Categories
OecoBright Oecogram

Mennyire nyitott a magyar gazdaság?

❓ A kereskedelem/bruttó hazai össztermék arányszám jó indikátora lehet egy ország gazdasági teljesítményének és a világgazdaságba való integráltságának. A magas arány azt jelzi, hogy az ország nagymértékben függ a nemzetközi kereskedelemtől, míg az alacsony arány arra utal, hogy az ország gazdasága viszonylag zárt. Az arányszám értékét az adott ország éves nemzetközi áruforgalmi összértékének (export + import) és a GDP-jének a hányadosával lehet kiszámolni.

A magas kereskedelem/GDP arány egyszerre jelezheti egy ország gazdaságának az erősségét és a kitettségét is. Egyrészt azt jelzi, hogy az adott ország jól integrálódott a világgazdaságba, ami hozzáférést biztosíthat az áruk és szolgáltatások nagyobb piacához, valamint a különböző országok adottságaikhoz mérten láthatják el termelési folyamataikat. Emellett azonban a magas GDP-arányos kereskedelem a kitettség jele is lehet, ugyanis az ország sebezhetőbb a külső sokkhatásokkal szemben: a globális kereslet hirtelen visszaesése vagy az ellátási láncok megszakadása.

❓ Ezzel szemben az alacsony GDP-arányos kereskedelem is kettős jelentéssel bírhat. Az alacsony érték egyszerre jelentheti a nemzetközi áruforgalmi zártságot és a számottevőbb belső fogyasztást. Előbbi esetben ugyan az adott ország ellenállóbb a külső sokkoknak, de a kereskedelemmel járó gazdasági lehetőségekből is kimarad. A jelenlegi globalizált gazdasági rendszerben a nemzetközi kereskedelem a növekedés és a fejlődés fontos hajtóereje, a globális áruforgásba kevésbé integrált országok hátrányos helyzetbe kerülnek. Alapegyenlete szerint a GDP a belföldi fogyasztás (a köz- és a magánszférát is beleértve), a beruházás és a nemzetközi termékforgalom egyenlegének összege. A fejlett gazdaságú országokban az alacsony érték nem a zártságukat, hanem a belső fogyasztás relatíve nagy arányát jelenti. Ez a jelenség megfigyelhető Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban vagy Kínában. Luxemburg az egyik legalacsonyabb mutatóértékkel rendelkező ország az Európai Unióban. Emögött a nyugat-európai miniállam kedvező adózási szabályai állnak, amelyek sok vállalatot vonzott az ország területére, amelyek uniós tevékenységük után az országban fizetik be terheiket, ezzel felhajtva a GDP-t.

https://public.flourish.studio/visualisation/13563691/

📊 Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatbázisa alapján összeállított európai uniós rangsorban Magyarország az ötödik helyen áll. A kereskedelem GDP-arányosan Franciaországban a legkisebb (44%), míg Szlovéniában a legmagasabb (186%). A nyugat-európai országok között kivételnek számít Belgium (181%) és Hollandia (158%). Ez a Rotterdam-Antwerpen hatásnak köszönhető. A két város kikötőjén keresztül folyik az európai országok tengeri kereskedelmének számottevő része, így a reexport következtében számos árucikket itt, nem pedig a kiindulási- vagy célországban vámolnak el, ami torzulást okoz a kereskedelmi statisztikákban. A rotterdami árukikötő a Los Angeles-i után a világ második legforgalmasabb, nem ázsiai hajódokkja. Bár 2021-ben a GDP mindössze 1,55 százalékát adta a mezőgazdaság, Hollandia az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb élelmiszerexportőre. Szemben Nagy-Britannia gyarmatbirodalmával, a Holland Birodalom nem a kontrollált területbővítésén fáradozott, hanem a stratégiailag fontos, kereskedelmi útvonalak mentén elhelyezkedő pontokon építettek erődöket. A 17-19. század között a holland kereskedelem pár ritka árucikk közel teljes kereskedelmi kontrolljára épült. Ilyen termék volt például a fűszerek, gyémántok és egyéb luxuscikkek. Ez a stratégia a jelenkorban is megmaradt, például a legfejlettebb mikrochipek gyártásához szükséges litográfus gépeket a világon egyedül a holland ASML vállalat gyártja. 2021-ben a 17,53 millió fő lakosságú ország az 1,03 ezer milliárd dolláros GDP-jével a világ 17. legnagyobb gazdaságával rendelkezett, ugyanakkor azonban a világ ötödik legnagyobb exportőre is volt.

📈 A közép-kelet-európai régió országai két csoportra oszlanak; a Bulgáriából, Lengyelországból, Ausztriából, Horvátországból, Németországból és Romániából álló kategória tagnemzeteinek gazdasága az elmúlt három évben kisebb mértékben lett része a nemzetközi áruforgalomnak. Ezzel szemben hazánk mellett Szlovénia, Szlovákia és Csehország gazdaságára lehet tekinteni nyitott gazdaságként. Mind a négy utóbbi ország esetében a teljes – exportot és importot is magában foglaló – nemzetközi termékforgalom éves összértéke 2017-től meghaladja az adott évi GDP 150 százalékát.

https://public.flourish.studio/visualisation/13563288/

📉 Az 1989-1990-es rendszerváltási hullám és a szocialista keleti blokk felbomlását követően a régió több országa esetén megfigyelhető a kereskedelem GDP-hez viszonyított arányának csökkenése. Emögött az addig kialakult kereskedelmi kapcsolatok felbomlása, és a nyugatorientált kereskedelem kiépülése áll.

https://public.flourish.studio/visualisation/13568255/

🇺🇦 🇧🇾 A balti államokkal ellentétben Ukrajna és Belarusz nem tudta jelentős mértékben kihasználni a nemzetközi kereskedelemmel járó előnyöket. Ukrajna 1992-óta politikai instabilitással és gazdasági válságok sorával küzdött, ami hatással volt nemzetközi gazdasági kapcsolataira is. Ennek következtében az országban a kereskedelem a bruttó hazai össztermék mindössze 70 százalékáért felelt 2021-ben, ami a régióban a legalacsonyabb arány. Ezzel szemben Belaruszban a kereskedelem GDP-hez viszonyított aránya felzárkózott a balti államok szintjére, az 1990-es évek egyik legalacsonyabb szintjéről. Belarusz azonban jelentősen függ a legnagyobb kereskedelmi partnerétől, Oroszországból. 2021-ben az ország kivitelének 46 százaléka, termékbehozatalának pedig 55 százaléka folyt Oroszországgal.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-eurozonaba-valo-csatlakozas-nem-lenne-jelentos-hatassal-a-kereskedelmi-volumenre/

 

 

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre