Év elején rendszerint megugrik az államháztartási hiánycél teljesülési aránya

Minden év első negyedévében számos cikket lehet olvasni arról, hogy a központi költségvetés hiánycélja az időarányosan indokoltnál sokkal nagyobb mértékben teljesült. Mindez azért érdekes, mert ilyenkor csupán néhány hónap telik el az évből. Az idei évben, azaz 2025 márciusáig az egész évre tervezett 4123 milliárd forintos hiánycélnak közel a 62 százalékával, azaz 2554 milliárd forinttal megegyező hitelt vett fel a magyar állam. Ahogyan az alábbi ábrán is szembetűnő, összehasonlítva az elmúlt 15 év átlagos márciusi hiánycél-teljesülési arányával a 62 százalék egyáltalán nem kiugró érték. 2009-2024 között átlagosan az első negyedévben a deficit-előirányzat több mint 74 százaléka teljesült.

Ha az Európa-szerte rendkívüli adósságvállalással járó koronavírus-járvány és energiakrízis okozta gazdasági válságokkal terhelt évek (2020-2021-2022) évek figyelmen kívül hagyása esetén az átlagos márciusi teljesülési arány 62,3 százalék, amely kis mértékben magasabb az idei értéknél. Ha a vizsgált 15 évből nem csak az előbb felsorolt válságos éveket, hanem a 2008-2012 közötti pénzügyi világválsággal és európai szuverén adósságválsággal érintett éveket is kizárjuk, akkor a márciusi hiánycél-teljesülési arány így is több mint 50 százalék. Az időarányosnál gyorsabb teljesülés mögött számos ok áll; az általános forgalmi adó egy részének a visszatérítése, illetve idén az állampapírok utáni kamatfizetés, amely két esemény az év elején esedékes. Emellett az adóbevételek időarányosnál lassabb teljesülése is közrejátszik, az adónemekre vonatkozó eltérő befizetési határidőknek köszönhetően. Továbbá számos különjuttatást kell a kormányzatnak az év elején folyósítania (pl. 13. havi nyugdíj, 2022-ben a fegyveres erőknél szolgálók számára hathavi fegyverpénz, a jelentős GDP-bővüléssel járó évek utáni évben a nyugdíjprémium folyósítása), illetve a rezsivédelmi kiadások is az év eleji téli időszakra koncentrálódnak. Ezeken felül a kormányzatok világszerte ütemezik kiadásaik jelentős részét az év elejére, hogy az esztendő második felében rugalmasabban tudják alakítani a fiskális politikát.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22560018/

Az alábbi ábrán a költségvetési hiány teljesülési aránya látható havi bontásban, az év alatt összesen vállalt hitelhez viszonyítva. Ezzel szemben az utolsó ábrán a Az egyenlőtlenség szembetűnő, a teljesen időarányos elméleti hiánycél-teljesülési arány egy 45 fokban emelkedő egyenest jelentene.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22579164/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22579279/

A magyar értékeket összehasonlítva az Európai Unió átlagával hasonló teljesülési ütem figyelhető meg. Az Eurostat oldalán negyedéves bontásban érhetőek el a tagállamok esetében a központi költségvetés hiányszámai. Az alábbi ábrán ezen vizsgált időszak adósságvállalási üteme látható, az összes uniós tagállam esetében és a kiugró értékekkel, illetve a költségvetési többlettel rendelkező országok figyelmen kívül hagyása mellett. Az ábrán kettő időtáv szerint vannak szemléltetve az elérhető adatok; a 2002-2023 közötti átlag és az ugyanezen időszak a válság nélküli évek átlagának esetében. Az ábra alapján szembetűnő, hogy az év első negyedévében a legnagyobb az eltérés a valóságban teljesülő hitelvállalási ütem és az időarányosan egyenletes érték között, továbbá az eltérés magasabb a válságmentes évek esetében.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22653928/

Az alábbi ábrán szintén az EU 27 tagállamának átlagos hitelvállalási üteme látható a vizsgált 22 évet a válságos (2008-2012 és a 2020-2023 közötti évek) és válságmentes évek szerint szétbontva. Az ábra alapján is szembetűnő, hogy a válságoktól mentes években az első negyedévben az időarányosnál jóval nagyobb a hitelvállalási ütem. Emögött két ok húzódik meg. A válságok fokozzák a bizonytalanságot, a költségvetés tervezésekor a gazdasági krízis okozta negatív következményeket nem lehet előrejelezni, ezért a váratlan kiadások növelik az év második felében a költségvetési hiányt. Emellett a 2002 óta tartó időszak alatt megtapasztalt négy válság (2008-2009-es pénzügyi válság, 2010-2012 közötti európai szuverén adósságválság, 2020-as koronavírus járvány okozta válság és a 2022-2023-as energia és inflációs krízis) közül háromnak az év második felében következett be a mélypontja, bár ez nem közgazdasági, inkább a véletlenen múló jelenség. A 2008-as pénzügyi válság 2009 első negyedévében gyűrűzött át Európába. Ezzel szemben a szuverén adósságválság legkritikusabb pontja 2012 nyarán, a pandémia okozott válság csúcspontja 2020. második negyedévében, míg az energiakrízis mélypontja pedig a harmadik negyedévben következett be.