Az adó az állam vagy az önkormányzat által kötelezően beszedett befizetés, amelyből közszolgáltatásokat és fejlesztéseket finanszíroznak. Többféle adótípus létezik, például jövedelem-, vagyon- és forgalmi adó, illetve közvetlen és közvetett adók, továbbá a lineáris, progresszív és degresszív adótípusok. Az adók biztosítják az állam bevételeit, de emelésük csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, így pedig a fogyasztását és a megtakarítását. A vállalati adók emelése pedig növeli költségeiket, visszafogja a beruházásokat, visszaveti az adott ország nemzetközi vesrenyképességét, a külföldi tőkét sem vonzza. Az adóterhek emelkedése mind a kereslet, mind a kínálat visszaesését okozza, ami gazdasági lassuláshoz vezet.
Mi az adó?
Az adó egy kötelező pénzbefizetés, amit az állam vagy az önkormányzat szed be az emberektől és vállalkozásoktól. Ezt a pénzt nem közvetlenül az adófizetők kapják vissza, hanem az állam használja fel közös szolgáltatások finanszírozására, például iskolákra, kórházakra, utakra vagy rendőrségi szolgálatra. Másrészről tehát az adó ellenszolgáltatás nyújtása nélküli jövedelemelvonás. Az adók képezik az állami költségvetés bevételeinek legnagyobb hányadát. Tehát az adó olyan pénz, amit mindenki befizet abból a célból, hogy az állam el tudjon látni mindannyiunk számára fontos feladatokat és szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtása tehát ilyen formában közvetett.
Milyen adótípusok vannak?
Különféle szempontok szerint lehet csoportosítani az adókat. Egyrészt az adók mértéke alapján létezik lineáris adó (mindenki ugyanakkora mértékben fizet, pl. hazánkban a személyi jövedelemadó egykulcsos, 15% mindenkire vonatkozóan, jövedelmi szinttől függetlenül), progresszív adó (ahogy az adóalap nő, úgy kell nagyobb arányban – százalékban – adót fizetni) és degresszív adó (ahogy az adóalap nő, azzal párhuzamosan arányaiban kevesebb adót kell fizetni).
Másrészt megkülönböztetjük az adókat az adó hatásköre alapján. Eszerint vannak adók, melyet központilag szed be az állam (szja, tao, áfa, jövedéki adó stb.), illetve vannak helyi adók, melyeket az adott önkormányzat szed be (pl. iparűzési adó).
Továbbá az adó tárgya szerint létezik jövedelemre (pl. szja, tao), vagyonra (pl. gépjárműadó) és a forgalomra/fogyasztásra kivetett adó (áfa, jövedéki adó).
Mindezeken felül létezik közvetlen adó és közvetett adó is a gazdaságban. Közvetlen adó esetében az adó teherviselője és az adófizető személy ugyanaz (pl. szja, tao), míg a közvetett adónál az adó teherviselője és az adófizető személy nem ugyanaz (pl. az áfa, melyet a vásárlók fizetnek meg, de a kereskedők fizetnek be az államnak, mivel be van építve az árakba).
Milyen gazdasági hatásai vannak az adóknak, azok emelésének?
Az adóbevételek biztosítják az állami kiadásokat, fejlesztéseket és az alapvető közszolgáltatásokat is. Azonban az adóterhek emelése a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét csökkenti. Ennek több továbbgyűrűző hatása is van egyéni és gazdasági szinten is.
Egyrészt az adók emelése csökkenti a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét, így fogyasztásukat is, nemzetgazdasági szinten pedig visszaveti az összkeresletet. Például lehet, hogy a jövedelemcsökkenés miatt lemondanak a fogyasztók bizonyos cikkek vásárlásáról. Másrészt a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése visszafogja a megtakarításokat is és ezáltal (szintén) a nemzetgazdasági keresletet.
Amennyiben csökken az áruk és szolgáltatások iránti kereslet, a kínálati oldal is idővel alkalmazkodik ehhez, a vállalatok árat emelnek és/vagy csökkentik a termelésüket. A visszafogottabb termelés és szolgáltatás a munkaerőpiacra is kihathat, a foglalkoztatás visszafogása és a növekvő munkanélküliség formájában. Hasonlóan negatív hatást fejt ki, ha emelkednek a bérekre kivetett adók, a bérköltségek növekedésén keresztül a foglalkoztatás csökkenését hozhatja magával. A foglalkoztatás csökkenése, a munkanélküliség növekedése a háztartások jövedelem visszaesésén keresztül további keresletcsökkenést hoz a gazdaságban, vagyis egy negatív spirál is kialakulhat, lassítva (vagy épp visszavetve) a gazdasági növekedést. A különböző hatások erősségétől, gyorsaságától függ, hogy az árakra milyen hatást gyakorol az adóváltozás, de az infláció gyorsulását is magával hozhatja.
Áttérve a vállalati szektorra, a vállalkozásokra kivetett adók (pl. tao) emelése csökkenti a nyereségüket, növeli a költségeiket, ezáltal pedig visszavetik a beruházásokat és a foglalkoztatást, így végső soron – a háztartások rendelkezésre álló jövedelmeinek csökkenésén keresztül – visszafogják a fogyasztást, az összgazdasági keresletet. E tényezők eredményeként pedig lassul a gazdasági növekedés is, illetve romlik az adott ország nemzetközi versenyképessége, mivel a külföldi vállalatoknak kevésbé lesz vonzó az adott országban letelepedni, ott beruházni.
A folyamatok eredőjeként hosszabb távon az állam bevételei is csökkennek, a visszafogottabb gazdasági aktivitás miatt, valamint az adóelkerülés várható növekedése miatt is (csökken az adófizetési hajlandóság, emelkedik a bejelentés nélküli foglalkoztatás).
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
