🗓️ Az ukrán-orosz háború következtében energiaválság alakult ki Európában. Az orosz energiaimport részleges hiánya az árak emelkedésével járt, mely leginkább a tározók feltöltési időszakában mutatkozott meg, amikor egy megawattórányi gázért csaknem 350 eurót kellett fizetni. Az enyhe időjárásnak és a kényelmes szintű töltöttségnek köszönhetően az árak visszaestek.  Ugyanakkor, a cseppfolyósított gáz (LNG) ára még lehetne olcsóbb is. Rövid cikkünkben az LNG európai szerepéről, a terminálok árazásáról és jövőjéről lesz szó.

🛳️ Az LNG behozatala

🗺️ Az agresszió előtt Európába jól kiépített, kedvezményes árú orosz gáz érkezett. A teljes európai behozatal közel 40 százaléka Oroszországból származott. A szankciók bevezetésével ez a szám a nullához közeledik. Az eddig használatban lévő Északi Áramlat-1, Testvériség és Jamal vezetékeken nem érkezik több gáz. Ezáltal, Európa számára elengedhetetlen alternatívához fordulni, hogy a meglévő fogyasztást ne kelljen drasztikusan megvágni. Az eddigi trend alapján az orosz vezetékes gázt az LNG váltja ki. Eddig Európa egy másodlagos célpontnak számított, amikor Ázsiában gyenge volt a kereslet. A kínai bezárásnak köszönhetően, az idei első három negyedév során az európai LNG import 11 százalékponttal növekedett a globális kitettségből az előző évihez képest. Ez a mérték a teljes gázszükséglet 40 százalékát már kiteszi. A legnagyobb mennyiségben az Egyesült Államokból érkezett gáz, mely már az októberi adatok alapján is duplája az előző évinek. Továbbá növekedett a beszállítás Katarból, Egyiptomból, Norvégiából, Peruból és Angolából. Az amerikai növekedés elsősorban a rugalmasságnak köszönhető, mivel a szállítók arra a helyre szállítanak, ahol magasabb árat kapnak érte. Európa szerte a legtöbb terminál Spanyolországban, majd Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban található. Idén azok az országok, amelyeknek van lehetőségük LNG-t szállító hajók fogadására, terminálok építésébe kezdtek. A következő években további terminálkapacitásokat adnak át, de ugyanilyen fontos az infrastruktúra fejlesztése is.

🏭 Feldolgozócégek piaca

⛽ Az LNG árazása során két lehetőség van: spot árfolyamon eladni a gázt vagy előre meghatározott szerződésbe rögzített áron. A legnagyobb amerikai beszállító, a Cheniere jelenleg is bővíti a kapacitásait, hogy minél több gázt tudjon világszerte szállítani. Itt elsődleges piacként Európára számít, de ehhez hosszú távú szerződéseket szeretnének kötni. Ehhez azonban az európai infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlen. Az Európai Bizottság inkább a spot árfolyamot támogatja, mivel a kereslet csökkenésével alacsonyabb árak érhetőek el. Továbbá, a zöldenergia irányába tett erőfeszítések valamilyen mértékben ellenzik a hosszú távú, nem éppen környezetbarát LNG felhasználását. Az infrastruktúra fejlesztésében azonban megegyeznek a törekvések a hatalmas amerikai gázcéggel. A hosszú távú szerződéseknek lehetőséget adnak, hogy a partnerek mérsékelt áron kapják meg a gázszállítmányokat a beszállítóktól. Ezáltal jelentős kockázatot vállalnak, viszont a differenciákból profitálni is képesek. A Cheniere szerződései alapján a gáz ára 115 százaléka a Henry Hub indexnek és ehhez adnak hozzá további 3 dollárt. Ez nagyjából 33 euró/megawattóra árnak felel meg. Ugyanakkor, az európai régióban használt benchmark, a holland TTF 135 euró/megawattóra környékén mozog. Az itt található különbségből pedig a feldolgozócégek profitálnak. A francia TotalEnergies tartja a legtöbb hosszú távú szerződést a Chenierel, ami több mint 10 millió tonna LNG-nek felel meg évente. A cégnek érdekeltsége van 6 működő és egy épülő LNG terminálba a szállítások mellett.  A spanyol Naturgy, melynek 5 millió tonna LNG érkezik a Chenier-től közel ötször több bevételt könyvelt el a gázkereskedésből, mint tavaly. A féléves jelentés alapján látható, hogy ez a Henry Hub és a TTF különbségének köszönhető. Annak ellenére, hogy további feldolgozási és szállítási költségek vannak a feldolgozócégek jócskán profitálnak az amerikai LNG európai eladásából.

📌 Jövőbeli kilátások

♻️ Az európai gázpiac a közeljövőben elég bizonytalanul alakulhat. Az importok átrendeződésének és a zöldenergia kihangsúlyozásának köszönhetően a hosszú távú elköteleződés egy kockázatos lépés. Az Európai Bizottság a zöldenergia ösztönzése mellett a gázfogyasztás visszafogására is tervet készített. Ezáltal a tagállamoknak 15 százalékkal csökkenteniük kellene a gázfelhasználásukat 2023. március végéig. További célkitűzés az 55 százalékos csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásánál 2030-ig és a klímasemlegesség 2050-ig. Idén bevezették a REPowerEU tervet, amely a tiszta energiára való átállást sürgeti, melynek a célja, hogy 2030-ra 45 százalékra növekedjen a megújuló energiaforrások aránya az energiatermelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben. Mindezek által, a fosszilis anyagok, köztük így az LNG-felhasználás is folyamatos csökkenne.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

Junior elemző | Megjelent írások

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.