Esélyes, hogy idén közel egyensúlyi lesz a magyar költségvetés elsődleges szaldója

Az Európai Bizottság nyár elején közzétett gazdasági kilátásokról szóló előrejelzése alapján 2025-ben hazánk elsődleges költségvetési egyenlege (tehát a kamatkiadásokkal csökkentett deficit) a GDP mindössze 0,4 százalékát fogja elérni. Ezzel az értékkel Magyarország a 27 uniós tagállam rangsorában a 10-ik helyen áll. Rövid cikkünkben áttekintjük, hogy mit is jelent az elsődleges egyenleg fogalma és hogyan alakul az uniós körkép. Ezt követően bemutatjuk, hogy az év első hét hónapjában az éves hiánycél 67,6 százalékát kitevő költségvetési deficit ugyan meghaladja az időarányos, elméleti 50 százalékos értéket, mégis az elérhető adatok alapján a 2009 óta eltelt időben ez a teljesülési arány a harmadik legalacsonyabb. Így jó esély mutatkozik arra, hogy idén teljesül az Európai Bizottság magyar prognózisa és a kamatkiadásokkal csökkentett elsődleges egyenlege hazánk költségvetésének közel egyensúlyi állapotban lesz.

Az Európai Bizottság nyár elején közzétett gazdasági kilátásokról szóló előrejelzése alapján 2025-ben hazánk elsődleges költségvetési egyenlege, tehát a kamatkiadásokkal csökkentett deficit a GDP mindössze 0,4 százalékát fogja elérni. Az elsődleges egyenleg tehát a már felhalmozott államadósság finanszírozásához kapcsolódó kamatfizetések nélkül számított pénzügyi hiány (vagy többlet). Ezzel az értékkel Magyarország a 27 uniós tagállam rangsorában a 10. helyen áll, összehasonlításként az EU-s átlag 1,3 százalék, míg a V4 országcsoporté 2,15 százalék. A 27 tagállam közül Olaszország, Írország, Portugália, Dánia, Görögország és Ciprus esetében pozitív az államháztartás elsődleges egyenlege, míg a fiskális túlköltekezés leginkább Szlovákiát (3,3%), Lengyelországot (3,9%) és Romániát (6%) jellemzi a Bizottság előrejelzése szerint. Most tehát úgy tűnik, hogy a régiónkon belül a költségvetési túlköltekezés a jellemző.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24597600/

Az elsődleges egyenleg számítási képlete a teljes egyenleg és a kamatkiadások összege (hiszen a teljes egyenleg már tartalmazza a kamatkiadásokat, az elsődleges egyenleghez viszont „hozzá kell adni” ezt az összeget, mert abból kiszűrjük ezt a tényezőt.). Az elsődleges egyenleg pozitív értéke azt mutatja, hogy a költségvetés – ha kamatokat nem kellene fizetni – többletes, vagyis az állam alapvetően fenntarthatóan működik: több a bevétele, mint a kiadása. Ha viszont negatív, akkor az állam strukturális problémáktól szenved, hiszen az adósságok kamatfizetésétől eltekintve is hiány keletkezik. Alapvető cél, hogy legalább annyi elsődleges többlet keletkezzen, amennyi fedezi az államadósság finanszírozási költségeit, különben az adósságállomány dinamikusan nő. Az elsődleges egyenleg stabilizálásával lehet érdemi csökkenést elérni az adósságrátában, ami végső soron egy ország pénzügyi stabilitásának és hitelességének alapja. Ha egy ország kamatkiadásai közel egybeesnek a teljes hiánnyal, az rendszerint a múltbeli eladósodás hatása, de a jelenleg fenntartható gazdálkodást is jelzi egyben. Hazánkra is jelenleg ez az állapot jellemző.

Az alábbi ábrán szintén a Bizottság jelentése alapján elkészítettük az költségvetési deficit és a kamatkiadások előrejelzett rangsorát is. Eszerint hazánk GDP-hez viszonyított államháztartási hiánya – vagyis hogy az állami kiadások mennyivel haladják meg a bevételeket – idén Románia, Lengyelország, Franciaország, Belgium és Szlovákiát követően a hatodik legmagasabb lesz az Európai Unióban, míg az államadósság utáni kamatkiadások mértéke a legmagasabb, a bruttó hazai össztermékünk 4,2 százaléka.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/24597492/

A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt hónapban publikálta az államháztartás egyenlegének alakulását az év első hét hónapjában. Eszerint 2025. első hat hónapjában a költségvetési kumulált hiánya 2786,4 milliárd forint volt, miután májust követően júniusban is sikerült – elsődlegesen az állami tulajdonú vállalatok befizetéseinek köszönhetően – többletet elérni. Az idei évre a költségvetési törvény alapján kitűzött hiánycél közel 4123 milliárd forint, amelynek az év első hét hónapjában elért deficit a 67,6 százaléka. Annak az okait, hogy miért természetes, hogy az év első hét hónapjában magasabb az időarányosnál a deficit hiánycélhoz viszonyított teljesülési aránya ebben és ebben az elemzéseinkben foglaltuk össze.

Az időarányosnál gyorsabb teljesülés mögött három fő érv áll; számos jelentős kiadási tétel az év elején esedékes, ezzel szemben az adóbevételek beszedési határideje eltérő, illetve az előre nem látható, rendkívüli tételek kigazdálkodási lehetőségének megőrzése érdekében az év második felében a szigorúbb a fiskális fegyelem. A kormányzat 2009 óta teszi közre havi bontásban az államháztartási egyenleg alakulását. Ezalapján az idén júliusig elért és az éves hiánycélhoz viszonyított 67,6 százalékos teljesülési arány a vizsgált 16 év közül a harmadik legalacsonyabb (A koronavírus-járvány sújtotta 2020-as évet figyelmen kívül hagytuk, mivel az előre nem látott válság hatására az év első hét hónapjában jelentősen, közel 490 százalékkal meghaladta a költségvetési hiány az éves célértéket, amely jelenség nemzetközi szinten általános volt). Ezek alapján jó esély mutatkozik arra, hogy 2025-ben az államadósság után fizetett kamatkiadásokkal csökkentett költségvetési szaldó közel egyensúlyi állapotban legyen, összhangban az Európai Bizottság előrejelzésével.