Előző elemzésünkben az európai államok közül Finnország, Ausztria és Svájc gazdasági semlegességének helyzetét tekinthettük át. Alábbi összefoglaló anyagunkban, nemzetközibb példákkal szemléltetjük, hogy a világpolitika milyen környezetet tud teremteni a semleges gazdaságok kialakításához. Brazília, Vietnám és India példái azért is érdekesek, mivel az elmúlt évek során sikeresen tudták külpolitikájukat és külgazdasági érdekeiket úgy szervezni, hogy a kialakuló geopolitikai kihívások ellenére is előnyük származik a rivális államokkal folytatott kereskedelemből. Az országok elemzése során a korábban már meghatározott módszertant alkalmazzuk.
- Külkereskedelmi partnerek diverzifikációja – az adott ország milyen külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik, azok hová koncentrálódnak, mennyire diverzek, milyen a kapcsolata az USA-val, Kínával és Oroszországgal.
- Külföldi tőkebefektetések diverzifikációja – milyen forrásúak az adott országba áramló FDI-ok, jellemzően mely országok a tőkekihelyezők, van- e erős tőkefüggős valamely nagyhatalommal (USA, Kína, Oroszország).
- Energiabeszerzési pontok – milyen az adott ország energiafelhasználása, mely energiahordozók milyen arányban vannak alkalmazva, honnan szerzi be az importot, ebből adódóan kialakult- e energiafüggőség valamely állammal szemben (USA, Kína, Oroszország).
Az országok vizsgálata során főként a három nagyhatalom, Oroszország, USA és Kína befolyását vizsgáljuk a felsorolt szempontok szerint, kitérve a kétoldalú kapcsolatok helyzetére is.
Nemzetközi példák gazdasági semlegességre
Az alábbiakban néhány esettel szemléltetnénk, hogy a semlegesség vállalása mennyi gazdasági hasznot hozhat egy-egy állam számára. A kiválasztott országok mindegyikében azonos, hogy gazdasági prioritásaikat úgy határozzák meg, hogy az a jelenlegi geopolitikai helyzetben mindkét ellentétes felet képesek kiszolgálni, valamint a maguk számára is előnyös üzleteket kötnek az érintett államokkal. Jelen példákkal nem csak a klasszikus értelembe vett diplomáciai semlegességet, hanem az egyes országok rugalmasságát is áttekinthetjük, főként a két- és többoldalú kereskedelemmel kapcsolatosan. Az országok elemzése során a fennálló geopolitikai válságok nyomán vizsgáljuk azok semlegességét, valamint külkereskedelmi, külföldi tőkeáramlási és energetikai szempontok szerinti kitettségüket tekintjük át.
Vietnám
Vietnámról modern diplomáciájának kialakításában nagy szerepet kapott a történelmi tapasztalat, hiszen számos alkalommal nézett szembe gyarmatosítókkal, konfliktusokkal. Mindezek olyan jelentőséggel befolyásolták világnézetét, hogy mára a nemzeti függetlenség és szuverenitás megtartása lett a prioritás a külpolitikai gondolkodásában. Semlegességi törekvései először 1976-ban nyilvánultak meg, amikor csatlakozott az el nem kötelezett országok mozgalmához, viszont a reformokat megzavarta az 1978-as Vörös Khmerek lázadása, majd 1979-ben a kínai invázió (Giang, 2024). Ezt követően nem semleges, hanem függő politika alakult ki Vietnám és a Szovjetunió között. A hidegháború végétől ismét változni látszott a vietnámi külpolitika, annak irányai, prioritásai. A Kínával való megváltozott kapcsolat arra késztette Hanoit, hogy gyökeres változásokat eszközöljön diplomáciájában, amelynek eredményeként mind az USA-val, mind Pekinggel sikerült már az 1990-es években normalizálni a viszonyt (Tung, 2021). Külpolitikai reformja révén egy sor nemzetközi szervezet tagja lett, széles spektrumú kapcsolatot tudott kialakítani a legtöbb országgal, ez pedig a gazdasági teljesítményére is kedvezően hat.
A gazdaságra is kiterjedő, 2016-os bambuszdiplomácia koncepciója egy olyan szintű rugalmasságot biztosít az országnak, amely révén Vietnám képes alkalmazkodni a változó világ körülményeihez, miközben megőrzi a nemzeti elkötelezettségeit is. Ugyan a vietnámi külpolitikai koncepció sosem nevesítette egyértelműen, hogy Vietnám semleges ország, de diplomáciai lépéseiből mégis erre lehet következtetni. 2019-ben elfogadásra került a honvédelmi fehér könyv, amelyben négy területen fogalmaztak meg tiltást és amely egyben a mai semlegesnek tekinthető állapot alapját is képezi (Ministry of National Defence, 2019). Ez a két koncepció, a honvédelmi fehér könyv és a bambuszdiplomácia, együttesen segítik elő, hogy ma Vietnám nemzetközileg is az egyik leginkább semleges országnak tekinthető.
1.ábra: Vietnám külkereskedelmi partnereinek megoszlása kontinensenként 2022-ben (milliárd USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2024.
Kereskedelmi partnerségeinek kialakításakor Vietnám egyaránt igyekszik ápolni a kapcsolatot a korábbi kommunista szövetségesekkel és a nyugati világ országaival. Ez a fajta nyitottság segítette elő azt is, hogy míg a világ legtöbb országában a koronavírus járvány gazdasági visszaesést hozott, addig Vietnámot a világkereskedelmi zavarok csak kisebb mértékben érintették. Az áruexportban a válság nem is mutatkozott meg, sőt, a 2019-es évhez képest 2020-ban több, mint 20%-kal nőtt a kivitel értéke (UNCTAD, 2024). Ezzel együtt sikerült megtartania külkereskedelmi egyensúlyát is.
A semlegesnek tekinthető országok gazdasági adatainak áttekintése során érdemes figyelmet szentelni a külkereskedelmi partnerek egyensúlyának is. Ebből a szempontból nézve, az az ország tekinthető semlegesnek, amely viszonylag kiegyenlített kereskedelmet folytat a legtöbb állammal, nem túlzó a kivitele vagy az importja egy-egy ország irányába. Érthető módon a földrajzi elhelyezkedést is figyelembe kell vennünk, hiszen az elsődleges piacok a szomszédos országok, valamint a szélesebb régió, de fontos, hogy a világ más országaival is hasonlóan kiegyensúlyozott kereskedelmet folytasson.
Vietnám esetében az export oldalon jól kivehető ez a fajta egyensúly, az import oldalon már kevésbé. Exportját főként az ázsiai országok (Kína, Dél-Korea, Japán, Hong-Kong, India), az USA, továbbá egyes nyugat-európai országok (Németország, Hollandia, Egyesült Királyság) felé továbbítja. A kiviteli partnerek között megjelenik még, nagyobb arányban Brazília, Chile és Argentína is, továbbá Dél-Afrikai Köztársaság és Egyiptom (OEC World, 2024). Az import kapcsolatai ennél valamivel egysíkúbbak: öt ázsiai országgal bonyolítja (Kína, Dél-Korea, Japán, Taipei, Thaiföld) teljes importjának a 68,4%-át. A fennmaradó 31,6%-ban túlnyomóak a további ázsiai államok, csak kisebb mértékű az USA (3,17%), Ausztrália (2,93%) és egészen kevés az európai országok részesedése (OEC World, 2024). Ezen adatokból a leszűrhető tanulság az, hogy Vietnám inkább az exportjában semleges, importjában inkább függő, főként az ázsiai országoktól, azok közül is elsősorban Kínától.
A másik fontos terület, amely meghatározhatja egy ország semlegességét, az energiahordozókkal való ellátottság. Vietnám 2015 óta nettó energia importőrré vált, az energiahordozókat elsősorban a közeli ázsiai országokból, Dél-Koreából, Kínából szerzi be. Importszerkezetében jelentős mértékű az energiahordozók aránya, 2022-ben 28,5 milliárd USD-árt tett ki ennek összege (OEC World, 2024). Az importkitettség ellenére Vietnám felismerte, hogy forrásait diverzifikálnia kell, elsősorban az energiabiztonság fenntartásához. Ennek érdekében Kína mellett Laoszból is vásárol elektromos áramot, valamint bővíti megújuló energetikai fejlesztéseit is (Vietnam Invest Review, 2023). Emellett növeli a kőszén importját is, amelyet Ausztráliából és Indonéziából szerez be (OEC World, 2024).
A mutatók közül érdemes még megemlíteni a külföldi befektetések arányait is. Vietnám esetében ez azért fontos, mivel az elmúlt évek megváltozott külpolitikai irányai és a globális geopolitikai helyzet miatt az USA fokozta a tőkekihelyezéseit az országba. Az elmúlt bő egy évtized alatt a pragmatikusabb vietnámi politikának köszönhetően az országba áramló FDI mennyisége jelentősen emelkedett, elsősorban a feldolgozóipari és infrastrukturális ágazatok esetében. Míg 2012-ben ebbe a két szektorba mindösszesen 8 370 millió USD-nyi FDI érkezett, addig 2022-re 17 900 millió USD-re nőtt ez az összeg (Vietnam Invest Review, 2023). Hatással volt mindezen eredményekre az is, hogy az olyan amerikai nagyvállalatok, mint az Apple, Kínától távolabb igyekeznek diverzifikálni az ellátási láncaikat, így inkább Vietnámot választották a tőkekihelyezés célországaként. Az FDI révén sikerült a vietnámi gyárak, infrastruktúrák kiépítését növelni, a kikötők bővítésével pedig mindez elősegítette az ország exportkapacitásának növelését, valamint mélyebben integrálta Vietnámot az ellátási láncokba.
2.ábra: A beáramló FDI értékének változása Vietnámban 2010-2023 között. Adatok forrása: UNCTAD, 2024.
A gazdasági részletek áttekintése után vessünk még néhány pillantást arra, hogy Vietnám hogyan tud egyensúlyozni a nagyhatalmak, valamint a köztük fennálló konfliktusok között. A jelenleg zajló kínai-amerikai kereskedelmi háború során bizonyította, hogy annak gazdasági előnyeit megfelelően ki tudja aknázni. Az előbbiekben már említett amerikai tőkekihelyezések révén a vietnámi gazdaságban fejlődés indulhatott meg, mindazonáltal nem romlott ennek következtében a kapcsolata Kínával sem.
Az orosz-ukrán háború kapcsán a vietnámi semlegesség változatlan maradt, viszont a történelmi és gazdasági kapcsolatait Oroszországgal korábban is többször hangsúlyozta már. Mivel a fegyveripara jelentős függést mutatott az orosz termékekkel, így egy három pontból álló stratégiát vezetett be ennek csökkentéséért. Ennek részei a már meglévő orosz/szovjet készleteket utólagos leszerelése, a hazai fegyveripar fejlesztésének elősegítése, valamint a fegyverimport diverzifikációja (Storey, 2024). Mivel Oroszország jelenleg is fontos energetikai szereplő a vietnámi energiabeszerzésben, így emiatt is fontos volt a semleges hozzáállás fenntartása Hanoi részéről. Sikerült a helyzetet úgy kezelnie, hogy sem az európai államok, sem az USA részéről nem került negatív kritika megfogalmazásra, így ezekkel a területekkel is fenn tudta tartani korábbi jó partnerségeit.
A jelenlegi lehetőségek alapján, a semlegesség további kiterjesztése, elsősorban az afrikai, közel-keleti, latin-amerikai országok felé egy újabb kitörési pontot jelenthet Vietnám számára. Ezekkel a területekkel olyan együttműködések, megállapodások létrehozása lenne a cél, amelyek tovább bővítenék Vietnám gazdaságdiplomáciájának irányait. Emellett hatással lenne a további FDI vonzásra, a gazdasági növekedésre, valamint a magasjövedelmű országbesorolás elérésére is (Parameswaran, 2024). Összességében Vietnám esetében egy részleges semlegesség figyelhető meg, amely elsősorban a külpolitikára koncentrálódik, de észrevehető a külgazdaság egyes területein is. A teljes semlegesség eléréséhez még számos változás szükséges lehet, így az energiabeszerzésének diverzifikálása, valamint az import partnerek szélesítése.
India
India az egyik, ha nem a legismertebb országa a politikai semlegességnek. Az el nem kötelezett országok mozgalmának alapítójaként, már a hidegháború konfliktusoktól terhelt éveiben bebizonyította, hogy képes a nagyhatalmak közötti lavírozásra. Az 1962-es indiai-kínai háború kitörését követően úgy tűnhetett, hogy India feladta a korábbi semleges politikáját a Szovjetunióhoz való közeledése miatt, de ez korántsem volt igaz. A korszak valamennyi konfliktusa esetén semleges, inkább közvetítő szerepet vállalt, többször bírálta is a szovjet külpolitikát (Csicsmann, 2007). A hidegháború végével megváltozó bipoláris világrend módosította India megítélését is, főként az USA számára. Washington egyfajta egyensúlyozóként tekintett Indiára, Kínával szemben, így felértékelődött a megítélése is. Mindez azonban nem hozta magával azonnal az amerikai-indiai kapcsolatok fejlődését, tényleges áttörés csak a kétezres évektől datálható a felek között (Csicsmann, 2007).
A másik fontos szereplője az indiai külkapcsolatoknak, Kína, akivel 1988-tól indult javulásnak a viszony. Kiegyensúlyozottság ennek ellenére nem jellemző a kétoldalú kapcsolataikra, mivel a határincidensek a két ország között azóta is gyakoriak.
Végül a harmadik nagy szereplő, Oroszország, akivel szintén nehézkesen kezdték meg a rendszerváltoztatási éveket követően az együttműködést. Az 1993-as orosz-indiai találkozó alkalmával több megállapodást is aláírtak egymással a felek, amelyek jelentős része kiterjedt a gazdasági területekre is. Mélyítette a kettejük közötti viszonyt, hogy Oroszország az indiai fegyverek első számú beszállítójává vált, valamint, hogy az afganisztáni tálib kérdésben is azonos térfelen mozogtak (Chang, 2022).
3.ábra: India külkereskedelmének megoszlása kontinensenként 2022-ben (milliárd USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2024.
A külkereskedelmi partnerek szerkezete mind az export, mind az import oldalon kellően diverzifikált a semlegesség megállapításához. Egyes szereplők viszonylag számottevőbb aránnyal vannak ugyan jelen a kivitelben és az importban is, viszont a diverz szerkezet ettől még érvényesül. Jelentős az Egyesült Arab Emírátusok (6,75%), az USA (17,7%), Kína (3,28%), Hollandia (3,77%) részesedése az indiai exportban (OEC World, 2024). Az import oldalon meghatározó ország Kína (15,1%), Irak (5,35%), Szaúd-Arábia (6,37%), Oroszország (5,57%), az USA (6,7%) és Ausztrália (4,35%) is (OEC World, 2024).
Energia-gazdálkodására jellemző az import, primer energiájának 40%-át más országokból szerzi be (IEA, 2021). A kőszén mellett az kőolaj tesz ki magas értéket az energiahordozók importjának szerkezetében. Ahogyan a termékkülkereskedelemben, úgy az energiahordozók beszerzésében is törekszik a diverzifikációra, ami a forrásországokat illeti. A nyers kőolaj nagy részét Irakból (21,8%), Szaúd-Arábiából (19,2%) és Oroszországból (15%) szerzi be. A kőszén elsődlegesen Ausztráliából (46%), valamint Indonéziából és az USA-ból érkezik Indiába (OEC World, 2024). Finomított kőolajat az Emírátusokból, Irakból, Oroszországból szállít az országba (OEC World, 2024). Oroszországból a kőolaj beszerzések főleg 2022 óta fokozódtak, elsősorban a nemzetközi szankciók miatt kieső korábbi orosz piacok következtében. India hasznot húzott a szankciókból, mivel lényegesen alacsonyabb áron tudta felvásárolni az orosz kőolajat, mint korábban a partnerországok tették. Ebből egy kisebb függőség is kialakult az orosz áru iránt, amelynek aránya fokozatosan emelkedik.
Az indiai kormány részéről számos FDI-t ösztönző kedvezmény került elfogadásra az utóbbi években. A reformok célja, hogy egyszerűsödjenek az eljárások, valamint előmozdítsák a kedvezőbb befektetési környezetet egyes ágazatokban. A fő befogadó ágazatok továbbra is a szolgáltató szektor, a számítástechnikai szoftverek és hardverek gyártása, továbbá a kereskedelem. Az egyensúlyi, semlegességi politika itt is megmutatkozik Indiában: egyre több ország dönt úgy, hogy a feltörekvő eredmények tükrében ide helyezi leányvállalatát. Tajvan részéről azért került előtérbe India, mert a Kínával fennálló jelenlegi konfliktusok miatt ide helyezi át ellátási láncainak egy részét (IBEF, 2024). A tajvani befektetések mennyisége néhány év alatt csaknem háromszorosára emelkedett: 2017-ben 277 millió USD volt ennek értéke, 2023-ban pedig már 665 millió USD-re emelkedett (IBEF, 2024). Az amerikai és kínai forrású FDI kihelyezések értéke változó tendenciát mutat: míg az USA-ból évről évre relatív magas értékben áramlik külföldi tőke az országba, addig Kína mérsékelte a befektetéseinek értékét itt.
4.ábra: Az indiai FDI áramlás összesített értékének változása, valamint az amerikai és kínai tőkekihelyezések értéke 2010-2021 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: UNCTAD, OECD International Investment Statistics Yearbook 2014-2022; Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment, 2010, 2022.
Az indiai FDI vonzásra vonatkozó semlegesség így ebben az esetben inkább részlegesnek tekinthető, hiszen Kína részéről jóval kevesebb tőke áramlik az országba, mint más országok felől. Ugyanakkor India ügyesen kihasználta a Kína és Tajvan közötti konfliktust, amely során a tajvani vállalatok magasabb értékben helyeznek ki ide állományt, mint Kínába. Az amerikai és tajvani, valamint a regionális tőkevonzás növekedésének következtében, valamint az állami újraszabályozás eredményeként 2023-ra India a világ 10 legnagyobb FDI befektetési célországa közé került (IBEF, 2024).
A külpolitikában kialakuló semleges hozzáállása az utóbbi évek geopolitikai viszontagságai miatt némileg megkérdőjeleződött. Ennek egyik oka az orosz-indiai kapcsolatok alakulása volt a 2022-es orosz-ukrán háborús események miatt. India fenntartotta korábbi partnerségét Oroszországgal, amelyben markáns szerepet játszott a gazdasági érdek is. A nemzetközi szankciók bevezetését követően kőolajat kezdett el vásárolni Moszkvától jelentős mennyiségben, emellett pedig hadiipari termékek számottevő értékben érkeznek Oroszországból Indiába. Mindezek alapján joggal merülhet fel, hogy India inkább függő, mint semleges, de Új-Delhi másként közelíti meg a kérdést. Úgy vélik, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolat jelenti a legbiztosabb pontját az ország gazdaságának és társadalmának kiszolgálásához (Chang, 2022). Az indiai vezetők ettől még nem tekintik a kialakult helyzetet a semlegességi politika feladásának, inkább rugalmasak próbálnak lenni az adott geopolitikai helyzetben.
Egy másik ok, amiért India szoros kapcsolatot fog a jövőben is ápolni Oroszországgal, az Kína. A gazdasági rivalizálás mellett a két ország között néhány éve kisebb fizikai összecsapásra is sor került: 2020-ban kínai és indiai csapatok keveredtek egymással konfliktusba a Galwan-völgyben, amelyet Kína 1962-ben szállt meg. A két állam között a hangulat azóta is feszült, így India joggal érezheti úgy, hogy egy élesebbé váló konfliktus esetén Oroszország lenne az egyik fő katonai szövetségese (Chang, 2022). A Kína és India közötti kapcsolat ugyan terhes számos, hosszú múltra visszatekintő konfliktustól, viszont mindez az árukereskedelemben nem nyilvánul meg.
5.ábra: Egyes semlegesnek tekinthető országok exportja Kínával 2010-2022 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2024.
A Kínába irányuló indiai termékek összege ugyancsak jelentős, 2022-ben 110 milliárd volt az innen érkező import értéke (OEC World, 2024). Az elmúlt években az indiai külkereskedelmi részesedés az USA-ban és Kínában egyre növekszik, ami azt jelenti, hogy indiai exportőrök jutottak piacra az országokban. Ezek az exportőrök elsősorban mindazokat a termékeket értékesítik, amelyek magas vámmal vannak sújtva, tehát itt India, mint közvetítő lép be a két ország közé. Ez a közvetítő szerep csak akkor tud megfelelően működni, ha van legalább egy minimális bizalom a felek között, tehát ez alapján az indiai-kínai kapcsolatok kevésbé tűnhetnek kedvezőtlennek, mint amilyennek a látszat mutatja.
A Nyugat és főleg az USA számára India jelenlegi külpolitikája nem minden esetben hordozza magában az elvárható, Oroszországgal szembeni viselkedési mintát. Egy 2022 novemberi indiai-amerikai egyeztetés alkalmával az USA úgy nyilatkozott, hogy Oroszország nem fogja egy esetleges konfliktus során Indiát megvédeni, mivel erre már korábban is volt hasonló példa (Dutta, 2023). Az 1962-ben kitört indiai-kínai háború során a Szovjetunió a szoros kapcsolat ellenére nem segítette a szubkontinenst, helyette az USA nyújtott támogatást. India viszont a Nyugattal szemben él fenntartásokkal, szintén korábbi, történelmi események miatt. Ez a stratégiai szövetség Oroszországgal több szempontból is kifizetődő India számára. Jelentős kedvezménnyel tudta beszerezni a kőolajat, mezőgazdasági termékeket az elmúlt években Moszkvától. Másrészt a külföldi tőkekihelyezéseiben India egyre nagyobb meghatározóbb lesz Oroszországban (Dutta, 2023).
6.ábra: Egyes semlegesnek tekinthető gazdaságú országok exportja az USA-val 2010-2022 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2024.
A legtöbb ázsiai ország nem akar választani a térfelek közül, sem Kína, sem pedig az USA mellett nem akarnak pálcát törni érthető okok miatt (Foreign Affairs, 2024). A többség igyekszik kihasználni a gazdasági előnyöket, amelyeket a helyzet kínál, de csak kevesen képesek arra, hogy közvetítőként is fellépjenek. India esetében jelenleg ez még működőképesnek tűnik, kérdéses, hogy hosszú távon mennyire fenntartható ez a fajta politika. Kínával való viszonyát hosszú távon nem valószínű, hogy újabb fegyveres összecsapás nélkül fenn tudja majd tartani, ennek kapcsán pedig meghatározó lesz az USA és Oroszország támogatása vagy távol maradása.
Brazília
Brazíliáról már szóltunk korábban, az amerikai-kínai kereskedelmi háború kapcsán tett közvetítő szerepe miatt. Ezen túlmenően más geopolitikai helyzetben is igyekszik semleges és inkább közvetítő maradni. A külpolitikai lépései között egyaránt felfedezhetőek a semleges és az ENSZ álláspontok közeli döntések. Utóbbi esetében meghatározó, hogy Brazília a szervezet létrehozásakor alapítói feladatokat töltött be, tevékenysége azóta is töretlen lelkesedést és aktivitást mutat a tagságon belül. A Biztonsági Tanácsnak ugyan nem lett állandó tagja, de gyakran napirendre kerül a csatlakozási téma. A gazdasági integrációk esetén főként a térség államai alkotta formációkban vesz részt, így például az 1960-as években induló Latin-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulásban, amely időközben átalakult, Latin-Amerikai Integrációs Társulássá.
A hidegháborús időszak lezárását követően az ezredforduló éveiben Brazília igyekezett kapcsolatait normalizálni az USA-val, amelyben korábban, még az 1970-es években kezdődött elhidegülés (Vogel, 2012). A két állam viszonyának előterébe Brazília gazdasági potenciálja és kiterjedt afrikai kapcsolatrendszere került, ennek mentén sikerült a viszonyt javítani is. A BRICS csoporton belül főleg Oroszországgal és Kínával ápol Brazília szoros kapcsolatot, amely nem csak a politikai, de gazdasági döntéseiben is megmutatkozik.
A jelenlegi brazil külpolitikai elképzelés, amely a globális világrend lehetőségeire is kiterjed, egy olyan többpólusú rendszert hozna létre, amely elkerülné, hogy csak a nagyhatalmi verseny strukturálja azt. Ennek nyomán lehetősége lenne a legtöbb államnak (mérete és befolyása nélkül) kifejezni akaratát a nemzetközi intézményekben, valamint magasabb befolyást biztosítana számukra a döntéshozatalban (Chivvis – Geaghan-Breiner, 2023). Brazília Kína felemelkedésével úgy véli, hogy a „jóindulatú multipolaritás” korszaka köszönthet be, amelyben csökkenhet a Nyugat hatalma, és növekedhet a felemelkedő nemzetek befolyása (Chivvis – Geaghan-Breiner, 2023). Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva kijelentette, hogy nem fog fegyvertámogatást biztosítani Ukrajnának, mert mielőbb békét szeretne a két ország között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Brazília Oroszországot támogatná, sőt, egyetlen BRICS tagállamként itt került elfogadásra az az ENSZ határozat, amely az orosz csapatok ukrán területekről történő kivonását követelte (Chivvis – Geaghan-Breiner, 2023).
A külkereskedelmi adatok vizsgálata során kitűnik, hogy mind export-, mind importpartnereinek aránylag kiegyensúlyozott a megoszlása. Az USA részesedése a brazil exportban az elmúlt évek során valamelyest zsugorodott (2017-ben 12,3%, 2022-ben 10,7%), Kína szerepe pedig némileg nőtt (2017-ben 21,6%, 2022-ben 26,4%) így az ázsiai kontinens országai közül Kínával folytatja a legmagasabb értékű kereskedelmet Brazília. A többi ázsiai országgal az exportja jóval alacsonyabb, maximum a teljes kivitelének 2,5%-át adják, így Kína túlnyomó szerepet tölt be ebben (OEC World, 2024). A magas Kínába irányuló export mögött elsősorban az USA-Kína között betöltött közvetítő szerep áll, amely során Brazília kedvezőbb feltételekkel továbbítja az amerikai árut a kelet-ázsiai országba. Ennek fordítottja, tehát az USA-ból Brazíliába áramló import is ezt igazolja, amelyben az elmúlt évek során fokozatosan növekszik az amerikai részesedés értéke (OEC World, 2024). A dél-amerikai kontinens országai közül elsősorban Argentínával, Chilével és Kolumbiával, az európai országok közül pedig Hollandiával, Spanyolországgal, Oroszországgal és Németországgal folytat jelentősebb kereskedelmet. Afrikába elsősorban Egyiptomba, Dél-Afrikai Köztársaságba és Algériába szállít Brazília termékeket.
7.ábra: Brazília külkereskedelmének megoszlása kontinensenként 2022-ben (milliárd USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2024.
Érdemes azt is megnézni, hogy Brazília és Oroszország között milyen kapcsolatok állnak fenn, főként gazdasági téren. A dél-amerikai ország a világ legnagyobb mezőgazdasági nettó exportőre, így elengedhetetlen, hogy az ágazatban megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyát használjon fel. A műtrágyát elsősorban Oroszországtól vásárolja, így, ha Moszkva leállítaná az exportot, mind a brazil, mind a globális mezőgazdasági termékeknél jelentős hiány lépne fel.
8.ábra: Egyes semlegesnek tekinthető országok exportja Oroszországgal 2010-2022 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OEC World, 2024.
A gazdasági érdekek mellett Brazília régóta kritizálja az egyoldalú szankciók alkalmazását. Korábban Kuba esetében is hasonló állásponton volt, mint jelenleg Oroszország kapcsán. Ezen túl nem nyújt támogatást háborús konfliktusokban sem, így Ukrajna fel sem továbbított semmilyen, a harcokat támogató eszközt. Lula elnök inkább a béke megteremtését igyekszik közvetíteni a felek között, elsősorban diplomáciai eszközökkel. Az ilyen jellegű kijelentések és nyilatkozat nem váltották ki Washington egyetértését, viszont túlzó kritika sem került megfogalmazásra az USA részéről.
Az energiasemlegesség esetében Brazília kedvező pozíciót tölt be. Elsődleges energiaszükségletének 45%-át megújuló energiaforrások fedezik. Vízerőművei a teljes belső villamosenergia-termelés 80%-át biztosítják, emellett pedig fokozatosan növekszik a más energiaforrásokra való támaszkodás aránya is (IEA, 2024). Vezető szerepet tölt be a második generációs bioüzemanyagok területén, emellett pedig a feltárt kőolaj és földgáz lelőhelyeknek köszönhetően az ország a világ egyik legjelentősebb olaj- és gáztartományával rendelkezik. Exportjának közel 1/3-át az energiahordozók alkotják, amelyeket főleg Kínába, az USA-ba, Argentínába és Hollandiába szállít (OEC World, 2024). Energetikailag tehát semlegesnek tekinthető, inkább tőle függ több jelentős gazdaság energiaellátottsága.
A külföldi tőkevonzás tekintetében Brazília befektetésbarát környezetet tudott létrehozni az elmúlt évtizedek során. Globális szinten a világ hatodik legnagyobb tőkevonzó célországa. A 2020-as koronavírus járványt megelőzően az éves átlag beáramló külföldi tőke összege 67,5 milliárd USD-ért ért el, az utóbbi három év során azonban visszaesett ez az összeg (UNCTAD, 2024). A szomszédos és térségbeli országok szintén jelentős mennyiségű tőkét fektetnek Brazíliába, de elsősorban az USA és Kína szerepe jelentős. Befektetés ösztönző stratégiája főként az autógyártási, a megújuló energia kitermelési, az energetikai és az infrastrukturális szektorokra irányul.
9.ábra: A brazíliai FDI áramlás összesített értékének változása, valamint az amerikai és kínai tőkekihelyezések értéke 2010-2021 között (millió USD-ben kifejezve). Adatok forrása: OECD International Direct Investment Statistics Yearbook 2014-2022. BRICS Policy Center Chinese Investments in Brazil 2010-2021.
Az USA-ból érkező külföldi tőke értéke az elmúlt egy évtized során visszaszorult, a kínai FDI pedig növekedést mutat, ami egyben a kétoldalú, brazil-kínai kapcsolatok változását is mutatja. A kínai tőke főleg a feldolgozóipari és energetikai szektorokba áramlott, az itt létrehozott projektek főleg a 2015-2017 közötti időszakra koncentrálódtak (BRICS Policy Center Chinese Investments in Brazil 2010-2021, 2022). Mindezt az adatok is alátámasztják, a jelzett három év során (2015, 2016, 2017) összesen 30 204 millió USD értékben érkezett kínai tőke Brazíliába. A magas összegű tőkevonzás mögött egy 2014-es kínai-brazil egyeztetés és megállapodás is meghúzódik, amely egyben a kétoldalú viszony diplomáciai elmélyülését is jelzi számunkra. Ennek során a felek 35 megállapodást írtak alá különféle beruházásokról, amelyek együttes összege 53 milliárd USD-t tett ki (BRICS Policy Center Chinese Investments in Brazil 2010-2021, 2022). Ebben egyfajta függőség is kimutatható Kína felé, így a tőkebefektetések esetén a semlegesség nem jelenthető ki akkora bizonyossággal, mint az energia esetében.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború kapcsán a brazil válasz nagyon hasonló az orosz-ukrán háborúnál elhangzotthoz. Lula elnök nem kíván választani a felek között, mindkét országgal egyformán jó viszony kialakítására törekszik. A Kína és Brazília között fennálló viszony elsősorban gazdasági érdekeltségű, ez az amerikai-kínai kereskedelmi háború során többször is igazolást nyert. Egyfajta függőség is kialakult közöttük a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan, így a semlegesség ebben az esetben inkább közvetítésként írható le.
Az USA-Brazília közötti viszony a Kínával fennálló szoros kapcsolat ellenére kedvező. Számos együttműködést jegyeznek együtt, legutóbb, 2023-ban az ENSZ Közgyűlésén Lula elnök és Biden elnök közösen jelentették be „Partnerség a munkavállalók jogaiért” kétoldalú programot (Chivvis – Geaghan-Breiner, 2023). Bár Washington számára érthető módon zavaró lehet a brazil elkötelezettség Kínával szemben, ennek az ellenérzésének csak ritkán és óvatosan fogalmazva ad hangot.
Brazília az amerikai-kínai kereskedelmi háború egyik nyertese is lehet, mert megfelelően egyensúlyozva kellő gazdasági előnyre tesz szert általuk. A külföldi tőkeáramlás esetében Kína szerepe megkerülhetetlen Brazíliában, valamint a kétoldalú kapcsolatok elmélyülése egy irányválasztást is jelölhet a dél-amerikai ország külpolitikájában. Az USA-val továbbra is megfelelő a viszonya, Oroszországgal pedig szintén függőség jellemzi a kapcsolatait. Amennyiben külpolitikájában nem hoz markánsabb lépéseket, az egyes nagyhatalmak közötti egyensúly megtalálásához, akkor ennek a brazil belpolitikára is erősebb hatása lehet, ami pedig hosszú távon veszteségekkel járhat, gazdaságilag is (Kalout – de Sá Guimarães, 2022).
Összefoglaló, konklúzió
A semleges gazdaság kialakítása egy hosszú és megfontolt folyamat egy ország külpolitikai koncepciójának kialakításakor. Semlegesnek kell lennie külpolitikailag is, hiszen az egyik vagy másik oldalhoz való szorosabb tartozás megkérdőjelezheti ennek a jelzőnek az alkalmazhatóságát. A gazdasági kérdésekben nem mindegy, hogy rugalmas vagy semleges álláspontot képvisel az érintett ország, hiszen a kettő között éles választóvonal húzódhat.
Vietnám, India és Brazília példáin keresztül láthattuk, hogy teljesen semleges ország nincs. Egyik vagy másik oldalról jellemzően sikerül növelni a befolyást, az egyes gazdasági területeken elkerülhetetlen, hogy valamelyik nagyhatalom vagy regionális szereplő ne kerüljön túlsúlyba. A jelenlegi geopolitika helyzetben még nehezebb ennek a semlegességnek a kialakítása és fenntartása, hiszen három olyan nagy állam érintett, amelyek gazdasága globálisan is meghatározó: az USA, Kína és Oroszország. A közöttük való lavírozás, a velük való egyensúlyi politika fenntartása külpolitikai szempontból meghatározó, ezzel együtt pedig az is, hogy az egyéb integrációkban (EU, NATO, ENSZ) hogyan sikerül a jó viszonyt, az eredményes gazdasági együttműködéseket fenntartani.
A közvetítő országok szerepe a geopolitikai konfliktusokban egyre jelentősebbé válik, gazdaságilag pedig szintén egyre érdekeltebbek lesznek ebben az államok. A kérdés az, hogy hosszú távon mennyire fenntartható az ilyen jellegű politika alkalmazása. A legtöbb vizsgált ország esetében, egy-egy gazdasági vagy politikai változás, a korábbi semlegességi hozzáállásban is megmutatkozott, tehát változás esetén eltolódás figyelhető meg egy-egy nagyhatalom irányába.
Felhasznált források
BRICS Policy Center Chinese Investments in Brazil 2010-2021: https://bricspolicycenter.org/wp-content/uploads/2023/07/BRICS_ChinaBrasil-7.pdf
Chivvis, Christopher S. – Geaghan-Breiner, Beatrix (2023): Brazil in the Emerging World Order. Carnagie Endowment for international Peace. https://carnegieendowment.org/research/2023/12/brazil-in-the-emerging-world-order?lang=en
Chang, Felix K. (2022): India’s Neutrality and Strategic Relations with China, Russia and the West. Foreign Policy Research Insititute, 2022. https://www.fpri.org/article/2022/04/indian-foreign-policy-and-the-russian-ukrainian-war/
Csicsmann László (2007): Az indiai külpolitika útkeresése a poszt-bipoláris korszakban. In. Grotius, 2007.12.06. http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=ICWLOU
Dulles, Allen W., – Armstrong, Hamilton Fish (1936): Can We Be Neutral? In. American Journal of International Law. Vol.30(2). pp.344-345. https://doi.org/10.2307/2191107
Dutta, Bhaskar (2023): ‘India’s neutral geopolitical stance to help attract FDI, overseas business’.https://economictimes.indiatimes.com/news/economy/policy/indias-neutral-geopolitical-stance-to-help-attract-fdi-overseas business/articleshow/104992874.cms?from=mdr
Ernest Minor Patterson (1936): Economics of Neutrality. In. The Annals of the American Academy of Political and Social Science. Vol.186. pp.155-162. https://www.jstor.org/stable/1020621
Economist Impact (2024): The role of neutral countries in global trade. https://impact.economist.com/projects/trade-in-transition/neutral_countries
Foreign Affairs (2023): The Myth of Neutrality Countries Will Have to Choose Between America and China. https://www.foreignaffairs.com/china/myth-of-neutrality-choose-between-america-china?check_logged_in=1
Giang, Nguyen Khac (2024): Bamboo in the Wind: Vietnam’s Quest for Neutrality. In. E-International Relations, 2024. july. https://www.e-ir.info/2024/07/12/bamboo-in-the-wind-vietnams-quest-for-neutrality/
IMF (2024): Geopolitics and its Impact on Global Trade and the Dollar. https://www.imf.org/en/News/Articles/2024/05/07/sp-geopolitics-impact-global-trade-and-dollar-gita-gopinath
India climate and energy dashboard: https://iced.niti.gov.in/energy
IEA – India Energy Outlook, 2021: https://www.iea.org/reports/india-energy-outlook-2021/implications-for-india-and-the-world
IBEF – Foreign Direct Investment Overview: https://www.ibef.org/economy/foreign-direct-investment
IEA – Energy System of Brazil: https://www.iea.org/countries/brazil
Kalout, Hussein – de Sá Guimarães, Feliciano (2022): Hedging Between the U.S. and China: Brazil Protecting Itself to Survive. In. CEBRI Journal, Years 3, No.10. https://cebri.org/revista/en/artigo/57/hedging-between-the-us-and-china-brazil-protecting-itself-to-survive
Ministry of National Defence (2019): 2019 Vietnam National Defence (2019 Vietnam National Defence White Paper). https://mod.gov.vn/en/intro/vnd/sa-en-dod-dp/sa-en-dv-mf-stqp/17493317-e8da-4830-ba9d-75d7b39df332
OEC World – Vietnam: https://oec.world/en/profile/country/vnm
OEC World – India: https://oec.world/en/profile/country/ind
OEC World – Brazil: https://oec.world/en/profile/country/bra
OECD International Investment Statistics Yearbooks: https://www.oecd-ilibrary.org/finance-and-investment/oecd-international-direct-investment-statistics_2307437x
Parameswaran, Prashanth (2024): Vietnam’s ‘bamboo diplomacy’ faces shifting global currents. https://www.gisreportsonline.com/r/vietnam-bamboo-diplomacy/
Storey, Ian (2024): Vietnam and the Russia-Ukraine War: Hanoi’s ‘Bamboo Diplomacy’ Pays Off but Challenges Remain. In. Perspective – ISEAS – Yusuf Ishak Institute, 2024.No.13. https://www.iseas.edu.sg/wp-content/uploads/2024/01/ISEAS_Perspective_2024_13.pdf
Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment, 2010: https://images.mofcom.gov.cn/hzs/accessory/201109/1316069658609.pdf
Statistical Bulletin of China’s Outward Foreign Direct Investment, 2023: https://fdi.mofcom.gov.cn/resource/pdf/2024/03/14/564085296c88430c98e426696f3751e1.pdf
Tung, Nguyen,Vu (2021): Flying Blind: Vietnam’s decision to join ASEAN. ISEAS – Yusuf Ishak Institute. https://bookshop.iseas.edu.sg/publication/2481
UNCTAD – Goods and Services (BPM6): Exports and imports of goods and services, annual: https://unctadstat.unctad.org/datacentre/dataviewer/US.GoodsAndServicesBpm6
UNCTAD – Foreign direct investment: Inward and outward flows and stock, annual. https://unctadstat.unctad.org/datacentre/dataviewer/US.FdiFlowsStock
Vietnam Invest Review (2023): Vietnam ramps up imports to diversify in energy security. https://vir.com.vn/vietnam-ramps-up-imports-to-diversify-in-energy-security-105925.html
Vogel, David (2012): Brazília – különutas politikával a nagyhatalmi státusz felé. In. Grotius, 2012, november. https://www.researchgate.net/publication/277015651_Brazilia_-_kulonutas_politikaval_a_nagyhatalmi_statusz_fele
World Bank – World Integrated Trade Solutine Data Base: https://wits.worldbank.org/Default.aspx?lang=en
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
