👚 A Changing Markets Foundation 2021 februárjában közzétett kutatásában foglalkozott a divatipar és a fosszilis energiahordozók kapcsolatával. 2015-ben a világon 62 millió tonna ruhát készítettek, amely várhatóan 2030-ra meghaladja a száz tonnát, melynek összértéke eléri a 3,3 ezer milliárd dolláros értéket. A növekedés egyrészről a növekvő népességből, illetve abból a trendből táplálkozik, hogy az átlagos ember 60 százalékkal több ruhát vásárol magának, mint a másfél évtizede. Annak ellenére, hogy több ruhánk van, az egyes darabokat fele annyi ideig hordjuk. A Changing Markets megállapítása alapján a szintetikus alapanyag felhasználás 2030-ig várhatóan 73 százalékos arányra növekszik a jelenlegi 69 százalékos szintről. A szintetikus anyagok között közel 85 százalékot képvisel a poliészter, amely önmagában éves szinten több mint 700 millió tonna széndioxiddal szennyezi a környezetet, amely megegyezik Mexikó kibocsátási értékével. A poliészter 2020-ben alig két évtized leforgása alatt a duplájára nőtt. Az egyre növekvő ruhaipari pazarlás, és a fogyasztói igények változása alapján 2030-ig a károsanyag kibocsátás a duplájára is növekedhet. A poliészter előállításához éves szinten több mint 70 millió hordó olaj felhasználása szükséges jelenleg.
👜 Az úgynevezett fast fashion (mint például a Zara vagy a H&M üzletláncok) megjelenése elhozta a megfizethető, és divatos ruházatot a világ polgárai számára. Ugyanakkor a divatipar, különösen a fast fashion, hatalmas környezeti terhet jelent a Föld számára. A 2000-es évekhez képest az előállított ruhadarabok mennyisége a duplájára emelkedett. A fast fashion, nevéből adódóan magával hozta a folyamatosan megújuló kollekciókat. Az Európai Parlament számvetése alapján míg az ezredfordulón az európai divatcégeknél átlagosan éves szinten két új kollekcióval rukkoltak elő, addig egy évtizeddel később ez átlagosan ötre növekedett. A fast fashion-be tartozó vállalatok esetében ez a szám radikálisan magasabb, a Zara 24, míg a H&M 12 és 16 közötti új kollekcióval jött elő évente. Az Európai Parlament 2019-es kutatása alapján az Európai Unióban a háztartások kiadásuk közel öt százalékát fordítják ruházatra, amelynek egyötödét a cipők teszik ki. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) beszámolója alapján egy átlagos EU-s polgár évente 11 kilogramm ruhát dob ki, miközben 26 kilogrammnak megfelelő újat vásárol a boltokból. A ruhaipar egy globálisan értelmezhető iparág, amelynek termelési mennyisége 1975 óta a háromszorosára növekedett.
🧵 A McKinsey nemzetközi tanácsadócég 2020-as kutatása alapján a ruházati szektor 2018-ban megközelítőleg 2,1 milliárd metrikus tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki. A ruhaipar minősül az egyik legszennyezőbbnek a világon, a teljes széndioxid kibocsátásból közel tíz százalékos részesedést tesz ki, amely 2050-re akár elérheti a 25 százalékos szintet is. A divat alapvetően olyan mértékben károsítja a környezetet, mint Franciaország, Németország, vagy éppen az Egyesült Királyság gazdasága. A 2015-ös párizsi egyezményben vállalt feltételek teljesítése érdekében a teljes iparágnak 1,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékes éves kibocsátási szintre kéne mérsékelnie a tevékenységét 2030-ig. A világ legnagyobb fast fashion cégcsoportja az Inditex, amelybe a Zara is tartozik, vállalta, hogy 2023-ig átáll fenntartható, organikus vagy újrahasznosított pamut felhasználására, illetve újrahasznosított poliészterre 2025-ig. Az Inditex több mint 120 ezer tonna széndioxidnak megfelelő károsanyagot juttatott a levegőbe 2020-ban, 2019-ben ugyanakkor több mint 350 ezer tonna volt. A visszaesés alapvetően a COVID-19 miatti gazdasági visszaesés következménye, nem pedig a környezetvédelmi intézkedéseknek tulajdonítható. A H&M csoport ugyanakkor a pandémia ellenére 18 százalékkal több károsanyagot bocsátott ki 2020-ban, összesen több mint 72 ezer tonna CO2-nek megfelelő mennyiséget. A Columbia Climate School összegzése alapján a ruhaipar éves szinten 93 milliárd tonna tisztavíz felhasználásával jár. Egy farmernadrág előállításához összesen egy kilogramm pamutra van szükség, amely körülbelül 7,5 – 10 ezer liter víz felhasználását igényli, míg egy darab póló elkészítéséhez közel háromezer liter víz felhasználása kell. Összehasonlításként ennyi vizet egyetlen ember egy évtized alatt fogyaszt el.
🧺 Az Eurobarometer 2019 decemberi felmérésében arra volt kíváncsi, hogy az EU-s polgárok hogyan viszonyulnak a ruházati szektor fenntarthatóságával kapcsolatos nézetekről. A válaszadók közel 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a ruháknak újrahasznosítható anyagból kellene készülniük. Továbbá minden negyedik lakos annak ellenére, hogy a cégek környezetbarátként tüntetik fel termékeiket, bizalmatlanul viszonyulnak ehhez. Összességében a válaszadók 87 százaléka tartaná pozitívnak, ha a ruházati cégekkel szemben szigorúbb fenntarthatósági szabályok vonatkoznának.
🇭🇺 Magyarországon a KSH adatai alapján a pandémia 2020-ban közel 13 százalékkal, 369 milliárd forintos összértékre vetette vissza a hazai textil-, és ruházati ipar, valamint bőr- és bőrtermékgyártás értékesítését a 2019-es év 422 milliárd forintos értékéről. A kiskereskedelmi üzletek forgalmát tekintve a textil, ruházati és lábbeli kategóriában már 2020 első negyedévében meglátszott az új típusú koronavírus miatti lezárások hatása, amikor is márciusban az üzletek forgalma felére mérséklődött. A mélypont 2020 áprilisában volt, amikor is a megelőző év azonos időszakához képest 90 százalékkal mérséklődött a vásárlások értéke. Az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa alapján 2019-ben Magyarországon összesen 1779 darab ruhaipari vállalat működött, amely 2021-re 1625 darabra mérséklődött. Nem csak a vállalatok száma, hanem bevételük is jelentősen csökkent a járvánnyal terhelt időszakban. A pandémia előtti évben az iparág hazai bevételei meghaladták a 111 milliárd forintos értéket, míg 2020-ban kétmilliárd forinttal alacsonyabb bevételre tettek szert a szereplők.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/a-kriptodevizak-jelentos-kockazatokat-hordoznak-mikozben-foleg-az-azokat-nem-eszlelo-fiatal-generacio-koreben-nepszeruek/
💾 Az adatok forrása itt található.
#Divat #Ruhaipar #Fenntarthatosag #Fastfashion #Klima #Kornyezetvedelem
