási munkálatai miatt (Wiśniewska, 2023a).
A külkereskedelem irányainak változása
Oroszország volt-szovjet tagállamokon kívüli földgázexportja jelentősen mérséklődött 2022-ben. Az év folyamán az orosz Gazprom közel 101 milliárd köbméter földgázt exportált a távoli országokba, ami 45,5%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához képest (2. ábra).
https://public.flourish.studio/visualisation/14128801/
2. ábra: Oroszország exportja távoli célpontokra (Európai Unió, Törökország és Kína) 2022-ben. Forrás: Gazprom, Statista, 2023
A csökkenés jelentős részben az európai kereslet visszaeséséből adódott. 2022-ben az EU belföldi földgázkereslete 13,2%-kal csökkent 2021-hez képest, míg Oroszország korábbi, 40%-ot meghaladó részesedése éves átlagban 15%-ra mérséklődött, (ahogyan erről az Oeconomus korábbi elemzésében beszámoltunk.). Ez érzékenyen érintette Oroszországot, mivel gázexportjának nagyobb hányada Európába koncentrálódott. 60%-ot meghaladó rész OECD-tag európai országokban, illetve 10%-t meghaladó részesedés Törökországba, továbbá majdnem 8% Beloruszba irányult 2021-ben. Ázsiába mindössze a szállítások 12-13%-a érkezett, míg további régiókba 5-6%-nak megfelelő részarány került (3. ábra).
https://public.flourish.studio/visualisation/14120152/
3. ábra: Az európai OECD-országokba irányuló orosz gázexport (kék színnel) eltörpül az Ázsiába/Óceániába (sárga színnel) vagy a világ többi részébe (piros) irányuló export mellett, ami kevés azonnali alternatívát jelent az európai uniós visszaeső keresletének kiváltására. Forrás: GIS, 2022.
A külkereskedelem új irányait tekintve, az orosz energiahordozók iránti keresletben fontos szerepet játszott Ázsia, különösen Kína, de az indiai igények emelkedése is megfigyelhető volt. Kína orosz vezetékes gáz és cseppfolyósított földgáz importja kiugró mértékben emelkedett 2022-ben előbbi 2,6-szeresére (3,98 milliárd dollárra), utóbbi 2,4-szeresére (6,75 milliárd dollárra) bővült (Hale, 2023).
Kína
A következő időszakban tovább növekednek a vezetékes kapacitások Ázsia irányába (4. ábra). Oroszország 2023-ban Szibéria Ereje 1 vezetéken keresztül 22 milliárd köbméter gázt szállíthat. A kapacitás bővülése nyomán a vezeték várhatóan csak 2025-ben éri el maximális szintjét, évente 38 milliárd köbméternyi energiahordozót szállíthat. Emellett Kína megállapodást kötött Oroszországgal arról, hogy gázellátást kap a Szibéria Ereje 3 vezetéken keresztül, amely várhatóan 2026-ban éri el a 10 milliárd köbméteres szállítási kapacitást. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban Oroszország összesen 48 milliárd köbméter gázt exportálhat Kínába csővezetékeken keresztül. Ez a mennyiség lényegesen elmaradhat az EU által 2021-ben vásárolt 155 milliárd köbméter gáztól, amely nyugat-szibériai mezőkről származik. Amennyiben megvalósul Szibéria Ereje 2 projekt, az lehetővé tenné Moszkva számára, hogy 50 milliárd köbméterrel növelje gázexportját. Utóbbi beruházás célja, hogy a nyugat-szibériai Jamal-félszigetről Kínába jusson el a vezetéken keresztül a földgáz. Ugyanakkor annak megépítésére vonatkozó kínai-orosz szerződés feltételeiről továbbra is tárgyalnak (Vakulenko, 2023).
4. ábra: A vezetékes orosz gáz egyre nagyobb súlyt képvisel a kínai importban. A Szibéria Ereje 1 vezetéken 2019. decemberében indult el a szállítás. 2020-ban 4,1 milliárd köbméter, 2021-ben 10,4 milliárd köbméter, míg 15 milliárd köbméter gáz érkezett Oroszországból Kínába. 2023-ban ez a szám 22 milliárd köbméterre emelkedhet. A fejlesztések befejeztével a maximális kapacitás 38 milliárd köbméter/ év lehet. Szibéria Ereje 2 vezeték építése 2024-ben kezdődik, 2029-ben fejeződik be, maximális kapacitása 50 milliárd köbméter/ év. Forrás: Vakulenko, 2023.
2022-ben 40%-kal emelkedett az Oroszországból Kínába exportált LNG mennyisége, amivel elérte a 6,5 millió tonnát. Azzal együtt is bővült a kereskedelem volumene, hogy Kína teljes LNG importja 19,5%-kal esett, 63,4 tonnára a zéró-Covid politika miatt. Eközben a Kínából reexportált, vagyis tovább értékesített LNG mennyisége is emelkedett, elsősorban Dél-Koreába, Japánba és Franciaországba (Reuters, 2023a). Továbbá Oroszország bejelentette, hogy bővíteni kívánja a Kínába irányuló LNG-ellátást is. 2030-ig a vezetékes földgáz mennyisége elérheti a 98 milliárd köbmétert, miközben az LNG 100 millió tonnára emelkedhet. A szükséges LNG-kapacitások kiépítésében kínai vállalatok is közreműködnek (Enerdata, 2023).
A Center on Global Energy Policy, Columbia Egyetem energiapolitikai kutatóintézetének kutatása alapján 2022 végén az Ázsiába irányuló orosz vezetékes gázexport először ért el közel azonos mennyiséget az Európába irányuló exporttal. Ehhez mind az európai import drasztikus csökkenés, mind az ázsiai export emelkedése hozzájárult. Korábban, 2021-ben Oroszország még mintegy 30 milliárd köbméter földgázt adott el Ázsiának, szemben az uniós országok 155 milliárd köbméterével. 2022-ben az Európába szállított gáz mennyisége körülbelül a felére esett vissza, míg az Ázsiába irányuló szállítások fokozatosan emelkedtek. Oroszország már bejelentette, hogy az elsősorban Európát és Közép-Ázsiát kiszolgáló nyugati gázhálózatát összekapcsolja az ázsiai piacokkal, ami rugalmasságot biztosít a gáz csővezetékes áramlásához nyugatra vagy keletre. Ilyen módon Szibéria Ereje 2. vezeték befejezése a Gazprom prioritási listájának élére került. A vezeték évente 55 milliárd köbméter gáz szállítására lesz alkalmas.
India
Indiába elsősorban, 70%-ban cseppfolyós földgáz érkezik a teljes behozatalt tekintve. Az ország földgázigénye az előrejelzések szerint ötszörösére nő a következő évtizedben. India jelenleg hat LNG-importterminált üzemeltet, de még többre lesz szüksége, hogy lépést tartson a növekvő igényekkel. Az ország 2023 elején kötött megállapodás alapján az orosz Északi-sarkvidékről származó LNG szállítmányok indulhatnak Indiába a 2023-as évtől kezdődően (HNN, 2023). Emellett az indiai állami gázszolgáltatónak, a GAIL újrakezdte az orosz LNG beszerzését, miután 2022 júniusában, hogy az ukrajnai háború miatt leállította annak beszerzését. A 2018-ban kötött megállapodás alapján India évente 2,85 millió tonna cseppfolyósított gázt vásárol. Várhatóan 2023-ban elérik a teljes szállítási kapacitást (Economic Times India, 2023).
Belső-ázsiai export és saját felhasználás alakulása
Miközben a távoli célpontokra, Európába és Ázsiába irányuló export, elsősorban az európai értékesítések bezuhanása miatt 2022-ben lényegében megfeleződött, a 2021-es szint 45%-ra esett vissza (Reuters, 2023b), addig a belföldi felhasználás és a Közép-Ázsiába irányuló export növelése volt megfigyelhető. A kivitel visszaesése lehetővé tette Oroszország számára, hogy több gázt használjon fel belföldön, de ennek a növekedésnek a potenciálja korlátozott: a földgáz részesedése már most is magas, az orosz primerenergia-fogyasztás 53%-át teszi ki. Ilyen módon a szokásosnál több gáz áramolt a hazai tárolókba, illetve 18-20%-os termeléscsökkentést váltott ki, így 671 milliárd köbméterre mérséklődött a kitermelés(Chyong et al., 2023).
Tranzitországok közbeiktatása
Az orosz gáz Közép-Ázsiába történő értékesítése szintén napirenden van. Felmerült annak lehetősége, hogy egy ún. „gázszövetség” jön létre Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a három ország között megosztott gázinfrastruktúra hasznosításával, és különösen a két szomszédos ország hazai piacainak orosz gázellátásával. A szövetség 2022-ben nem indult útjára, és több kétség is megfogalmazódott ezzel kapcsolatban, de annak lehetősége a közeljövőben nem zárható ki (Chyong et al., 2023).
Oroszország gázexportja Törökország irányába is ambivalens tendenciákat mutat. Oroszország 2022-ben is Törökország domináns gázszállítója maradt, mivel a teljes import 7%-kal, 54,66 milliárd köbméterre csökkent a 2021-es rekord 58,70 milliárd köbméterrel szemben (Byrne – Cockayne, 2023). A gázfogyasztás mérséklődés hátterében a török gazdaság válsága és az enyhe tél állt (Łoskot-Strachota – Michalski, 2023).
Mindemellett, az exportpiacok diverzifikálása érdekében Oroszország aktívan tárgyal Törökországgal és Iránnal az európai, valamint a pakisztáni és indiai piacokon folytatandó közös tevékenységekről. Ugyanakkor az új infrastruktúra kiépülése hosszú éveket vehet igénybe.
Ráadásul Törökországot monopol helyzetbe hozhatja az Európába irányuló szállítások tekintetében, amilyen helyzetben korábban Ukrajna volt. Törökország már jelenleg is azt tervezi, hogy 25%-os árengedményt kér az országba irányuló orosz gázszállításokra (Byrne – Cockayne, 2023; Chyong et al., 2023). Mindazonáltal a török közvetítő szerep megvalósulása folyamatban van. A Reuters számításai szerint a Gazprom napi gázexportja Európába mintegy 7,5%-kal nőtt márciushoz képest, főként a Törökországon áthaladó tranzit növekedésének köszönhetően (Reuters, 2023b).
Az európai export helyettesítése során további lehetőség, hogy az LNG-kapacitások fejlesztésének, amin keresztül Oroszország ebben a szektorban is globális gázpiaci szereplővé válhat (Chyong et al., 2023). 2022 januárja és novembere között 10%-kal, 29 milliárd köbméterrel bővült az orosz LNG-kapacitás (Reuters, 2023b).
A gázexportból származó orosz bevételek
A termelés és az export visszaesése ellenére a Gazprom pénzügyi teljesítménye 2022-ben nagyon erős volt, különösen 2022 első felében Európában tapasztalható jelentősen emelkedő gázáraknak eredményeként. A gáz ára rendkívül magas volt, magasabb, mint 2021 azonos időszakában. Így a 2022-es év felében a Gazprom rekord nettó nyereséget ért el, több mint 2500 milliárd rubelt (jelenlegi árfolyamon kb. 32 milliárd dollárt), többet, mint az előző két évben elért nyeresége együttvéve. A vállalat osztalékfizetésével és a keletkezett adókkal 2022-ben az orosz költségvetés legnagyobb befizetőjévé vált, és összesen 5 ezer milliárd rubelt (mintegy 65 milliárd dollárt) injektált az államháztartásba (szemben a 2021-es 3,31 ezer milliárd rubellel). A vállalat 2022 második félévére vonatkozó nyereséget még nem publikálta, de elemzők becslése szerint ez már nulla közelében lehetett (Wiśniewska, 2023b).
A bevételemelkedés hátterében a gáz világpiaci árának emelkedése áll. A geopolitikai feszültség, és a kereslet-kínálati viszonyok megváltozása az árak jelentős emelkedéséhez vezetett. Az ún. kereslet-kínálati sokk abból fakad, hogy a világ egyik legjelentősebb földgázimportáló országcsoportja, az EU fokozatosan leépítette a világ legnagyobb exportálójától, Oroszországból származó beszerzéseit. A piac ugyanakkor fokozatosan alkalmazkodik az új körülményekhez, így 2023-ban még jelentős geopolitikai kockázatok terhelik az árazást, de összességében kiegyenlítettebbé válhatnak a kereslet-kínálati viszonyok.
Konklúzió
Oroszország 2022 során veszített pozíciójából, ami megnyilvánult mind az eladott földgáz mennyiségében, mind pedig a legnagyobb piaci részesedés megkérdőjelezésében. Az ún. távoli célpontokra értékesített földgáz mennyisége 45%-kal csökkent. Ezek után az Egyesült Államok válhat a világ legnagyobb földgáz exportőrévé. Ugyanakkor Oroszország jelentős tartalékainak következtében továbbra is képes értékesíteni a rendelkezésére álló nyersanyag egy részét, és új lehetőségek nyílhatnak számára. Hosszútávon a más beszállítókénál kedvezőbb ár, és az ázsiai országok irányába való nyitás fokozatosan kiválthatja korábbi legjelentősebb európai partnereinek keresletét. Így például 2023 során India is visszatért az orosz LNG vásárlásához, miután 2022 második felében felfüggesztette azt. Továbbá, többek között Kína egyre nagyobb mennyiségben szerzi be az orosz cseppfolyós gázt, és re-exportálja azt, többek között Dél-Koreába, Japánba és Franciaországba. Ilyen módon az orosz földgáz újra megjelenhet az elveszített európai piacokon is, de már nem közvetlenül, csővezetéken keresztül szállított formában, hanem cseppfolyósítva, és más partnerország közbeiktatásával. Hasonló kereskedelmi tranzitállomássá válhat Törökország is. Ez azt jelenti, hogy Oroszország földgáz exportja a következő években még kedvezőtlenebb helyzetben lesz, mint 2022-t megelőzően. Az ázsiai partnerek felé történő nyitás, és a vezetékes mellett a cseppfolyós földgáz fokozatos térnyerésével a következő évtizedben pótolhatja a kieső keresletet.
Magyarország gázellátása szempontjából a diverzifikációs törekvések mellett továbbra is fontos az Oroszországból vezetéken érkező földgáz. Európai szempontból is lényeges, hogy azok az országok, ahova még érkezik a vezetékrendszeren keresztül földgáz Oroszországból, a következő időszakban is fenntartsák beszerzéseiket. Ez a mennyiség enyhítheti a 2023-ra prognosztizált európai hiányokat, ahogyan erről az Oeconomus korábbi elemzésében is beszámoltunk. A földgázbeszállítók diverzifikációja is folyamatosan zajlik. Az azerbajdzsáni gázimport növelése mellett Magyarország érdekelt abban, hogy bővítse az országba irányuló LNG-ellátást a horvátországi krki terminálon keresztül, és fejlessze a Románián keresztül megvalósuló tranzitot, ahova a Katarral 2023 májusában kötött megállapodás értelmében a cseppfolyós földgáz érkezhetne.
Felhasznált források
- Byrne, Megan – Cockayne,James: Turkey Gas Imports: Russia Still Dominant. (2023) https://www.mees.com/2023/3/3/power-water/turkey-gas-imports-russia-still-dominant/f05d2dd0-b9c5-11ed-b549-01302ad8e3d6
- Chyong , Kong – Corbeau, Anne-Sophie – Joseph, Ira – Mitrova Tatiana: Future Options for Russian Gas Exports. (2023) https://www.energypolicy.columbia.edu/publications/future-options-russian-gas-exports/
- Economic Times India: ormer Russian unit resumes regular LNG supplies to India; 6 US cos offer stake to GAIL. https://economictimes.indiatimes.com/industry/energy/oil-gas/former-russian-unit-resumes-regular-lng-supplies-to-india-6-us-cos-offer-stake-to-gail/articleshow/100337169.cms?utm_source=contentofinterest&utm_medium=text&utm_campaign=cppst (2023)
- Enerdata: Russia announces progress with China on the Power of Siberia 2 gas pipeline. (2023) https://www.enerdata.net/publications/daily-energy-news/russia-announces-progress-china-power-siberia-2-gas-pipeline.html
- Hale, Erin: How China and India’s appetite for oil and gas kept Russia afloat. (2023) https://www.aljazeera.com/economy/2023/2/24/how-china-and-indias-appetite-for-oil-and-gas-kept-russia-afloat
- HNN: Arctic LNG Producer Novatek In Talks To Supply Gas to India (2023) https://www.highnorthnews.com/en/arctic-lng-producer-novatek-talks-supply-gas-india
- Kuczyński, Grzegorz: Russia’s Hydrocarbon Exports in 2022: Moscow Bets On Bigger LNG Output. (2023) https://warsawinstitute.org/russias-hydrocarbon-exports-in-2022-moscow-bets-on-bigger-lng-output/
- Łoskot-Strachota, Agata– Michalski, Adam: Turkey’s dream of a hub. Ankara’s wartime gas policy. (2023) https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/osw-commentary/2023-03-10/turkeys-dream-a-hub-ankaras-wartime-gas-policy
- Reuters: Factbox: How China benefits from Western sanctions on Russia’s energy exports (2023a) https://www.reuters.com/business/energy/how-china-benefits-western-sanctions-russias-energy-exports-2023-03-20/
- Reuters, Russia’s April gas exports to Europe up 7.5% from March, calculations show (2023b) https://www.reuters.com/business/energy/russias-april-gas-exports-europe-up-75-march-calculations-show-2023-05-02/
- Vakulenko, Sergey: What Russia’s First Gas Pipeline to China Reveals About a Planned Second One. (2023) https://carnegieendowment.org/politika/89552
- Wiśniewska, Iwona: Russia: LNG exports up in 2022. (2023a) https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2023-01-26/russia-lng-exports-2022
- Wiśniewska, Iwona: Gazprom in 2022: production and exports down, profits up. (2023b) https://www.osw.waw.pl/en/publikacje/analyses/2023-01-12/gazprom-2022-production-and-exports-down-profits
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
