🗣️ Az elmúlt két évben a mikrochiphiány okairól és a termelési és fogyasztási folyamatokra gyakorolt hatásairól sokat lehetett hallani. Bár a félvezetőipar helyzete az év elején normalizálódni kezdett, az orosz-ukrán háború hosszú távon még okozhat fennakadásokat a termelésben, fokozva ezzel az áremelkedést.
💻 A neongáz globális piaca viszonylag kis méretű, azonban egy széles körben alkalmazott alapanyagról van szó. A Techcet piaci folyamatokat vizsgáló cég becslése szerint tavaly a globális neonfogyasztás 540 ezer tonnát tett ki, ami 600 millió litert jelentett. Jelenleg az éves neonkereskedelem összértéke 210-240 millió dollár közötti, azonban a növekvő chipigény következtében a becslések szerint ez 2032-re meg fog duplázódni (inflációval korrigálva). A neongázt az LCD képernyőkben, a hűtőgépekben és az optikai alkalmazhatósága miatt a gyógyászatban és a hadiiparban is hasznosítják, azonban a legnagyobb mértékben, 55 százalékban a félvezetőiparban használják fel.
🇺🇦 Ukrajna a legtöbb nemesgáz termelésének kiemelkedő központja. A neongáz 70 százalékát, és a képalkotás és világítás során használt kripton gáz 40 százalékát az Oroszország által idén megtámadott állam termeli. Azonban a chipgyártáshoz szükséges, rendkívül tiszta (99,99 százalék tisztaságú) neongáz termelésében már 90 százalék Ukrajna részesedése, így a globális értékláncból való kiszakadása jelentős hiányt eredményezhet. Az inváziót megelőzően az ágazat két legjelentősebb vállalata, a Mariupol székhelyű Ingas, és az odesszai Cryoin együttesen havi szinten 25-35 ezer köbméter neongázt szállítottak a chipgyártóknak. A harcok során becslések szerint Mariupol 95 százaléka megrongálódott, míg Odesszában a Fekete-tengeren állomásozó csatahajókról záporozó lövedékek és cirkáló rakéták szintén jelentős károkat okoztak. Bár mindkét vállalat a munkások épségének megőrzése érdekében már februárban beszüntette az üzemelést, a gyáregységeik megsérültek, így a termelés újraindulására még a békekötés után is várni kell majd.
🇷🇺 Jelenleg Oroszországban zajlik a globális neonfejtés tizede, melynek arányát jövő év végére két és félszeresére próbálják növelni. A legnagyobb területű országban megtermelt neon mindössze öt százalékát hasznosítják belföldön, a többségét Ukrajnába szállították finomítási célból. Oroszország, az ellene bevezetett szankciókra válaszul májusban elkezdte a szűk kínálattal rendelkező nemesgázok, mint a neon, argon és hélium „ellenségesnek” titulált országokba történő exportjának szűkítését. Emellett Oroszország palládiumból, a chipek alkotórészeihez, a szenzorokhoz és a memóriaegységekhez használt alapanyagból a legjelentősebb termelő. Oroszország tavaly az éves palládium bányászat 37 százalékát adta, és az Egyesült Államok fogyasztásának 35 százalékát fedezte. Ezen felül a félvezetőiparban erőteljesen alkalmazott nikkel-, arany- és ezüst bányászatában is vezető szereplő, azonban ezen nyersanyagok piaca kevésbé koncentrált, így a kereskedelmi korlátozások mérsékelt hatással lennének a chipiparra.
🕸️ A mikrochipeket a számítógépek és egyéb elektronikai berendezések „agyának” szokták nevezni, melyek lehetővé teszik a programok futtatását és a feladatok elvégzését. A chipek tranzisztorokból állnak, melyeket lehet tekinteni az „agy” „neuronjainak”, és egyfajta kapcsolóként működnek. A chipgyártás során egy fényérzékeny réteggel bevont szilikonlemezre úgynevezett litográfiai eljárás során, vékony ultraviola sugárral nyomtatnak áramköröket. A neon bár ténylegesen nem alkotóeleme az elkészült terméknek, de a nyomtatás során használt fénysugárhoz szükséges. A litográfus gépeket a világon egyetlen vállalat, a holland ASML gyártja. Efelé a cég felé elvágva a neongáz kivitelét, a félvezetőágazat globálisan szétterülő termelési láncának egyik kulcsállomása bénulna meg. Közvetetten így ennek az exportkorlátozásnak az egész világgazdaságra negatív hatása lenne. A cég állítása szerint törekednek a forrásaik diverzifikációjára, főleg Kína felé fordulva. A világ legjelentősebb chipgyártója, a tajvani TSMC a háború kitörésekor biztosította az ügyfélkörét és tulajdonosait, hogy elegendő biztonsági tartalék áll rendelkezésre az országban a következő évekre a gyártás fenntartásához.
📈 A neongáz ára a járványnak köszönhetően már év elején is magasnak számított, de a háború kitörése óta az ötszörösére nőtt. A harmadik legjelentősebb termelő országban, Kínában is a 99,9 százalékos tisztaságú neongáz ára év eleje óta a tizennyolcszorosára nőtt, mivel jelentős többletkeresletet okozott, hogy a háború miatt a fogyasztók alternatíva után néztek. A mostani áremelkedésre 2014-ben már volt példa, amikor a Krím félsziget annektálásakor a neon ára a hatszorosára nőtt.
🏭 A földi atmoszféra csupán 0,00182 százaléka neongáz, így rendkívül ritka elemnek számít. 1898-ban fedezte fel két brit tudós, és mivel tudták, hogy új elemmel állnak szemben, a görög novum/neos szavakról nevezték el, melynek jelentése „új”. A narancsos-vöröses nemesgázt rendszerint az acélgyártás melléktermékeként termelik, így nem véletlen, hogy a három legnagyobb termelő mind jelentős fémiparral rendelkezik. A neongázt az úgynevezett levegő-szeparációs módszerrel, kriogén állapotban (földi alapállapotukban gáz halmazállapotú elemek nagyon alacsony hőmérsékleten folyékony halmazállapotúvá válásakor) választják szét a légkör többi alkotóelemétől. Ehhez rendkívül szűk tartományban, -248,6 és -246,1 Celsius fok között, azaz az olvadási és forráspontja között kell tartani a neongázt.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-gazdasag-tulfutottsege-okozza-az-inflaciot/
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
