🏦 A hazai gazdasági sajtóban szinte azonnal mindent elsöprő témává vált a KSH által közölt 2021. áprilisi inflációs adat, amely 5 százaléknál is nagyobb értéket mutatott. Talán ennél is nagyobb érdeklődés övezte/övezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetséges reakcióit, melynek központi eleme egy egyszeri, vagy akár sorozatos kamatemelés szükségességének felvetése lehet. A cikkben bemutatjuk, hogy az eurózónában és a visegrádi országokban mennyivel ugrott meg az infláció üteme, és hogyan igyekeznek reagálni az ottani jegybankok.
💰 Az eurózónában az Európai Központi Bank (EKB) álláspontja egészen egyértelmű: az előrejelzésekben szereplő infláció növekedése az év végéig, illetve a következő évben ideiglenes lesz és egyelőre nincs szükség a jegybank komolyabb monetáris politikai intézkedéseire. A német infláció 2021-ben 3 százalék felé kúszhat, de ez csak egy rövidebb távon érvényesülő fluktuáció, amit az EKB monetáris politikájának megfelelően kell kezelnie. Az EKB márciusi előrejelzése szerint az infláció jelentősen, mintegy ötszörösére(!) növekszik majd a következő hónapokban (a 2020-as 0,3 százalékos szintről, 2021-re 1,5 százalékra, amely az év végére 2 százalékot érhet el.) 2022-ra és 2023-ra viszont 1,2 százalékra és 1,4 százalékra esik vissza.
📈 Az árak növekedésének gyorsulása egyértelműen alátámasztja azokat a várakozásokat, hogy az EU első kamatemelései nagy valószínűséggel a 2004-ben csatlakozott országokból jönnek majd. A infláció mértéke a várakozásokat felülmúlóan növekedett Magyarországon és Csehországban áprilisban. Hazánkban az árak emelkedése kilenc éve nem látott magasságokba szökött, ennek ellenére egyre valószínűbb, hogy Csehországban történik majd elsőként a monetáris politika szigorítása. Magyarországon és Csehországban alacsony maradt a munkanélküliség nagysága, és mindkét országban igyekszik a költségvetés megteremteni a gyors kilábalás lehetőségét, amely emelheti a fogyasztói keresletet, ez pedig lényegében megegyezik a jelenlegi világgazdasági tendenciákkal. Ezen túl a növekvő nyersanyagárak és az ellátási láncok anomáliái ugyancsak növelik az inflációs várakozásokat. A Cseh Nemzeti Bank a közelmúltban jelezte, hogy az árak további emelkedésére számít és emellett a pandémia által keltett gazdasági visszaesés valószínűsége eltünedezni látszik, ennek tükrében pedig még nyáron megtörténhet az első kamatemelés. A piac három hónapon belüli kamatkorrekcióra, és féléven belül ismételt kamatemelésre számít.
💶 A magyar inflációs adat az egyik legmagasabb Európában, ráadásul 2012 óta nem látott magasságokban jár. A gazdasági döntéshozók egyelőre kivárnak, és úgy vélik, hogy az árak növekedése hamarosan tetőzik, mielőtt ismételten a 2-4%-os toleranciasávba hullik vissza a nyári időszakban. A piaci szereplők egyre inkább valószínűsítik a kamatemelést és majdnem húsz bázispontos növekedést várnak a jegybank egyik legfontosabb eszköze, az egyhetes betétek esetében a következő három hónapban. Elemzők szerint a jegybank még kivárhat a viszonylagosan alacsony maginflációs mutató miatt, azonban érdemes figyelembe venni a 2022-es évre tervezett fiskális ösztönző program hatásait is.
🇵🇱 A fogyasztói árindex éves összevetésben 4,3 százalékra ugrott 2021 áprilisában Lengyelországban. Az a fajta elképzelés pedig, hogy lengyel jegybank képes a FED és az EKB alkalmazkodó álláspontját utánozni egyre kérdésesebb. Az infláció tekintetében Lengyelország inkább a fejlődő országok sorába tartozik. A piaci szereplők szerint pedig 2022 második feléig a kamatlábaknak változatlanoknak kellene maradniuk. Kiemelik még azt is, hogy a lengyel monetáris tanácsnak tolerálnia kellene a magasabb áremelkedést és a gazdasági növekedés célját szem előtt tartva egyelőre nem kellene semmilyen intézkedést hoznia. Lengyelországban az inflációt ideiglenesnek és teljes egészében kordában tarthatónak gondolják. 2012 márciusa óta a jegybank felpörgette az eszközvásárlási programját, áprilisban például 2020 júniusa óta nem látott nagyságrendben vásárolt kötvényeket. A jegybankon belül egyetértés abban van, hogy további kamatcsökkentések egyelőre valószínűtlenek.
🇭🇺 Magyarországon, az MNB alelnöke, Virág Barnabás a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni. Emellett pedig rámutatott, hogy a tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt. Az interjú után a magyar fizetőeszköz árfolyama öt hónapja nem látott szintre erősödött.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/irasok/a-v4-es-orszagok-gazdasagi-sulyanak-novekedese-az-eu-ban/
#inflacio #monetarispolitika #koronavirus #eu #v4
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
