👴🏻 Bolygónk népessége évről-évre folyamatosan növekszik, és világszinten a túlnépesedés veszélye fenyeget. Nem kizárólag egyre több ember él egyszerre, hanem jellemző trend, hogy a lakosság egyre hosszabb ideig is él. A Világbank 2020-as adatai alapján Földünk teljes lakosságának már 9,3 százaléka már betöltötte a 65. életévét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte a jelenlegi közel egy milliárd fős létszámról 2030-ra több mint 1,4 milliárd főre növekszik majd 60 évnél idősebb emberek száma. 2050-ig pedig a mostani érték több mint duplájára, 2,1 milliárdra emelkedik. Az életkor átlagos kitolódását jól szemlélteti, hogy a 80 évnél idősebb lakosság száma 2050-ig a triplájára emelkedik, megközelítve a 430 millió főt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) World Population Ageing 2020-as jelentéséből kiderül, hogy világszerte az jellemző, hogy a nők átlagosan tovább élnek, mint férfi társaik. A teljes 65 év feletti lakosság több mint felét, 55 százalékát a nők alkotják. Ráadásul minél idősebb korcsoportot vizsgálnak, annál inkább növekszik a különbség, a 80 év felettiek táborának 62 százalékát a nők teszik ki. Az Eurostat 2020-as adatai alapján az Európai Unióban minden ötödik lakos legalább 65 éves volt. Ráadásul a 80 év feletti emberek aránya a teljes populáción belül a jelenlegi kevesebb mint 6 százalékról az évszázad végéig várhatóan közel 15 százalékra emelkedik. A Population Reference Bureau adatbázisa alapján Japánban a lakosság 28 százalékát adják a 65 év feletti emberek, és ezzel az értékkel az ország a világon az első helyen áll. A távol-keleti országot követően az ezután következő négy helyen kizárólag csak európai országok állnak, sorrendben Olaszország, Finnország, Portugália és Görögország, amelyek esetében rendre 22,8, 21,9, 21,8 és 21,8 százalékon áll a mutató. Miközben abszolút számokat tekintve Kínában él a legtöbb idős polgár több mint 166 millióval, lakosság arányosan csak 12 százalékot tesznek ki a teljes népességből.

👵 Európát régóta sújtja, hogy társadalma az idő előre haladtával idősödik. 2001-hez képest 2020-ra öt százalékkal emelkedett a 65 év feletti népesség aránya. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban a medián életkor 43,9 év volt, amely több mint öt évvel magasabb, mint két évtizede volt. A medián életkor azt az életkori adatot jelenti, melynél a népesség fele fiatalabb, míg másik fele idősebb. 2020-as adatok alapján a medián életkor Olaszországban a legmagasabb 47,2 évvel, de a dobogó további két helyére Németország és Portugália került rendre 45,9, illetve 45,5 évvel. Ezzel szemben a legalacsonyabb medián életkorral rendelkező országok Ciprus, Írország és Luxemburg, ahol rendre 37,7, 38,1, illetve 39,5 évnél áll ez a mutató. Magyarország nem sokkal ugyan, de az EU-s átlag alatt helyezkedik el 43,3 évvel. Az egyes régiókat tekintve az öt legidősebb medián életkorral rendelkező régió Németországban található, ahol 50 és 52 év között alakul az érték. Ezzel szemben az öt legfiatalabb régiók közé két francia, és egy-egy ír, belga és spanyol régió került. A franciaországi két régióban (Mayotte és Guyane) a medián életkor rendkívül alacsony, 17,7 és 26,1 év, miközben a további három ország egyes régióiban 34 és 37 év között helyezkednek el az értékek, bár ezek a területek a kontinenstől messze, a tengerentúlon vannak. Az EU-ban a születéskori várható élettartam a férfiak esetében 78,5, míg a nők esetében 84 év a 2019-es adatok alapján. A várható élettartamban is jelentős növekedés figyelhető meg, az elmúlt két évtizedben a nőknél közel hat évvel, míg a férfiaknál négy évvel meghosszabbodott. Mindezek alapján az Eurostat becslésében azt vetíti előre, hogy a következő húsz évben közel 28 százalékkal emelkedik majd az öreg kontinensen a 65 év felettiek aránya.

🇭🇺 Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a medián életkor 43,3 év volt 2020-ban, miközben a 65 évnél idősebbek aránya társadalmunkban közel 20 százalék Az egyes magyarországi régiók között kis mértékű különbség figyelhető meg, hiszen míg Közép-Magyarországon 42,3 addig a Dél-Dunántúlon 45,1 év a medián életkor. Ugyanakkor mind a hét magyar régió esetében elmondható, hogy míg az elmúlt egy évtizedben három-négy évvel, az elmúlt húsz évben pedig öt-hat évvel is emelkedett az érték. Magyarországon 2000 óta az EU-val azonos mértékben növekedett a medián életkor, de az Eurostat becslése alapján a következő két évtized során a magyar nyugdíjasok száma negyedével fog emelkedni. 2021-ben a K&H biztos jövő indexéhez készített, 30 és 59 év közötti lakosság körében végzett reprezentatív kutatása alapján a magyar társadalom számára a nyugdíjcélú megtakarítás a harmadik helyen szerepel. A felmérésben résztvevők válaszai alapján ideális esetben 58 éves korukban mennének nyugdíjba a magyarok, miközben várakozásaik alapján csak egy évtizeddel később kerülhet erre sor. A megkérdezettek 60 százaléka gondolja úgy, hogy az államilag biztosított nyugdíjból fog tudni megélni idősebb korában. A K&H felmérése alapján a válaszadók havi szinten közel 270 ezer forintos nyugdíjjal lennének elégedettek. Az életkor kitolódással párhuzamosan emelkedik a nyugdíjkorhatár is, és 2022. január első napjától 65 évre emelkedik hazánkban. A magyar nőknek kedvezményesen, 40 év szolgálati időt követően is van lehetőségük nyugdíjba vonulni, függetlenül attól, hogy betöltötték-e a szükséges korhatárt. A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban készített tanulmánya alapján a magyar nyugdíjrendszer legalább 20 évig fenntartható, de az idősödéssel hazánkban is aktívan foglalkozni kell. Nem véletlen, hogy az elmúlt egy évtizedben a Kormányzat folyamatosan családbarát politikát folytat, hogy ösztönözze a gyermekvállalási kedvet az országban.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

💾 Az adatok forrása itt található.

#Nyugdijas #Idosek #Eletkor #Idosodes #Tarsadalom #Nepesseg #Europa