🌍 🌳 🌿 Ma, vagyis április 22-én van a Föld napja. Ilyenkor a természeti környezet megóvásának fontosságára emlékezünk. A kezdeményezést 1969-ben az UNESCO hívta életre, és az első, 1970-es megünneplése óta évről évre egyre több ország csatlakozik hozzá. Magyarországon először a rendszerváltás után, 1990-ben tartották meg a Föld napját. A kezdeményezés mottója: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

🌱 A gazdasági tevékenységek esetében különösen fontos a környezeti szempontok beépítése a jövő generációk érdekében. A zöldgazdaság és a fenntartható fejlődés elvei egyre nagyobb hangsúlyt kapnak világszerte, de különösen igaz ez Európára, és így hazánkra is. A konkrét lépések előtt tekintsük át, hogy mit jelent a körforgásos és a zöldgazdaság.

🌿 A zöldgazdaság olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amely a fenntartható fejlődést biztosítja, és ezzel együtt mérsékli a környezeti kockázatokat, az ökológiai károkat, valamint segíti a környezet és az éghajlat egészséges állapotának megőrzését.

♻️ A körforgásos gazdaság olyan rendszer, amelyben semmi sem számít hulladéknak, mivel újrahasznosításra kerül, és a jövő alapanyagává válik. Míg a lineáris gazdasági modellben, – a ma többségében használt rendszerben, – a természeti erőforrásokból, vagyis elsődleges nyersanyagokból állítják elő a termékeket. Majd életciklusuk végén a használatcikkek hulladékká válnak, és a bennük lévő anyag és energia örökre elvész, kikerül a rendszerből, amivel folyamatosan csökken a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások mennyisége. Ezzel szemben a körforgásos modellben nagy szerep jut a környezetbarát terméktervezésnek, vagyis az ökodizájnnak. Ez esetben a termékeket az életciklusuk további szakaszait szem előtt tartva tervezik meg. Így a tárgyak minél tartósabbak, javíthatók, és újrahasználhatók lesznek, vagyis lényegében nem válnak hulladékká.

✔️ A körforgásos és zöldgazdaság elérését célzó törekvések az Európai Unió szintjén is megjelentek. Az Európai Unió zöld megállapodással, – ahogy erről már korábban írtunk az Oeconomus oldalán, – a közösség kiemelt céljai közé emelte a fenntartható gazdaság kialakulását. Az EU deklaráltan arra törekszik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re nettó nullára csökkentse, és ezzel az európai országok klímasemlegessé váljanak. Az unió célokhoz forrásokat is biztosít a tagállamoknak: a 2021-27 költségvetés és a helyreállítást célzó ideiglenes eszköz (NextGenerationEU) keretében.

🇭🇺 🌱 2021. február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján ismertette a koronavírus-járvány nyomán kialakult válság utáni gazdaság-újraindítási terv részleteit. Ezek között szerepelt zöldenergia, körforgásos gazdaság fölépítése, és a magyar gazdaság teljes digitalizálása. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a klímabarát kezdeményezésben az Európai Unióval legszorosabb szövetségese lesz. Emellett, a hazai intézmények közül az MNB saját zöld programot indított 2019-ben, amellyel a pénzügyi rendszer környezetkímélő működéséhez kíván hozzájárulni.

💾 Az eredeti cikk itt és itt olvasható.

 

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#zoldgazdasag #korforgasosgazdasag #Magyarország #ujrahasznositas #Foldnapja #gazdasagiosztonzo #gazdasagujrainditas #EU #EuropaiUnio #hazaigazdasag #gazdasg