👴 Az ábrán az átlagos magyar nyugellátás összegének a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított inflációval korrigált értéke látható 2000-től. Az elmúlt 20 évben 2008, 2009 és 2013 kivételével mindegyik évben emelkedett a nyugdíj reálértéke.
🧺 A nyugdíjasok a lakosság többi részétől eltérő fogyasztási szerkezettel bírnak, így a rájuk vonatkozó inflációt másféle súlyozással mérik. Az ő esetükben az inflációszámítás során megfigyelt termékek és szolgáltatások köréből kikerültek a gyermekneveléssel és gondozással kapcsolatos tételek, (iskolai, óvodai, bölcsődei étkeztetés, tandíj, tanszerek, stb.) és a tartós fogyasztási cikkek súlya is kisebb. Emellett az élelmiszerek, gyógyszerek és lakhatással kapcsolatos kiadások aránya nőtt, míg ez a nyugdíjasok körében 60%, addig a teljes lakosság körében csupán 45%. A gyógyszerek a normál fogyasztói kosárban 2,7%-os, míg a nyugdíjas esetében 5,8%-os részaránnyal bírnak.
💰 2000-ben az átlagos havi nominális nyugdíj még csupán 33 ezer forint volt, majd 2010-ben már 86 ezer forint és 2020-ban pedig 136 ezer forint. Az éveleji általános nyugdíjemelés az elmúlt két évtizedben 17 alkalommal meghaladta a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított inflációt, tehát egyre több fogyasztási cikket lehet venni egy átlagos nyugdíjból.
📈 Év elején a nyugdíjak nominális értékét mindig az adott évre tervezett inflációval emelik. Ez alapján az elmúlt évtizedben 9 alkalommal a nyugdíjemelés meghaladta az inflációt, így a nyugdíj vásárlóértéke nőtt. Emellett, ha az év első 8 hónapjában az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja az éveleji nyugdíjemelést, akkor korrekciót (nyugdíjkiegészítést) hajt végre a kormány. 2021-ben a tervezett infláció 3%, így idén január elsejétől minden nyugdíjazott illetménye 3%-kal emelkedett. 2010 előtt a nyugdíjakat az úgynevezett Svájci indexálás értelmében fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függően emelték. Tehát azokban az években amikor a nettó bérszínvonal inflációt meghaladó ütemben növekedett, magával húzta a nyugellátmányt is, ezzel növelve a vásárlóerejét. Ugyanakkor azokban a gyengébb teljesítményű években, amikor a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, a nominális nyugdíj kisebb mértékben nőtt, mint az infláció, tehát reálértéke, csökkent. Ezen probléma feloldása végett 2010-ben bevezették, hogy a béremelkedést csak azokban az években lehet figyelembe venni, ha az meghaladja a 3,5%-ot, majd 2011-től kizárólag az inflációhoz kötötték a nyugdíjemelést.
💸 A nyugdíjprémium a nyugdíjak egy további kiegészítése. Ennek értelmében 2009-óta ha a tárgyévben a GDP növekedésének várható értéke meghaladja a 3,5%-ot és az államháztartási hiány célértéken belüli (tehát teljesülni látszik), akkor novemberben nyugdíjprémium kerül kifizetésre, azok számára, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján nyugdíjellátásban részesültek. A nyugdíjprémium összege a GDP növekedés 3,5%-ot meghaladó százalékpontjának (de maximum 4%) és a november havi nyugdíj negyedének szorzata, de maximum 20ezer forint.
➕ 2021-től a 2009-ben kivezetett 13. havi nyugdíj fokozatosan újra bevezetésre kerül, így tovább javulhat a nyugdíjasok életszínvonala. Az első évben egy-, a második évben kettő-, a harmadikban háromheti nyugdíj jár majd, így végül 2024-től egy teljes havi plusznyugdíjat kapnak a nyugdíjasok. Ellentétben a korábbival, a most fokozatosan visszavezetett 13. havi nyugdíj korlátozás nélküli, így a jogosultak köre sokkal szélesebb. 2024-ben és azután minden évben (persze a nyugdíjak összegének és a jogosultak számának függvényében) évi 308 milliárd forinttal növekszik a nyugdíjkassza kiadása.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ven-kontinens-az-eu-nepessegenek-tobb-mint-egyotode-65-evesnel-idosebb/
#Nyugdij #Inflacio #Nyugdijpremium #13.havi
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
