Magyarország az elmúlt bő egy évtizedben szoros és gyümölcsöző kapcsolatok építésébe kezdett a közép-ázsiai régió egyes országaival. Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal már korábbi összefoglalóinkban foglalkoztunk, most, Orbán Viktor és a magyar delegáció Türkmenisztánba érkezése kapcsán foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat a két ország közötti gazdasági együttműködésekről. Magyarország jelenleg elsősorban gyógyszereket és elektronikai berendezéseket szállít az országba, míg az onnan érkező import 99 százalékát a műtrágya teszi ki. Türkmenisztán ugyanakkor a világ negyedik legnagyobb fölgáz készleteivel rendelkezik, így potenciálisan megoldást jelenthet a hazai energiaszállítások diverzifikálására.
📜 A 2012-ben elfogadott Keleti-Nyitás külgazdasági stratégia részeként Magyarország nem csak a kelet-ázsiai országokkal, de a közép-ázsiai régió egyes államaival is együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy immár, több éve prioritás a hazai energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása. A jelenlegi orosz-ukrán háború miatt még inkább előtérbe került a földgáz ellátásának biztonságos megoldása és szállítása, így Azerbajdzsánnal már sikeresen tudtunk együttműködésre lépni. A magyar kormány képviseletében Asgabatba látogatott Orbán Viktor, miniszterelnök, Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Lantos Csaba, energiaügyi miniszter, Csák János, kulturális és innovációs miniszter, valamint Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter. A látogatás ezáltal nem csupán energetikai, hanem ennél szélesebb, gazdasági és kulturális együttműködéseket is kilátásba helyez.
🇹🇲 Türkmenisztán a közép-ázsiai régió állama, a korábbi Szovjetunió része, 1991 óta független ország. A 488 100 km² területű, 6,1 millió lakosú állam egyik legfontosabb gazdasági bevételét az energiahordozók exportja és a gyapottermesztés adja. Az ország művelhető részének jelentős területein termesztik a növényt, a világon a tizedik helyet foglalja el a rangsorban. Emellett a világ negyedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, valamint kőolajbányászata szintén jelentős. A földgáz és gyapoteladások lehetőséget teremtenek arra, hogy reformok útján modernizálják az országot, mindazonáltal ezt nehézkessé teszi, hogy a földgázszállítási lehetőségei korlátozottak, alulfejlettek. Annak érdekében, hogy az export ezen ágazatát bővíthesse, előbb szállítmányozási fejlesztések szükségesek. Ehhez főként Kína nyújt segítséget az országnak tőkebefektetések révén.
📈 Az idei évre előrejelzett GDP növekedés Türkmenisztánban 2,3 százalék, amely ismét képes lehet növekvő pályára állítani a gazdaságot. Az új típusú koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek itt is éreztették hatásukat: 2020-ban -2,9 százalék volt a bruttó hazai termék csökkenése, egy évvel később pedig egy 4,6 százalékos növekedés volt megfigyelhető, ami után az orosz-ukrán háború ismét csökkentette a gazdaság teljesítményét. Jelenleg az egy főre jutó GDP 13 070 USD az országban. Az infláció 2021-ben volt kiemelkedően magas (19,5 százalék), azóta fokozatosan sikerül csökkenteni a pénzromlás mértékét, jelenleg 6,7 százalék. A munkanélküliségi ráta 2022-ben 5,02 százalék volt.
🛢️ Türkmenisztán külkereskedelmében elsősorban a kőolaj, az üzemanyagok, valamint az elektromos áram jelenik meg nagy mértékben. Ezek adják export 81,9 százalékát (2021-es adatok alapján). Emellett a gyapotból készült textilipari termékek (3,2 százalék) és műtrágyák (3,88 százalék) képviselnek még számottevő értéket a kiviteli oldalon. Az üzemanyagot főleg Kína (97,1 százalék), Üzbegisztán (2,79 százalék), valamint Tádzsikisztán (0,077 százalék) felé szállítja. Kőolajat Georgiába, Üzbegisztánba, Törökországba, Ciprusra, Szingapúrba, valamint Görögországba, Ukrajnába és Olaszoroszágba szállít. Importra szorul elektronikai berendezések, járművek és szállítóeszközök, fémek és nyersanyagok, élelmiszer, valamint gyógyszerek és egyes vegyipari termékek esetében. Ezeket főleg Törökországból, Kínából, az Egyesült Arab Emírségekből, Indiából, Oroszországból, Németországból és Olaszországból szerzi be. Kisebb mértékben folytat kereskedelmet az USA-val és Brazíliával is. Külkereskedelmi egyenlege stabilan pozitív, többletet jelez, ami főként a nagymértékű energiahordozó-exportjának köszönhető. FDI vonzása kedvező, az elmúlt években ugyan visszaesett az ide érkező külföldi tőke összege, de 2021 óta ismét növekvő trendet jelez ez a mutató is. Főként Kína, Oroszország, Kazahsztán és Üzbegisztán fektet be az országban jelentős mértékben. A gázszektor fejlesztése mellett, finomító üzemekbe, továbbá feldolgozóipari egységekbe áramlik a legtöbb FDI. Jelenleg is folyamatban van egy kínai együttműködés, amely révén még több földgázzal láthatja el Türkmenisztán a kelet-ázsiai országot.
🇭🇺 🇹🇲 Magyarország és Türkmenisztán szorosabb együttműködései 2014 februárja óta datálhatóak. Ebben az évben került aláírásra egy gazdasági együttműködés a két állam között, amelyben előirányozták a kettős adóztatásról szóló megállapodás aláírását, valamint egy beruházásvédelmi egyezményt. Ennek köszönhetően a magyar és a türkmén vállalatok biztonságos és stabil jogi háttér mellett köthetnek egymással üzleteket és léphetnek a másik ország piacára. A megállapodás részeként létrehozták a gazdasági vegyesbizottságot, amely első ülését 2014 őszén meg is tartotta.
🏭 Magyarországgal Türkmenisztán külkereskedelmi viszonya a keleti nyitás külgazdasági stratégia elfogadása óta kezdett megélénkülni. Hazánkba főleg műtrágyát exportál, 2021-ben a felénk irányuló kivitelének 99,5 százalékát ez a termék adta. Magyarország túlnyomó értékben gyógyszereket és elektronikai berendezéseket szállít a közép-ázsiai országba. Exportunk több, mint 95 százalékát Türkmenisztán felé ez a két termék adja. A két ország közötti külkereskedelemben hangsúlyos a magyar többlet, mindazonáltal folyamatosak azok az együttműködések, amelyek révén még több türkmén áru érkezhet Magyarországra. Az elmúlt években egyre több magyar társaság kezdett működésbe a türkmén piacon. Többek között a türkmén főváros repterét is egy magyar cég tervezte és kivitelezte. A Baumetall Design Kft. ezzel egy 2 milliárd USD-os projekthez adhatta nevét és szakmai segítségét.
👨🎓 A gazdasági megállapodások mellett Budapest és Asgabat kulturális és oktatási együttműködésekben is előirányzott kooperációt. 2014 szeptemberétől 20, majd fokozatosan növekvő ösztöndíjas helyet biztosítottak türkmén hallgatóknak a magyar egyetemeken.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Kazahsztán és Magyarország kétoldalú kapcsolatai az ukrajnai háború árnyékában – Oeconomus
#Türkmenisztán #Magyarország #külkapcsolatok #kereskedelem #export #import #gázbeszerzés #energiahelyzet #keletinyitás
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
