☝️FPI – vagyis Foreign Portfolio Investment – magyar fordítás szerint külföldi portfolió beruházás vagy befektetés. A korábban már röviden bemutatott FDI-hoz (külföldi közvetlen tőke-befektetés) hasonlóan ez is a nemzetközi tőkeáramlások egyik típusa, ugyanakkor több szempontból is eltérést mutat a közvetlen tőke-befektetésekhez képest. A két befektetési lehetőség között a legnagyobb különbséget az adja, hogy míg az FDI célja egy külföldi vállalat tulajdonosi vagy managament-je feletti irányítás megszerzése, addig az FPI a befektetést a társaság értékpapírjainak birtoklásán (részvényeibe, kötvényeibe) keresztül alkalmazza, ezáltal nincs hatással a vállalat vezetésére és az itt hozott döntések jelentős részére. Az FPI esetében a megszerezhető tulajdonosi részesedés nem lehet 10% fölötti, ezáltal korlátozottak a lehetőségei a társaság működésén belül.
⬆️Miért előnyösebb az FPI? – A portfolió befektetés előnyei között sorolható fel, hogy mivel nem tulajdonjogot szerez vele a befektető, ezért az ellenőrzés mértéke is kisebb, mint az FDI esetében, továbbá, hogy ezt a típusú befektetést nem kell megelőzze olyan mértékű előkésztés, mint az FDI-t, ahol esetenként akár infrastrukturális előkészületek is indokoltak lehetnek (zöldmezős beruházásoknál főként). A portfolió befektetés könnyen értékesíthető, így, ha a befektető érdekeltsége csökken, akár el is adhatja azt. A fogadó ország számára szintén előnyös az FPI, hiszen a pénzeszközök beáramlása javítja a fizetési mérleg helyzetét.
⚠️Milyen hátrányai vannak az FPI-nak? – Vállalati részvények vásárlása és az ezzel történő befektetés negatívuma, hogy nem hosszú távú beruházás, ezáltal az FPI inkább egyfajta rövid távú gazdasági haszonszerzés, mintsem hosszú távú befektetés. Az FDI-hoz képest viszonylag passzívnak tekinthető az FPI szerepe egy társaság működésében, mivel a döntéshozatalban és a működésben nincsen beleszólása, valamint további hátrányként tekinthető, hogy az alapok kiáramlása során a fogadó állam fizetési mérlege csökkenhet. Ez többnyire a könnyen értékesíthetőségnek is köszönhető. Sokban függ az FPI hatékonysága a fogadó állam gazdasági stabilitásától is, mivel az egyes befolyásoló tényezők (árfolyamkockázatok, gazdasági válságok, geopolitikai helyzet) elősegíthetik az FPI kivonását az országból, amely nagy mértékben sokat árthat az állam fizetési mérleg egyensúlyának.
🌐Nemzetközi piac – A portfolióbefektetésekben az első öt helyen Németország (299,92 milliárd USD), Olaszország (144,87 milliárd USD), Hong Kong (105,09 milliárd USD), Ausztrália (65,34 milliárd USD) és Szingapúr (57 milliárd USD) áll globális tekintetben. Az ágazatok megosztottsága szerint a legtöbb befektetés az autóiparba, a banki és pénzügyi szolgáltatásokba, a tőkejavakba, a vegyi és üzemanyag előállításba, valamint a széntermelésbe érkezik.
🇭🇺 Magyar FPI alakulása – Magyarország külföldi portfolió befektetéseinek az értéke rendkívül változatos képet mutat, ha végig nézzük az elmúlt közel 30 év távlatát: az első pozitív év 1996-ban volt, ekkor a hazai FPI száma elérte a 810,321 millió USD-árt. A kétezres évek elején gyakoriak voltak a negatív értékek, ugyanakkor a 2008-as gazdasági világválság ellenére is pozitív 3,45 milliárd USD, valamint 2009-ben is hasonlóan jó, 5,02 milliárd értékű volt a befektetések összege. Az eddigi rekordot 2015-ben sikerült elérni, 6,27 milliárd USD volt az adott év külföldi portfolió befektetéseinek értéke.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 A szövegben felhasznált hivatkozások itt, itt, itt és itt olvashatóak.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/fdi-szukseges-rossz-vagy-a-fejlodes-velejaroja/
#FPI #FDI #befektetés #portfoliobefektetés #pénzügy #gazdaság #külgazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.