2022. február vége óta az ukrajnai fekete-tengeri tengeri kikötők egyes becslések szerint akár 8 ezer orosz támadást és számos blokádot vészelhettek át. Az áruforgalom bár időnként újraindult, de a korábbi, 2022 előtti volumenhez képest lényegesen kisebb arányban. A 2025. decemberi adatok alapján a vízi teherszállítási forgalom volumene -58%-kal, a vízi szállítmányozás áruforgalmi indexe pedig -40%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az idei évre vonatkozóan ugyan még nem érhetők el pontos adatok, de a becslések alapján hasonló negatív értékek születhetnek. A hajóforgalom, így az áruszállítás, 2026 augusztusának első napjaiban szünetelt, melynek hátterében a júliusi rakétatámadások álltak. Alábbi összefoglalónkban a fekete-tengeri kikötők gazdasági jelentősége mellett az idei évre vonatkozó kockázatokat és várható eredményeket is sorra vesszük. Kitérünk arra is, hogy számszerűsítve mekkora kárt jelent az ukrán gazdaságnak a hajóforgalom veszteglése az érintett területeken.
A 2022-es háborút megelőzően az ukrán külkereskedelem szempontjából a fekete-tengeri mélytengeri kikötőrendszer különös jelentőséggel bírt. Kiemelkedik a térség kikötői közül az odesszai, amely az elmúlt több mint négy évben számos komoly támadást szenvedett el. A háború első szakaszában a fekete-tengeri kikötők blokádja nem csak szállítási problémát jelent: az ukrán gazdaság exportorientált ágazatainak működését, a devizabevételeket, az agrártermelői árakat, a kohászatot, az állami adóbevételeket és végső soron a GDP-t is érinti.
Az egyes ágazatok közül a leginkább kitett a mezőgazdasági szektor, hiszen a tengeri szállítmányozás ebben a szegmensben az egyik legerősebb. Az Európai Bizottság adatai szerint a háború előtt az ukrán gabona- és olajosmagvak exportjának mintegy 90%-a tengeren keresztül hagyta el az országot. A háború előtti békeévekben a megtermelt gabona közel 75%-a került ki az országból, amely így az ukrán exportbevételek 20%-át is kitette. A kikötők elleni támadások emiatt egyszerre több okból is nehézségek elé állították az ágazatot: egyrészt a termékek szállítási nehézségekkel néztek szembe, másrészt az exportőrök devizabevételei jelentősen csökkeni kezdtek. További hatásként tűnnek fel a belföldi mezőgazdasági árak összeomlása, a termelőknél jelentkező likviditási problémák, a magasabb szállítási költségek, a raktárak telítődése, valamint a termelési ciklus finanszírozásának nehezebbé válása. Az agrárium mellett a másik kulcsfontosságú ágazatot, az acél-, vasérc- és fémipari termékek exportját is hasonlóan érintette a helyzet. Utóbbi egyes tanulmányok szerint tartósabban szenvedett a tengeri szállítmányozás kiesésétől, mint az agrárium.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29926122/
A tengeri blokád kezdetén a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a betakarítások után Ukrajna nem tudta a terményeket a világpiacra juttatni. A KSE Agrocenter 2022-es adatai alapján a 2021-es termelésből mintegy 20 millió tonna gabona és olajosmag maradt Ukrajnában a blokád miatt, a 2022-es termésből pedig további 35 millió tonna termék nem jutott el a nemzetközi piacokra. A KSE számítása szerint a kikötők újbóli megnyitásából származó többlet, gazdasági haszon körülbelül 5,5 milliárd dollár lehetett volna. Ez a becslés nem egyszerűen az „elveszett export” értéke: azt is figyelembe vette, hogy az exportlehetőség javulása növeli a belföldi termelői árakat és ezáltal az agrárszektor jövedelmét. A becslés szerint ez 2022-ben a GDP mintegy 1,63%-ának, 2023-ban pedig további 2,24%-ának felelt meg.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29926372
A blokád gazdasági mechanizmusa főleg a gabonaszállítmányozás esetén látható jól. Ha egy ukrán gazda nem tudja a termékeit tengeren keresztül exportálni, három dolog történhet:
- egyrészt csökken az exportkapacitás,
- másrészt a belföldi kínálat növekszik,
- harmadrészt a termelői árak elkezdenek zuhanni.
Mindez jól mutatja, hogy a gazda akkor is veszteséget szenved el, ha a termés fizikailag nem semmisül meg. A KSE és az ukrán agrárminisztérium 2022. szeptemberi állapotot vizsgáló elemzése szerint a háború mezőgazdasági közvetett veszteségei 34,25 milliárd dollárt értek el. Ebből 18,5 milliárd dollár származott a logisztikai zavarokból és az exportorientált termékek alacsonyabb áraiból. A fő exportnövények súlyozott átlagos belföldi ára szeptember közepére 60,7%-kal alacsonyabb volt a háború előtti szintnél. Fontos azonban, hogy a 34,25 milliárd dollárt nem szabad a kikötőblokád számlájára írni. Ez a teljes orosz invázió agrárszektorban addig felhalmozódott közvetett veszteség volt, amelyben a termelés visszaesése, a megszállás, a harci károk és más tényezők is szerepeltek. A gabonaexport esetleges korlátozódása kapcsán fontos azt a tényt is figyelemmel kísérni, hogy számos ázsiai és észak-afrikai ország Ukrajnából importálja a gabonaféléket, elsősorban a búzát és a kukoricát. Amennyiben a kikötői blokádok és orosz támadások miatt a gabona nem tud kellő mennyiségben eljutni a főbb exportcélországokba, úgy az már nemcsak az ukrán exportbevételek csökkenése miatt fontos, hanem a globális ellátásbiztonságot is veszélyezteti. Ezáltal az orosz támadások és a háború kikötőkre gyakorolt hatása mind makrogazdaságilag, mind globális szempontból súlyos következményekkel bír.
A tengeri blokád talán kevésbé látványos, de makrogazdaságilag nagyon fontos következménye az ukrán kohászat összeomlása volt. A mezőgazdasági termékekhez képest a vasérc és acél alternatív szárazföldi szállítása különösen nehéz, mert nagy tömegű áruról van szó, amelynek alacsonyabb az egységnyi értéke. A vasúti szállítás fajlagosan drágább, továbbá nehezítő tényezőként jelenik meg az is, hogy az európai vasúti hálózat kapacitása korlátozott. Nehézséget okoz az is, hogy a nyomtávkülönbségek miatt az átrakodás plusz időt és erőforrást kíván. Egy 2022-es ukrán iparági becslés szerint a tengeri kikötők blokádja az ukrán acéliparnak havi mintegy 420 millió dollár exportveszteséget okozott. A becslés szerint havonta körülbelül:
- 1,3 millió tonna vasérc,
- 151 ezer tonna nyersvas,
- 192 ezer tonna félkész acéltermék,
- 218 ezer tonna kész acéltermék exportálása vagy előállítása maradt el.
Ha pusztán szemléltetésként a 420 millió dolláros havi becslést egy teljes évre vetítjük, az 5 milliárd dollár körüli éves nagyságrendet jelentene. Ezt azonban nem szabad tényleges éves veszteségként kezelni, mert a termelési kapacitások, az energiaellátás, a megszállás és más háborús tényezők miatt a veszteség hónapról hónapra változik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2022 nyarán úgy értékelte, hogy a kritikus tengeri kikötők elvesztése és a Fekete-tenger blokádja miatt Ukrajna nem tudta a mezőgazdasági és kohászati ömlesztett árukat a korábbi módon exportálni. A gabonaexport ugyan augusztusban a gabonafolyosó létrejöttével javult, de még mindig körülbelül 30%-kal a 2021-es szint alatt maradt. A World Bank WITS adatai szerint Ukrajna 2022-ben mintegy 44,4 milliárd dollár értékű árut exportált. Ez az érték önmagában nem mondja meg, hogy ebből mennyi volt a blokád következménye, mert 2022-ben az exportot egyszerre sújtotta a termelőkapacitás megsemmisülése, a megszállt területek elvesztése, a lakosság és a munkaerő elvándorlása, az energiakorlátozások, a kikötők blokádja, a közlekedési infrastruktúra sérülése és a külföldi kereslet változása is.
Az EU 2022 májusától létrehozta a Solidarity Lanes rendszert, amely vasúton, közúton és belvízi hajózással próbálta az ukrán exportot Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és más útvonalak felé terelni. Ez jelentősen mérsékelte a blokád következményeit. 2026 áprilisi adatok szerint a Solidarity Lanes 2022 májusa óta mintegy 220 millió tonna ukrán árut segített exportálni, ebből körülbelül 101 millió tonna mezőgazdasági termék, 119 millió tonna pedig nem mezőgazdasági áru volt, többek között ércek és acéltermékek. A teljes, 2022 májusa óta exportált gabona-, olajosmag- és kapcsolódó termékmennyiség mintegy 60%-a a fekete-tengeri ukrán kikötőkön, 40%-a pedig a Solidarity Lanes-en keresztül jutott ki a nemzetközi piacokra. Mindez tehát azt is jelenti, hogy a blokád hatására az ukrán export nem a nullára esett vissza, hanem hogy egy korábban olcsó és rendkívül nagy kapacitású exportfolyosót egy sokkal drágább és kisebb kapacitású rendszerrel kellett helyettesíteni.
A szállítási akadályok mellett más jellegű nehézségek is megjelentek az ukrán gazdaságban. Az egyik ilyen a devizahiány megjelenése volt. Ennek különösen nagy jelentősége van, mert Ukrajna az exportból származó dollár- és euróbevételekből finanszírozza az ország importszükségletét. Nehezítő tényezőként hat, hogy a háború évei alatt tovább nőtt az importfüggőség: az üzemanyagok, az energia, a gépek, katonai felszerelések, alkatrészek, gyógyszerek és ipari szükségletek jelentős része import. A tengeri blokád így kettős hatású, amellett, hogy kevesebb lesz az ország exportbevétele, magasabb lesz az importigénye is. Az IMF 2026-os értékelése is arra mutat rá, hogy 2022-ben az áruexport erős visszaesését a tengeri blokádok és a termelőkapacitás pusztulása okozta, miközben az energia- és védelmi importértékek megugrottak. Ez hozzájárult az ország külső finanszírozási igényéhez és a költségvetés külföldi támogatásoktól való függéséhez.
2022 júliusában létrejött az ENSZ és Törökország által közvetített Black Sea Grain Initiative, amely lehetővé tette, hogy három ukrán kikötőből ismét jelentős mennyiségű mezőgazdasági termék induljon útnak. A tengeri export részleges helyreállítása révén felszabadultak a silókapacitások, ismét növekedésnek indultak a termelői árak, csökkent a vasúti határátkelők túlterheltsége, javult az exportőrök likviditása, csökkent az ukrán gazdaság külső finanszírozásának nyomása. Az IMF ezért 2023-ban úgy fogalmazott, hogy bármilyen újabb blokádnak jelentős rövid- és középtávú költsége lenne, és sürgette az exportútvonalak diverzifikációját.
Az elmúlt hónapokban az orosz támadások ismét súlyosan érintették az odesszai térség kikötőit. A Reuters 2026. augusztus 4-i beszámolója szerint az alternatív vasúti, közúti és dunai útvonalak együttesen csak a korábbi tengeri kapacitás körülbelül 50–55%-át tudják pótolni. A 2026-os aratásból mintegy 30 millió tonna gabona és olajosmag exportja került veszélybe. Az ukrán agrárminiszter becslése szerint a mezőgazdasági veszteség 1,5–3 milliárd dollár lehet. A Reuters szerint 2026 augusztusának elején az odesszai térségben a kikötői támadások a tengeri agrárexport mintegy 90%-át érintő infrastruktúrát veszélyeztették, miközben az alternatív útvonalak nem képesek teljes egészében kiváltani a tengeri kapacitást. Ez azonban már nem azonos a 2022-es helyzettel: az elmúlt négy évben Ukrajna új szárazföldi útvonalakat alakított ki, fejlesztette a dunai kikötőket, létrehozott egy saját tengeri exportfolyosót és alkalmazkodott a háborús hajózási kockázatokhoz. Ezért egy mai blokád gazdasági hatása más szerkezetű. Nem nullázza le automatikusan az exportot, hanem elsősorban kapacitáshiányt, magasabb költségeket és exportkiesést okoz. A legfontosabb módszertani tanulság tehát az, hogy a 2022-es ukrán GDP-zuhanást vagy a teljes háborús veszteséget nem lehet a fekete-tengeri blokád számlájára írni. A blokád önálló gazdasági ára valószínűleg több milliárd dollár volt már az első évben, és különösen az agráriumot, a kohászatot és az exportlogisztikát sújtotta. Ugyanakkor a teljes háborús gazdasági kár nagyságrenddel nagyobb. 2026-ban pedig a probléma ismét közvetlenül az ukrán exportkapacitás egyik szűk keresztmetszetévé vált: a jelenlegi becslések szerint már egy részleges kikötői kiesés is 1,5–3 milliárd dolláros agrárveszteséget okozhat.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
