Magyarország az egyetlen európai uniós ország, amellyel Kazahsztán stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá. A világban jelenleg uralkodó válságállapot g közelebb hozta egymáshoz a két államot a hasonló földrajzi és diplomáciai pozíciójuk miatt: egyik ország sem rendelkezik tengerparttal, és  jó diplomáciai kapcsolataik miatt mindketten felszólították Oroszországot és Ukrajnát a két ország között zajló konfliktus békés megoldására. Ebben az összefüggésben érdekes áttekinteni, hogy, hogyan fejlődhetnek a kétoldalú kapcsolatok Kazahsztán és Magyarország között.

Szerző: Eldaniz Gusseinov

A Kazah Köztársaság külpolitikája 2022. február 24. után

2022 február 24. után Kazahsztánnak keményen kellett dolgoznia azon, hogy megváltoztassa az Európába irányuló kereskedelmi és szállítási útvonalait, el tudja magyarázni külpolitikáját az EU nak, és ragaszkodjon a több ágazatot érintő elvhez. A kazah és a magyar kormány felszólította Oroszországot és Ukrajnát a konfliktus békés rendezésére. Kazahsztán szintén megtagadta az úgy nevezett Luhanszki- és Donyecki Népköztársaságok (LNR és DNR) kváziállamok függetlenségének elismerését. Az ukrajnai válság eszkalálódása után számos ország szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ez azt eredményezte, hogy Kazahsztánnak jelentősen meg kellett változtatnia az Európába vezető közlekedési és kereskedelmi útvonalakat.

Az uniós országok és Kazahsztán közötti kereskedelem nagy része Oroszországon keresztül bonyolódott. A kazah exportőrök már 2022. március elején szembesültek az Oroszország elleni európai szankciók negatív következményeivel: Antwerpen, Hamburg, Pireusz és Rotterdam kikötői megtagadták a kazah rakományok fogadását, mivel azok orosz kikötőkből (Szentpétervár, Novorosszijszk, Uszt-Luga és Taman) érkeztek. Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók jelentősen akadályozták az EU és Kazahsztán közötti kölcsönös kereskedelmet. Az Oroszországon keresztül áthaladó rakományok reexportjának és átvételének tilalma a kazahsztáni áruk ellátási láncának megszakadásához és a kazahsztáni exportőrök veszteségeihez vezetett. Nem sokkal kesőbb a nagy kazahsztáni szállítmányozó cégek tárgyalni tudtak a Lettországon keresztül Európába irányuló exportról. A kazahsztáni fél az oroszországi rakományokat a lettországi Riga, Ventspils és Liepaja kikötőibe irányította át, amit a lett tengeri kikötők jóváhagytak. Ezen túlmenően Kazahsztán, Törökország, Azerbajdzsán és Grúzia 2022. március 31-én nyilatkozatot írt alá a kelet-nyugati transzkaszpi-tengeri folyosóról, és ezen az útvonalon növelte a Kazahsztánból az EU-ba irányuló áruszállításokat. Minden nehézség ellenére 2022 január-februárjában Kazahsztán Európába irányuló exportja 84%-kal, importja pedig 14%-kal nőtt. Emellett a Kína és az EU közötti konténerforgalom Kazahsztánon keresztül
2022-ben 84%-kal nőtt.

1. ábra: Új kereskedelmi útvonal Kínából Európába Kazahsztánon keresztül. Forrás: Intellinews.com

Kazahsztán folytatja a gazdasági együttműködést Oroszországgal az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében, amely megszünteti a legtöbb kereskedelmi korlátozást az országok között. Telefonbeszélgetések és személyes találkozók során Kaszim-Zsomart Tokajev biztosította Vlagyimir Putyint, hogy a Kazahsztán és Oroszország között létrejött valamennyi megállapodás továbbra is érvényben marad. Kazahsztán semmiképpen sem szabadul a szövetséggel szembeni kötelezettségei alól. De aszankciók azért szankciók, és Kazahsztán nem sértheti meg őket. A kazah kormányt figyelmeztették, hogy a ellenkező esetben másodlagos nyugati szankciókat fognak alkalmazni a kazah gazdaság ellen. Egy összetett és kényes munka van folyamatban, amelyet a kazahsztáni elnök „a Szkülla és a Kharübdisz közötti átmenetnek” nevezett. Néhány orosz bank már nem működik Kazahsztánban, de az Európai Unió is megérti, hogy a Kazahsztán és Oroszország közötti együttműködést nem szabad korlátozni, tekintettel az országok közötti kivételes történelmi kapcsolatra. A nyugati országok által bevezetett másodlagos szankciók komoly károkat okozhatnak más államoknak, különösen azoknak, amelyek az élelmiszer-behozataltól függenek. A szankciók számos nyugati vállalatot arra ösztönöztek, hogy a kedvező üzleti feltételek és a földrajzi elhelyezkedés miatt Oroszországból Kazahsztánba költözzenek. Ezen túlmenően Kazahsztán a válság idején fontos tranzitközpontnak bizonyult Oroszország, Kína és az európai országok számára.

Tavaly november 20-án elnökválasztást tartottak Kazahsztánban az ország alkotmányának új módosításai alapján, a tavaly június 5-i népszavazást követően. A hivatalban lévő elnök megnyerte a választást. Beszédében az elnök azt ígérte, hogy radikális reformokat vezet be az ország gazdaságában, új politikai rendszerrel együtt.

A világ jelenlegi helyzete lendületet adott Kazahsztán hagyományos, több ágazatot érintő külpolitikájának. A köztársaság érdekelt a Visegrádi Csoport (négy közép-európai állam – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország, röviden V4) országaival való együttműködés fokozásában, valamint a már jól kiépített magyarországi kapcsolatok továbbfejlesztésében, hogy diverzifikálja gazdaságát és ellátási láncait. A fokozott politikai aktivitással párhuzamosan a V4-régió az elmúlt évtizedben figyelemre méltó gazdasági teljesítményt mutatott a növekedés, a foglalkoztatás, a költségvetési fegyelem és a kereskedelem terén, beleértve a COVID-válságból való gyors kilábalást is. A V4-országok együttesen az 5. legnagyobb gazdaságot alkotják Európában és a 12. legnagyobbat a világon. 2013 óta a V4-országok éves GDP-növekedése folyamatosan meghaladja az uniós átlagot.

Magyarország az európai integrációban az egyik vezető szerepet játssza, összekötve Nyugat- és Kelet-Európát. Magyarország aktív és kezdeményező szerepet játszik az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájában is. Magyarország a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országainak európai integrációját tekinti legfontosabb prioritásának. Budapest az Európai Unión és a Visegrádi Csoporton belül is aktívan részt vesz a közép-ázsiai országokkal való együttműködés előmozdításában. A belpolitikát tekintve érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormány átfogó reformprogramokat hajtott végre, amelyek már eddig is pozitív eredményekhez vezettek. Külön említést érdemelnek az ország infrastruktúrájára és a vállalkozói feltételek javítására irányuló nagyszabású beruházások. Magyarország aktívan folytatja a „keleti nyitás” politikáját is, amely különösen érdekelt a keleti országokkal, köztük Kazahsztánnal való együttműködésben. Különösen fontos Magyarország megfigyelőként való részvétele a török államok szervezetében. Magyarország munkája a szervezetben „európai” küldetést teljesít, különösen azért, hogy hídként működjön a szervezet állandó tagjai – amelyek Európa számára létfontosságú erőforrásokkal rendelkeznek, mint például a közép-ázsiai államok – és maguk az EU-tagok között. A csúcstalálkozók mellett a szervezet számos miniszteri és szakértői találkozónak ad otthont. A magyar szakértők például – tekintettel a globális és regionális ellátási láncok megszakadására az egyre erősödő „szankcióháború” következtében – az energetikai együttműködés fejlesztését és az energiaellátás diverzifikálását javasolják e szervezeten belül.

Kazahsztán és Magyarország együttműködésének kilátásai az új geopolitikai realitásokban

Az országok közötti együttműködés legfontosabb területei kazah oldalról a Kaszim-Zsomart Tokajev elnök „A nép egysége és a rendszerszintű reformok – az ország jólétének szilárd alapja”című beszédének elemzése alapján azonosíthatók. A dokumentum szerint az országnak tovább kell diverzifikálnia gazdaságát, bővítenie kell a termelt áruk körét és az export földrajzi területét. A középtávú cél a feldolgozóipari export másfélszeresére, 24 milliárd dollárra történő növelése és a termelékenység 30%-os növelése 2025-ig. Az Európában legalacsonyabb társasági adónak köszönhetően Magyarország lehet a székhelye az Európai Unióba beszállító kazahsztáni gyártók regionális leányvállalatainak.

A kazahsztáni hatóságok úgy vélik, hogy javítani kell a minőségi geológiai információkhoz való hozzáférést. A talajjal foglalkozó iparnak új fejlesztésekre van szüksége a geológiai feltárás és az altalaj átfogó tanulmányozása terén. A magyar MOL vállalat 10 éve termel kőolajat Nyugat-Kazahsztánban, ami nem zárja ki a geológiai feltárásban és az altalaj átfogó vizsgálatában való részvételét.

„Szükség van a takarmánynövények vetésterületének bővítésére és a vetésforgó ellenőrzésének fokozására, valamint a térbeli megfigyelés és a földterületek távérzékelésének nagyobb mértékű kihasználására. Fontos továbbá a legelőhasználat hatékonyságának növelése” – mondta a kazah vezető. Magyarország a gabona-betakarító berendezések beszállítójaként ismert, és az ország kis mérete ellenére hatékonyan használja ki legelőit.

Tavaly ünnepeltük a Kazahsztán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Ezt a viszonylag rövid időt számos eredmény jellemezte. Az országok közötti szerződéses jogi keret több mint 60 dokumentumot tartalmaz. A felek megállapodtak abban, hogy konstruktív párbeszédet folytatnak a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusairól és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Több mint 1000 kazahsztáni diák tanul magyar egyetemeken. A kereskedelmi kapcsolatok terén elért eredmények szintén említésre méltóak. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban pozitív tendencia figyelhető meg. A Kazahsztánból Magyarországra exportált legfontosabb termékek a nyersolaj (130 millió dollár), a földgáz (7,68 millió dollár) és a műsorszóró berendezések (773 ezer dollár) voltak. Az elmúlt 25 évben Kazahsztán Magyarországra irányuló exportja évente átlagosan 10,7%-kal nőtt, az 1995-ös 11,1 millió dollárról 2020-ra 140 millió dollárra. Magyarországról Kazahsztánba elsősorban gyógyszereket (88,1 millió dollár), növényvédő szereket (13,2 millió dollár) és gabona-betakarító berendezéseket (4,23 millió dollár) exportáltak. Az elmúlt 25 évben a Kazahsztánba irányuló magyar export évente 8,46%-kal nőtt, az 1995-ös 22,3 millió dollárról 2020-ra 169 millió dollárra. Az alábbi ábrák a Magyarország és Kazahsztán közötti kereskedelmi kapcsolatok dinamikáját mutatják. Megfigyelhető, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlettségi szintje a „Keleti nyitás” politika meghirdetése után emelkedett. Tokajev a Török Államok Szervezetének csúcstalálkozója után Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott. Tokajev kifejezte készségét a kazah-magyar sokoldalú együttműködés bővítésére, a kazahsztáni nagyvállalatok
magyarországi beruházásainak vonzása tekintetében.

2. ábra: Import Kazahsztánból Magyarországra 2001 és 2021 között. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

3. ábra: Import Kazahsztánból Magyarországra 2001 és 2021 között. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Így Kazahsztán és Magyarország megbízható, kölcsönösen előnyös regionális perspektívát kínáló partnerként tekinthet és kíván egymásra tekinteni: Magyarország az Európai Unió országai, különösen Kelet- és Közép-Európa felé, Kazahsztán pedig Kína, Közép-Ázsia és a Kaszpi-tenger országai felé. Asztana azonban különösen érdekelt a Budapesttel való további együttműködésben a mezőgazdaság, a logisztikai útvonalak fejlesztése és az energetikai infrastruktúra bővítése terén. Ehhez még hozzáadható az autóipar és az IT-ágazat.

Szakmai Igazgató | Weboldal | Megjelent írások

Külpolitikai szakértő, újságíró. Korábban a Kitekintő posztszovjet rovatának vezetője volt, majd négy évig a Magyar Nemzeti Bank geopolitikai alapítványát vezette, később a Danube Institute kutatási igazgatója lett. Rendszeresen publikál az Indexen és Mandineren, a legtöbb magyar médium rendszeresen meghívott szakértője. Fő elemzési területe a posztszovjet államok biztonságpolitikája. Házas, öt gyermek édesapja.
Szakterülete: biztonságpolitika, geopolitika, posztszovjet térség