🔍 A november 24-én a Pénzügyminisztérium által benyújtott tervezet nyomán jövőre 750 milliárd forintos adócsökkentesre kerülhet sor. Az intézkedéscsomag számos elemből áll, és az adórendszer egyszerűsítésére is kiterjed. Hogyan változik az adórendszer 2022-ben? Ki és milyen adócsökkentésben részesül? Miként hat ez a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre (az államra, vállalatokra és a lakosságra)?

✔ 2022. január elsejétől újabb 4%-ponttal csökken a munka közterhe. 2009-ben még 33,5 százalék adó terhelte a vállalkozásokat, jövőre kevesebb, mint a fele; mindössze 13%. Az adócsökkentés keretében megszűnik a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, míg 2,5%-ponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó.

👷 Az intézkedésnek több közvetlen hatása van: csaknem 600 milliárd forint körüli összeg maradhat a cégeknél, olcsóbbá válik a munkaerő foglalkoztatása, (így a cégek könnyebben vehetnek fel új munkavállalót), továbbá a megszűnő közteherrel egyszerűsödik az adózás. Ugyanakkor a szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból levonható kedvezményt ugyanúgy érvényesíthetik, mint korábban.

✔ A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése mellett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is kedvezőbbé válnak, ugyanis a kifizetőt terhelő ekho 15,5%-ról 13%-ra mérséklődik.

😌 Az adótörvény-tervezet meghosszabbítja a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban, ami alapján jövőre is automatikusan jár az alacsonyabb, maximum egy százalékos adómérték az érintetteknek. Az intézkedés révén a vállalkozások összességében 150 milliárd forintot spórolhatnak. Továbbá a javaslat szerint a kisvállalati adó kulcsa további egy százalékponttal, 10%-ra csökken. A már kivával adózó kisvállalkozásoknak 10 milliárd forintot jelent az adómérséklés, és jövőre több vállalkozás választja a kisvállalati adót.

🏠 Továbbá érvényben marad az a vállalkozások, a családok és a lakosság védelmét szolgáló szabály, mely szerint nem alkalmazható olyan a helyi vagy települési adórendelet, amely adómérték emelést vagy az adóelőny szűkítését fogalmazza meg, illetve 2022-ben sem lesz lehetőség új, eddig nem lévő helyi adó vagy települési adó bevezetésére.

👛 Így a törvényjavaslat tartalmazza a minimálbér és szakmunkás minimálbér emelését megalapozó vállalkozói adócsökkentéseket.

➕ 2022-től olyan adózókat érintő kedvezmények is életbe lépnek, mint a 25 év alattiak szja mentessége, segítve a fiatalok pályakezdését. Az idei év kiemelkedő gazdasági teljesítménye nyomán (legalább 5,5%-os GDP-bővülés esetére) pedig olyan intézkedések lépnek életbe, mint: a gyereket nevelő szülők szja-visszatérte 2022 elején, valamint a nyugdíjasok (öregségi nyugdíj és számos egyéb ellátás) nyugdíj prémiuma, (link a bejegyzés alján).

❓ Milyen hatása lehet az adók csökkentésének a gazdaságra?

📈 Annak ellenére, hogy az adócsökkentés látszólag csökkenti az állami adóbevételeket, paradox módon mégis hozzájárul az állam számára rendelkezésre álló, és újraelosztható jövedelem bővüléshez, valamint a gazdasági növekedéshez. Az alacsonyabb adókulcsok több adózott bevételt hagynak a lakosságnál és vállalatoknál, amelyeket fogyasztásra (áruk és szolgáltatások vásárlására) vagy beruházásokra fordíthatnának. Ez a típusú intézkedést keresleti oldali gazdaságélénkítés, amely expanzív (bővülést elősegítő) fiskális ösztönzésnek is neveznek. Más pozitív hatások mellett a mérséklődő adóterhek fehérítik a gazdaságot, növelik az adófizetési hajlandóságot. A célzott intézkedés, amely a munkát terhelő adók elengedését helyezi középpontba a foglalkoztatást is emelik. Így az elmúlt évek dinamikus keresetnövekedése is fennmaradhat, nem csupán az adócsökkentésből kifolyólag, hanem a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés együttes hatásaként.

💾 Az eredeti cikk itt olvasható:

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

 

#adocsokkenes #gazdasgelenkites #gazdasaginovekedes #Magyarország #ujraindulas #hazaigazdasag #gazdasg #koronavirus #gazdasgiteljesitmeny