Az adósságplafon körüli vita rendeződésével elkerültünk egy globális válságot

Az Egyesült Államokban az állam hitelfelvételét az adósságfék eszközével korlátozzák. Az elmúlt három évben az egészségügyi, inflációellenes, munkahelyvédelmi és a versenyképességet javító programok a keresletet élénkítő adócsökkentésekkel párosultak, aminek következtében romlott a finanszírozási egyenleg. Az állam működéséhez szükséges fedezetet csak adósság vállalásával lehetett előteremteni, aminek következtében 2022-re 2019-hez képest közel 40 százalékkal nőtt az államadósság, idén január közepén elérve a limit értékét. A politikai vita miatt elhúzódó tárgyalások az Egyesült Államok potenciális csődjével fenyegettek. Elemzésünkben bemutatjuk az adósságplafon körüli vita hátterét és az esetleges fizetésképtelenség globális – és hazánkra is kiterjedő – hatásait.

❓ Az adósságplafon az amerikai szövetségi kormány által vállalt hitel összegére meghatározott korlátozás. Ezt a limitet a törvényhozó testület jelöli ki, így fokozva a kormányzat elszámoltathatóságát. A küszöbérték elérését követően a kormány nem növelheti a fennálló adósság összegét, így elveszítheti a kötelezettségek kifizetésének és a különböző programok finanszírozásának képességét, azaz fizetésképtelenné válhat. Idén január 19-én az Egyesült Államok adóssága elérte a felső határát, ezt követően pedig a tartalékokból tudták fedezni a kiadásokat. Ezek a megtakarítások eredetileg június elején merültek volna ki, azonban Janet Yellen pénzügyminiszter bizonyos kifizetési kötelezettségek átütemezésével, illetve ideiglenes felfüggesztésével ugyanezen hónap ötödikéig halasztotta a határidőt. Múlt hét végén csupán 38,8 milliárd dollár állt rendelkezésre az amerikai államkincstárban.

📝 Az idei adósságplafon-krízis Joe Biden elnök és Kevin McCarthy képviselőházi elnök között elhúzódó politikai vitának köszönhetően a korábbiaknál is hevesebb volt. Az elnök eredetileg egy feltételek nélküli „tiszta” megállapodásra akarta rávenni a republikánus képviselőket, ezért sokáig nem is volt nyitott az egyeztetésekre. Végül május 16-án kezdődtek a tárgyalások, amelynek elején a republikánus képviselők a „Korlátozni, Megmenteni, Növelni” nevű (Limit, Save, Grow Act) tervezetben 8 százalékos kiadáscsökkentést javasoltak. Ennek keretében a diszkrecionális kiadásokat 1,47 ezer milliárd dolláron korlátozták, az éves növekedési ütemét pedig az évtized végéig 1 százalékban maximálták volna. Ezen kiadási körbe tartoznak például a fegyverkezési programok, a katonai fizetések, az alacsony jövedelmű diákokat nevelő iskolák támogatása, az IRS adóhatóság finanszírozása, a rászorultak lakhatási támogatása, bizonyos élelmezési programok, a munkához kötött segélyek, illetve az életveszélyes betegségekben szenvedők pénzügyi segítése.

Továbbá a tervezet szerint a zöldenergia-forrásokra érvényes adókedvezmények többségét is hatályon kívül helyeznék, a jelentős adóbevétel-kiesés mellett a versenytorzító hatásra hivatkozva. A program elfogadásáért cserébe a republikánus képviselők engedélyeznék az adósságplafon 1,5 ezer milliárd dolláros növelését vagy pedig 2024. március 31-ig tartó felfüggesztését. A szenátus költségvetési bizottságán elhangzottak szerint a terv elfogadása esetén 790 ezerrel kevesebb munkahely lenne, az USA gazdasági növekedése 2024-ben pedig csupán 1,61 százalékos lenne, szemben az eredeti 2,23 százalékkal. A demokrata honatyák a szerintük zöldenergia-ellenes javaslatot és a segélyezési korlátozásokat eredetileg elfogadhatatlannak tartották. Május 28-án este Kevin McCarthynak és Joe Bidennek sikerült elvi megállapodásra jutnia, a végleges egyezmény szövegét elküldték a Kongresszusnak, hogy 72 óra alatt véleményezze. A végleges dokumentum szerint a diszkrecionális kiadások korlátozása nem érinti a fegyverkezési programokat, a fokozódó geopolitikai feszültségre hivatkozva. Ezen felül az eredeti republikánus javaslatban változás, hogy nem 2024 március végéig, hanem 2025. januárjáig függesztik fel az adósságplafon alkalmazását. Ehhez Joe Biden ragaszkodott, mivel így a következő adósságplafonról szóló vita az elnökválasztás után lesz esedékes, így nem lehet politikai fegyverként alkalmazni. A végleges dokumentumban azonban az összes többi republikánus feltétel szerepel, sőt újakkal egészült ki, például a fel nem használt Covid-segélyek és programok befagyasztásával. A tárgyalássorozat végeredménye alapján megállapítható, hogy messze a demokrata vezetés engedett többet. A szerdán megszavazott adósságplafon emelés lesz legalább 110., az intézmény 1917-es bevezetése óta. A pontos számot nehéz meghatározni, mivel 1940 előttről nem érhető el pontos kimutatás.

🛟 Megállapodás hiányában a csőd elkerülésének érdekében az amerikai kormányzat pár hónapnyi haladékot nyerhetett volna a fizetések megtagadásával. Május végéig átmenetileg felfüggesztették egyes múzeumi dolgozók bérének kifizetését és a postai dolgozók nyugdíjalapjába való befektetéseket. Ezeken a mentőövként szolgáló eszközökön túl az elnöknek a 14. alkotmánymódosítás értelmében lehetősége van bizonyos államháztartáson belüli adósság figyelmen kívül helyezésére, így átmenetileg felfüggesztheti az adósságlimitet, ezzel időt nyerve a megállapodás megkötéséhez. Az amerikai államadósság mintegy 22 százalékát (körülbelül 6850 milliárd dollár) a különböző államszervezeti egységei, intézményei tulajdonolják.

📈 A republikánus képviselőkkel szemben a demokrata honatyák nem tekintik az adósság szintjét jelentős kérdésnek, a recesszió elkerüléséhez a további költekezést látják szükségesnek. A demokrata kormányzat egy 4500 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési programot is tervez. Ezt követően, a válság lehetőségének elmúlásával Joe Biden is csökkenteni tervezi a kiadásokat. A következő tíz évben 3000 milliárd dollárral csökkentené az Egyesült Államok költségvetési hiányát. Tavaly a kormányzati kiadások elérték a 6,3 ezer milliárd dollárt, azaz a GDP közel negyedét. Ahogyan egy korábbi elemzésünkben bemutattuk, az európai országokkal összehasonlítva ez nem számít magasnak. Azonban az Egyesült Államok korábbi, 4-4,5 ezer milliárd dolláros költségvetési mérlegfőösszegeivel összehasonlítva kijelenthető, hogy az elmúlt három évben jelentősen, mintegy 50 százalékkal növekedtek a járvány hatására a kiadások. Mivel a keresletélénkítési (American Rescue Plan), az infláció elleni (Inflation Reduction Act), a munkahelyvédelmi (Social Security Act), az egészségügyi (Medicare és Medicaid) és a Kínával való technológiai versenyhátrány csökkentésére (CHIPS Act) indított magas finanszírozási igényű programok az adók csökkentésével társultak, az Egyesült Államok adósság vállalására kényszerült. A magas kamatkörnyezet jelentősen növelte az Egyesült Államok költségvetésének adósságszolgálatra fordított összegét. Az adósság törlesztésére idén áprilisban már 460 milliárd dollárt költöttek el, ami a hónap teljes szövetségi költségvetési keretének 13 százaléka.

📊 Az ideit megelőzően számos esetben vezettek az adósságplafonról szóló elhúzódó tárgyalások krízishez. 1995-ben és 1996-ban összesen 26 napig le is állították a szövetségi kormányzatot, mivel nem fogadták el az éves költségvetést. Ezt követően 2011-ben és 2013-ban is válság alakult ki, amelyeket adócsökkentésekkel és a szabályozás ideiglenes felfüggesztésével orvosoltak. Legutóbb 2021-ben, a 2019-es felfüggesztés lejárása miatt érte el a törvényileg lehetséges legmagasabb szintjét az államadósság, ekkor ismét felmerült a fizetésképtelenségi kockázat. Két évvel ezelőtt három szakaszban összesen 9450 milliárd dollárral emelték az adósságplafon mértékét, ami a korábbi szinthez képest 43 százalékos növekedés. Ezt a kiemelkedő, korábban példátlan tehervállalási lehetőség emelést a kongresszus republikánus frakciója obstrukcióval próbálta megakadályozni.

🐰 Mivel az adósságplafon körüli politikai vita ciklikusan visszatér, az egész eszköz alapvető haszna nem az eladósodás visszafogása, hanem a politikai fegyverként való alkalmazása. A mindenkori ellenzéki párt rendszerint az adósságlimit megemeléséhez való támogatásért cserébe komoly engedményeket tud kizsarolni a kormányzó párttól. Azonban mivel a demokrata és a republikánus párt között konszenzuális az államcsőd elkerülése, az adósságlimitet emelő megállapodás tárgyalásai egyfajta gyáva nyúl-játékot alkotnak. Az Egyesült Államok tényleges csődje még sosem következett be, az 1979-es rövid ideig tartó fizetésképtelenséget az államkincstár egy véletlen csekkfeldolgozási problémának tulajdonított. A Fehér Ház weboldalán megjelent tanulmányban a különböző forgatókönyvek főbb makrogazdasági mutatókra gyakorolt hatását elemezték. Eszerint egy rövidtávú fizetésképtelenség félmillió munkahely megszűnését és 0,6 százalékos reál-GDP visszaesést okozna. Ezzel szemben egy elhúzódó csőd már 8,3 millió fő állásvesztését és 6,1 százalékos reál-GDP csökkenést eredményezne.

🌍 Csőd esetén az adósság visszafizetésén túl az állami alkalmazottak bérkifizetése is ellehetetlenül. Mivel az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb gazdaságával, az állampapírjai a legjelentősebb tartalékeszközök, továbbá számos értékpapír ezen kötvények árfolyamát tekinti referenciaértékként, egy esetleges csőd globális szinten komoly károkat okozna. 2022 decemberében a világ devizatartalékainak 58 százaléka volt az Egyesült Államok állampapírjaiban, a devizatranzakcióknak pedig a 88 százaléka történt dollárban. Az amerikai – nem kormányközi – államadósság 32 százaléka, mintegy 7600 milliárd dollár értékben van külföldi szereplők kezében (legnagyobb hitelező Japán (1100 milliárd dollár), amely ország a 2016-óta tartó kereskedelmi háború hatására taszította le a trónról Kínát (jelenleg 860 milliárd dollárnyi államadósságot birtokol)), így a csőd okozta válság hamar a többi gazdaságra is átterjedne. Az értékpapír-piaci fertőzés tovább terjedne egyéb eszközosztályokra is. Emellett például rosszabb kondíciók mellett lehetne csak hitelt vállalni.

🇭🇺 Egy esetleges amerikai államcsőd hazánkra nézve is negatív következményekkel járna. Ugyan rendszerint a forint akkor tudott erősödni, amikor az amerikai dollár gyengült, csőd esetén az egész világgazdaság megrendülne. 2021-ben exportunk 3,3 százaléka, importnak pedig 2,11 százaléka kapcsolódott közvetlenül az Egyesült Államokhoz, a reexport miatt azonban ezek az arányok magasabbak. Az USA-ból érkezik hazánkba az egyik legnagyobb mennyiségben külföldi működőtőke, így egy államcsőd esetén a beruházások is jelentősen lecsökkennének.

💰 A túlzott hitelvállalás visszafogásához a nominális adóssághoz meghatározott limitnél az adósság bruttó hazai össztermékhez mért aránya mutatószámhoz rendelt korlátozás alkalmasabb. Ennek a módszernek a használatakor hatásosabban megakadályozható lenne a pénz egységének fokozatos elértéktelenedése okozta ciklikus adósságplafon-elérés. A mutatószám mértékegysége év, vagyis azt mutatja meg, hogy az Egyesült Államok összes kötelezettségének visszafizetéséhez szükséges pénz hány év alatt termelődik ki.

https://public.flourish.studio/visualisation/13882306/

📈 A hadi kiadások finanszírozása miatt háború alatt egy ország rendszerint eladósodik. Az Egyesült Államok először a függetlenségi háború alatt (1775-1783) bocsátott ki adósságjegyeket. 1791-re az amerikai államadósság 75 millió dollárra nőtt, ami mai szemmel nem tűnik jelentősnek, hiszen ennek az összegnek a többszörösét naponta kibocsátják. A következő évtizedekben jelentősen csökkent az államadósság, főként a kiadáscsökkentési programoknak és az állami földterületek értékesítésének köszönhetően. Az államadósság a polgárháború 1861-es kezdeti, 65 millió dolláros értékéről 1865-re 2,7 milliárd dollárra nőtt, azaz négy év alatt több mint negyvenszeresére. A következő adósságtüske az első világháború volt, amelyet követően az állami kötelezettségek összértéke elérte a 22 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok bruttó hazai össztermék arányos eladósodottsága a második világháború alatt meghaladta a 100 százalékot (260 milliárd dollár). A következő három évtizedben az egyre növekvő kamatkörnyezet és a visszafogottabb költekezés hatására az 1980-as évek elejére 30 százalék alá mérséklődött a GDP-arányos államadósság. Ezt követően a fokozódott fegyverkezési verseny és a gazdaságpolitikai fordulat eredményeképpen egy 1999-ig tartó fokozott hitelvállalási periódus kezdődött. A 2008-as pénzügyi válság alatt érte el az államadósság a 10 ezer dolláros szintet, az eladósodottság pedig 2012 végén haladta meg az éves bruttó hazai összterméket. Ezt követően 2019-ig enyhe ütemben nőtt az Egyesült Államok hitelállománya, majd a koronavírus okozta gazdasági válság következtében a tartozások mértéke rövid idő alatt a 130 százalékot is meghaladó sávba ugrott.

💾 A cikk forrásai elérhetőek itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt.