Másfél évtizedes átlaggal egybevág a májusi államháztartási hiány

Hiába látszik drámainak, nem példa nélküli: március végére az államháztartási hiány elérte az éves terv közel kétharmadát, ami a médiában riadalmat keltett – pedig a számok a hosszabb távú mintázatba illeszkednek. Az első ránézésre meglepő adatok mögött valójában jól ismert szezonális hatások, egyszeri bevételek és az uniós eljárás szigorának árnyékában meghozott intézkedések állnak.

Minden év első felében számos cikket lehet olvasni az államháztartási hiányról és annak az időarányosnál jóval magasabb teljesülési arányáról. Az idei évben sem történt ez máshogyan, márciusban szinte az összes hazai médium szenzációként számolt be róla, hogy az év harmadik hónapjára az év egészére kitűzött költségvetési deficit közel kétharmada teljesült. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 2009 óta eltelt bő másfél évtizedben ez a hetedik legalacsonyabb érték volt. Június elején közzétett beszámoló szerint májusban a költségvetés az MVM 213,5 milliárd forintos osztalékfizetése miatt 129,5 milliárd forintos többletet ért el. Az év első öt hónapja alapján összesített államháztartási hiány így 2800 milliárd forint, amely a költségvetési törvény éves előirányzatának (4123 milliárd forint) 67,9 százaléka. Ahogyan az alábbi ábránkon is látszik, ez a teljesülési arány az elmúlt másfél évtizedben tapasztaltak alapján még mindig a hetedik legalacsonyabb. Rövid gyorsreakciónkban összegezzük az államháztartási hiány aránytalan teljesülési arányának okait.

Magyarország esetében tavaly nyáron indított az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást. A túlzott hiány megszüntetése érdekében tett hatékony lépések miatt azonban az előző héten az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) kezdeményezte az eljárás megszüntetését. Az éves hiánycélhez viszonyított deficit az év első hónapjában szinte teljesen egybeesik az elmúlt másfél évtized átlagával. A 2020-as évet a kiugró értékek miatt figyelmen kívül hagyva 2009-2025 között az év első öt hónapjában kumulált államháztartási hiány az éves előirányzathoz viszonyított átlagos értéke 67,5 százalék.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23715571/

Az időarányosnál gyorsabb teljesülés mögött számos ok áll; az általános forgalmi adó egy részének a visszatérítése, illetve idén az állampapírok utáni kamatfizetés, amely két esemény az év elején esedékes. Emellett az adóbevételek időarányosnál lassabb teljesülése is közrejátszik, az adónemekre vonatkozó eltérő befizetési határidőknek köszönhetően. Továbbá számos különjuttatást kell a kormányzatnak az év elején folyósítania (pl. 13. havi nyugdíj, 2022-ben a fegyveres erőknél szolgálók számára hathavi fegyverpénz, a jelentős GDP-bővüléssel járó évek utáni évben a nyugdíjprémium folyósítása), illetve a rezsivédelmi kiadások is az év eleji téli időszakra koncentrálódnak. Ezeken felül a kormányzatok világszerte ütemezik kiadásaik jelentős részét az év elejére, hogy az esztendő második felében rugalmasabban tudják alakítani a fiskális politikát.

Valóban rossz dolog, ha deficites a költségvetés? Stephanie Kelton 2020-ban megjelent Deficitmítosz című könyve a modern monetáris elmélet bemutatása mellett ezt a kérdést is taglalja. Az elmélet új szemléletmódba helyezi az államháztartás hiányát. Eszerint a többletes költségvetés káros a gazdaságra nézve, hiszen ha az adóbevételek meghaladják a kiadásokat, azzal gyakorlatilag forrást von el az állam a gazdaságból. Bizonyos esetekben, például a likviditásbőséggel rendelkező túlfűtött gazdaságban ez hatékony eszköz lehet a kialakulóban levő válság megelőzésére. Válság, illetve recesszió esetén – amennyiben azt a kereslet hiánya eredményezte – hozzájárulhat a költségvetési hiány a krízis hatékony kezeléséhez. Erre láthattunk példát a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság ideje alatt, amikor az Európai Unió vezetése nem indított túlzottdeficit-eljárást azon országokkal szemben, amelyek államháztartási hiánya több éven keresztül meghaladta a GDP három százalékát. Hasonló mentesítést hajtottak végre Németországban ebben az időszakban. A legnagyobb gazdasággal rendelkező európai országban a 2009 óta hatályban levő adósságfék szabályozást függesztették fel ideiglenesen. A mérete és gazdasági ereje végett, illetve a saját fizetőeszközben denominált kötvények esetében a pénznyomtatás révén elméletileg sosem válhat fizetésképtelenné az állam, így a piaci feltételekkel hitelt vállaló vállalatokkal, magánszemélyekkel szemben mindig kedvezményesebben tud forráshoz jutni.

Szintén számos elemzést lehetett olvasni arról, hogy rekord mértékű hiányt generált a központi költségvetés az adott hónapban. Ez a szemléletmód azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a pénznek nemcsak nominális, hanem reálértéke is van, amely arra utal, hogy egyes évek számszerű adatainak összehasonlítása félrevezető lehet. Példaként a KSH adatbázisa szerint annak ellenére lehetett közel 80 százalékkal több lisztet vásárolni egy átlagos havi fizetésből 2024-ben 2004-hez viszonyítva, hogy eközben a liszt ára két és félszeresére drágult. (KSH, KSH, KSH alapján átlagkereset 2004: 145,5 ezer forint, 2024: 646,6 ezer forint, finomliszt 2004: 89 Ft/kg, 2024: 222 Ft/kg). Az elmúlt másfél évtized adatai alapján (a koronavírus által sújtott 2020-as évet a kiugró értékei miatt figyelmen kívül hagyva) a legnagyobb havi hitelfelvételt 2024 februárjában hajtotta végre a magyar állam (1758 milliárd forint). Ezt követi az idei februári (1655 milliárd forint), majd a 2023. februári (1585 milliárd forint). Az éves államháztartási hiánycélhoz viszonyítva (szintén figyelmen kívül hagyva a 2020-as évet) a legnagyobb kölcsön felvétel 2016 decemberében történt, amikor az éves deficitcél közel 120 százalékával megegyező forrást vont be a kormányzat. Ezt követi a 2021. decemberi hónap (79%), majd a 2024 februári (70%).