Categories
OecoBright OecoGlobus

Az adósságplafon körüli vita rendeződésével elkerültünk egy globális válságot

Az Egyesült Államokban az állam hitelfelvételét az adósságfék eszközével korlátozzák. Az elmúlt három évben az egészségügyi, inflációellenes, munkahelyvédelmi és a versenyképességet javító programok a keresletet élénkítő adócsökkentésekkel párosultak, aminek következtében romlott a finanszírozási egyenleg. Az állam működéséhez szükséges fedezetet csak adósság vállalásával lehetett előteremteni, aminek következtében 2022-re 2019-hez képest közel 40 százalékkal nőtt az államadósság, idén január közepén elérve a limit értékét. A politikai vita miatt elhúzódó tárgyalások az Egyesült Államok potenciális csődjével fenyegettek. Elemzésünkben bemutatjuk az adósságplafon körüli vita hátterét és az esetleges fizetésképtelenség globális – és hazánkra is kiterjedő – hatásait.

Az adósságplafon az amerikai szövetségi kormány által vállalt hitel összegére meghatározott korlátozás. Ezt a limitet a törvényhozó testület jelöli ki, így fokozva a kormányzat elszámoltathatóságát. A küszöbérték elérését követően a kormány nem növelheti a fennálló adósság összegét, így elveszítheti a kötelezettségek kifizetésének és a különböző programok finanszírozásának képességét, azaz fizetésképtelenné válhat. Idén január 19-én az Egyesült Államok adóssága elérte a felső határát, ezt követően pedig a tartalékokból tudták fedezni a kiadásokat. Ezek a megtakarítások eredetileg június elején merültek volna ki, azonban Janet Yellen pénzügyminiszter bizonyos kifizetési kötelezettségek átütemezésével, illetve ideiglenes felfüggesztésével ugyanezen hónap ötödikéig halasztotta a határidőt. Múlt hét végén csupán 38,8 milliárd dollár állt rendelkezésre az amerikai államkincstárban.

📝 Az idei adósságplafon-krízis Joe Biden elnök és Kevin McCarthy képviselőházi elnök között elhúzódó politikai vitának köszönhetően a korábbiaknál is hevesebb volt. Az elnök eredetileg egy feltételek nélküli „tiszta” megállapodásra akarta rávenni a republikánus képviselőket, ezért sokáig nem is volt nyitott az egyeztetésekre. Végül május 16-án kezdődtek a tárgyalások, amelynek elején a republikánus képviselők a „Korlátozni, Megmenteni, Növelni” nevű (Limit, Save, Grow Act) tervezetben 8 százalékos kiadáscsökkentést javasoltak. Ennek keretében a diszkrecionális kiadásokat 1,47 ezer milliárd dolláron korlátozták, az éves növekedési ütemét pedig az évtized végéig 1 százalékban maximálták volna. Ezen kiadási körbe tartoznak például a fegyverkezési programok, a katonai fizetések, az alacsony jövedelmű diákokat nevelő iskolák támogatása, az IRS adóhatóság finanszírozása, a rászorultak lakhatási támogatása, bizonyos élelmezési programok, a munkához kötött segélyek, illetve az életveszélyes betegségekben szenvedők pénzügyi segítése.

Továbbá a tervezet szerint a zöldenergia-forrásokra érvényes adókedvezmények többségét is hatályon kívül helyeznék, a jelentős adóbevétel-kiesés mellett a versenytorzító hatásra hivatkozva. A program elfogadásáért cserébe a republikánus képviselők engedélyeznék az adósságplafon 1,5 ezer milliárd dolláros növelését vagy pedig 2024. március 31-ig tartó felfüggesztését. A szenátus költségvetési bizottságán elhangzottak szerint a terv elfogadása esetén 790 ezerrel kevesebb munkahely lenne, az USA gazdasági növekedése 2024-ben pedig csupán 1,61 százalékos lenne, szemben az eredeti 2,23 százalékkal. A demokrata honatyák a szerintük zöldenergia-ellenes javaslatot és a segélyezési korlátozásokat eredetileg elfogadhatatlannak tartották. Május 28-án este Kevin McCarthynak és Joe Bidennek sikerült elvi megállapodásra jutnia, a végleges egyezmény szövegét elküldték a Kongresszusnak, hogy 72 óra alatt véleményezze. A végleges dokumentum szerint a diszkrecionális kiadások korlátozása nem érinti a fegyverkezési programokat, a fokozódó geopolitikai feszültségre hivatkozva. Ezen felül az eredeti republikánus javaslatban változás, hogy nem 2024 március végéig, hanem 2025. januárjáig függesztik fel az adósságplafon alkalmazását. Ehhez Joe Biden ragaszkodott, mivel így a következő adósságplafonról szóló vita az elnökválasztás után lesz esedékes, így nem lehet politikai fegyverként alkalmazni. A végleges dokumentumban azonban az összes többi republikánus feltétel szerepel, sőt újakkal egészült ki, például a fel nem használt Covid-segélyek és programok befagyasztásával. A tárgyalássorozat végeredménye alapján megállapítható, hogy messze a demokrata vezetés engedett többet. A szerdán megszavazott adósságplafon emelés lesz legalább 110., az intézmény 1917-es bevezetése óta. A pontos számot nehéz meghatározni, mivel 1940 előttről nem érhető el pontos kimutatás.

🛟 Megállapodás hiányában a csőd elkerülésének érdekében az amerikai kormányzat pár hónapnyi haladékot nyerhetett volna a fizetések megtagadásával. Május végéig átmenetileg felfüggesztették egyes múzeumi dolgozók bérének kifizetését és a postai dolgozók nyugdíjalapjába való befektetéseket. Ezeken a mentőövként szolgáló eszközökön túl az elnöknek a 14. alkotmánymódosítás értelmében lehetősége van bizonyos államháztartáson belüli adósság figyelmen kívül helyezésére, így átmenetileg felfüggesztheti az adósságlimitet, ezzel időt nyerve a megállapodás megkötéséhez. Az amerikai államadósság mintegy 22 százalékát (körülbelül 6850 milliárd dollár) a különböző államszervezeti egységei, intézményei tulajdonolják.

📈 A republikánus képviselőkkel szemben a demokrata honatyák nem tekintik az adósság szintjét jelentős kérdésnek, a recesszió elkerüléséhez a további költekezést látják szükségesnek. A demokrata kormányzat egy 4500 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési programot is tervez. Ezt követően, a válság lehetőségének elmúlásával Joe Biden is csökkenteni tervezi a kiadásokat. A következő tíz évben 3000 milliárd dollárral csökkentené az Egyesült Államok költségvetési hiányát. Tavaly a kormányzati kiadások elérték a 6,3 ezer milliárd dollárt, azaz a GDP közel negyedét. Ahogyan egy korábbi elemzésünkben bemutattuk, az európai országokkal összehasonlítva ez nem számít magasnak. Azonban az Egyesült Államok korábbi, 4-4,5 ezer milliárd dolláros költségvetési mérlegfőösszegeivel összehasonlítva kijelenthető, hogy az elmúlt három évben jelentősen, mintegy 50 százalékkal növekedtek a járvány hatására a kiadások. Mivel a keresletélénkítési (American Rescue Plan), az infláció elleni (Inflation Reduction Act), a munkahelyvédelmi (Social Security Act), az egészségügyi (Medicare és Medicaid) és a Kínával való technológiai versenyhátrány csökkentésére (CHIPS Act) indított magas finanszírozási igényű programok az adók csökkentésével társultak, az Egyesült Államok adósság vállalására kényszerült. A magas kamatkörnyezet jelentősen növelte az Egyesült Államok költségvetésének adósságszolgálatra fordított összegét. Az adósság törlesztésére idén áprilisban már 460 milliárd dollárt költöttek el, ami a hónap teljes szövetségi költségvetési keretének 13 százaléka.

📊 Az ideit megelőzően számos esetben vezettek az adósságplafonról szóló elhúzódó tárgyalások krízishez. 1995-ben és 1996-ban összesen 26 napig le is állították a szövetségi kormányzatot, mivel nem fogadták el az éves költségvetést. Ezt követően 2011-ben és 2013-ban is válság alakult ki, amelyeket adócsökkentésekkel és a szabályozás ideiglenes felfüggesztésével orvosoltak.  Legutóbb 2021-ben, a 2019-es felfüggesztés lejárása miatt érte el a törvényileg lehetséges legmagasabb szintjét az államadósság, ekkor ismét felmerült a fizetésképtelenségi kockázat. Két évvel ezelőtt három szakaszban összesen 9450 milliárd dollárral emelték az adósságplafon mértékét, ami a korábbi szinthez képest 43 százalékos növekedés. Ezt a kiemelkedő, korábban példátlan tehervállalási lehetőség emelést a kongresszus republikánus frakciója obstrukcióval próbálta megakadályozni.

🐰 Mivel az adósságplafon körüli politikai vita ciklikusan visszatér, az egész eszköz alapvető haszna nem az eladósodás visszafogása, hanem a politikai fegyverként való alkalmazása. A mindenkori ellenzéki párt rendszerint az adósságlimit megemeléséhez való támogatásért cserébe komoly engedményeket tud kizsarolni a kormányzó párttól. Azonban mivel a demokrata és a republikánus párt között konszenzuális az államcsőd elkerülése, az adósságlimitet emelő megállapodás tárgyalásai egyfajta gyáva nyúl-játékot alkotnak. Az Egyesült Államok tényleges csődje még sosem következett be, az 1979-es rövid ideig tartó fizetésképtelenséget az államkincstár egy véletlen csekkfeldolgozási problémának tulajdonított. A Fehér Ház weboldalán megjelent tanulmányban a különböző forgatókönyvek főbb makrogazdasági mutatókra gyakorolt hatását elemezték. Eszerint egy rövidtávú fizetésképtelenség félmillió munkahely megszűnését és 0,6 százalékos reál-GDP visszaesést okozna. Ezzel szemben egy elhúzódó csőd már 8,3 millió fő állásvesztését és 6,1 százalékos reál-GDP csökkenést eredményezne.

🌍 Csőd esetén az adósság visszafizetésén túl az állami alkalmazottak bérkifizetése is ellehetetlenül. Mivel az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb gazdaságával, az állampapírjai a legjelentősebb tartalékeszközök, továbbá számos értékpapír ezen kötvények árfolyamát tekinti referenciaértékként, egy esetleges csőd globális szinten komoly károkat okozna. 2022 decemberében a világ devizatartalékainak 58 százaléka volt az Egyesült Államok állampapírjaiban, a devizatranzakcióknak pedig a 88 százaléka történt dollárban. Az amerikai – nem kormányközi – államadósság 32 százaléka, mintegy 7600 milliárd dollár értékben van külföldi szereplők kezében (legnagyobb hitelező Japán (1100 milliárd dollár), amely ország a 2016-óta tartó kereskedelmi háború hatására taszította le a trónról Kínát (jelenleg 860 milliárd dollárnyi államadósságot birtokol)), így a csőd okozta válság hamar a többi gazdaságra is átterjedne. Az értékpapír-piaci fertőzés tovább terjedne egyéb eszközosztályokra is. Emellett például rosszabb kondíciók mellett lehetne csak hitelt vállalni.

🇭🇺 Egy esetleges amerikai államcsőd hazánkra nézve is negatív következményekkel járna. Ugyan rendszerint a forint akkor tudott erősödni, amikor az amerikai dollár gyengült, csőd esetén az egész világgazdaság megrendülne. 2021-ben exportunk 3,3 százaléka, importnak pedig 2,11 százaléka kapcsolódott közvetlenül az Egyesült Államokhoz, a reexport miatt azonban ezek az arányok magasabbak. Az USA-ból érkezik hazánkba az egyik legnagyobb mennyiségben külföldi működőtőke, így egy államcsőd esetén a beruházások is jelentősen lecsökkennének.

💰 A túlzott hitelvállalás visszafogásához a nominális adóssághoz meghatározott limitnél az adósság bruttó hazai össztermékhez mért aránya mutatószámhoz rendelt korlátozás alkalmasabb. Ennek a módszernek a használatakor hatásosabban megakadályozható lenne a pénz egységének fokozatos elértéktelenedése okozta ciklikus adósságplafon-elérés. A mutatószám mértékegysége év, vagyis azt mutatja meg, hogy az Egyesült Államok összes kötelezettségének visszafizetéséhez szükséges pénz hány év alatt termelődik ki.

https://public.flourish.studio/visualisation/13882306/

📈 A hadi kiadások finanszírozása miatt háború alatt egy ország rendszerint eladósodik. Az Egyesült Államok először a függetlenségi háború alatt (1775-1783) bocsátott ki adósságjegyeket. 1791-re az amerikai államadósság 75 millió dollárra nőtt, ami mai szemmel nem tűnik jelentősnek, hiszen ennek az összegnek a többszörösét naponta kibocsátják. A következő évtizedekben jelentősen csökkent az államadósság, főként a kiadáscsökkentési programoknak és az állami földterületek értékesítésének köszönhetően. Az államadósság a polgárháború 1861-es kezdeti, 65 millió dolláros értékéről 1865-re 2,7 milliárd dollárra nőtt, azaz négy év alatt több mint negyvenszeresére. A következő adósságtüske az első világháború volt, amelyet követően az állami kötelezettségek összértéke elérte a 22 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok bruttó hazai össztermék arányos eladósodottsága a második világháború alatt meghaladta a 100 százalékot (260 milliárd dollár). A következő három évtizedben az egyre növekvő kamatkörnyezet és a visszafogottabb költekezés hatására az 1980-as évek elejére 30 százalék alá mérséklődött a GDP-arányos államadósság. Ezt követően a fokozódott fegyverkezési verseny és a gazdaságpolitikai fordulat eredményeképpen egy 1999-ig tartó fokozott hitelvállalási periódus kezdődött. A 2008-as pénzügyi válság alatt érte el az államadósság a 10 ezer dolláros szintet, az eladósodottság pedig 2012 végén haladta meg az éves bruttó hazai összterméket. Ezt követően 2019-ig enyhe ütemben nőtt  az Egyesült Államok hitelállománya, majd a koronavírus okozta gazdasági válság következtében a tartozások mértéke rövid idő alatt a 130 százalékot is meghaladó sávba ugrott.

💾 A cikk forrásai elérhetőek itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/veges-kornyezetben-nem-lehet-a-vegtelensegig-novekedni-mi-fan-terem-a-nemnovekedes-politikaja/

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre