Az űrexpedíciók a XX. század második felétől meghatározzák a tudomány fejlődését, amely számtalan kérdésre a bolygónkon kívül keresi a választ. Az ágazatban lévő kezdeti kiadások főként a polgári oldalra fókuszáltak, a feltérképezés és a Holdra szállás kísérleteivel ugyanakkor a szektor fejlődése idővel megmutatta a védelmi (űrszondák, műholdak) beruházások lehetőségeit. Az elmúlt éveket meghatározó válságos, konfliktusokkal teli időszak megváltoztatta az űrkutatás trendjeit. A globális űrexpedíciókra szánt kormányzati kiadások összege a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, amely a védelmi kiadások felívelésének köszönhető. Ezen időszak során a befektető nemzetek rangsora is megváltozott: bár az Egyesült Államok még mindig éllovasnak számít, a keleti országok egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be a globális versenyben. Sajnálatos módon Európa nem volt képes megőrizni a pozícióját, így az USA, Peking és Moszkva mellett Japán mögé szorult. A következő évek során egyre meghatározóbb szereplővé válhat India, további veszélyt jelentve az európai negyedik helyre. Az űrkutatások második reneszánszkora jelenleg is több missziót foglal magába, amelyek közül kiemelhetjük a NASA által támogatott Peregrine szondát, amely jelenleg is egy magyar emléktáblát is hordoz, hogy elhelyezze azt a Holdon.
Változó trendek
Az elmúlt év az űrkutatás területén rendkívüli izgalmakat hozott. A kormányzati beruházások dinamikus növekedése folytatódott, amelyet két domináns tényező hajtott: a vezető űrkutató országok ambiciózus űrkutatási programjai, valamint az űr militarizálását ösztönző rivalizálás. 2023-ban a kormányzati űrkutatási költségvetés rekordot jelentő 117 milliárd dollárt ér el, ami jelentős, több mint 15%-os ugrást jelent a megelőző évhez képest. Ez messze meghaladja a 2021-es 8%-os és 2022-es 9%-os növekedést. A lendület szemléletesen megmutatkozik a felbocsátott műholdak számának növekedésében, ami közelíti a XX. század második felének, az űrkutatás aranykorának adatait, különösen ha a 2005-ös mélyponthoz viszonyítjuk a számokat.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16430772/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16431542/
Tavaly először a történelemben az űrkutatásban lévő védelmi kiadások 59 milliárd dolláros becsült összegükkel, meghaladták a polgári űrprogramokra fordított beruházásokat. Ennek elsődleges oka a globális konfliktusok fellendülése volt. A geopolitikai helyzet egyre bonyolultabbá és vitatottabbá vált, ami arra sarkallta a vezető űrkutatási hatalmakat, hogy növeljék a védelmi űrprogramokra szánt forrásaikat. Bár a hagyományos területeken, mint a távközlés, navigáció és földmegfigyelés, a finanszírozás folyamatosan emelkedett, a legjelentősebb növekedés a biztonsággal és a korai előrejelzéssel kapcsolatos beruházásokban volt tapasztalható. A civil űrprogramok költségvetése is emelkedett, bár mérsékeltebb ütemben. A kiadások továbbra is a vezető űrhatalmak középpontjában állnak, különösen az Egyesült Államok vezette Artemis program és a kínai IRLS-kezdeményezés esetében. Azonban egyre több ország ismeri fel ezen törekvések társadalmi-gazdasági hasznát, így saját programokat indítanak. 2022-ben már közel 86 ország fektetett be az űrkutatásba. Néhány régió, különösen a Közel-Kelet, ahol Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Omán vezeti a fejlődést, különösen gyors ütemben halad előre.
Nemzetközi rangsor
Annak ellenére, hogy egyre több ország vesz részt az űrkutatásban, az Egyesült Államok továbbra is az élen áll a kormányzati űrberuházások tekintetében, 2023-ban hatalmas, 73 milliárd dolláros összeget fordítva e célra. Azonban globális részesedése az elmúlt évtizedekben csökkent, a 2000-ben mért mintegy 75%-ról 2023-ra 63%-ra esett vissza. Európa konzisztens szereplőként hozzávetőleg megőrizte jelentőségét, míg Ázsia részesedése a globális űrkiadásokból a 2000-es évek eleje óta látványosan, majdnem a duplájára nőtt.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16431661/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16431856/
Az elmúlt néhány év során új trend alakult ki a nemzetek között: az országok arra törekszenek, hogy az űrkutatásból származó növekvő kereskedelmi lehetőségeket kihasználva saját iparukat is megerősítsék. Ezt a jelenséget különösen Ázsiában láthatjuk, ahol Új-Zéland és Ausztrália új kezdeményezéseket indítottak és a Közel-Keleten, ahol az Öböl-menti országok egyre aktívabban érdeklődnek az űrtevékenységek iránt. Ezzel szemben az Európai Unió az űrkutatás terén kevésbé aktív befektetőnek tűnik, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy a jövőben meghatározó szereplővé váljon ezen a területen. Az Euroconsult legutóbbi éves jelentése alapján Magyarország, a régiós trendeknek megfelelően, bár mérsékelt mértékben, mégis növeli az űrkutatásba történő beruházásait. 2023-ban az ország mintegy 60 millió dollár (körülbelül 20 milliárd forint) értékben invesztált az űrágazatba. Ezzel összehasonlítva, a szomszédos országok közül Ausztria 96, Románia 88, míg Szlovénia 13 millió dollárt fordítottak a szektor fejlődésére.
Számottevő űrprogramok és jövőbeli várakozások
Az átalakulóban lévő űrkutatás második reneszánsza jól mutatja, hogyan törekszik az emberiség a tudományos határok feszegetésére. Ebben az új korszakban azonban nem csak kormányzati, hanem privát cégek is megjelennek. A tavalyi évben az amerikai milliárdos Elon Musk vállalata, a SpaceX kétszer is sikeresen fellőtte a marsi küldetéseket teljesítő Starship nevű rakétát, míg India negyedik országként eredményes landolást hajtott végre a Holdon. A NASA és magáncégek, mint akár az Intuitive Machines és a Firefly, a közeljövőben további küldetéseket terveznek a Holdra. Nemzetközi szinten a japán űrügynökség és Kína is készül újabb holdmissziókkal, míg a NASA a jövőben a Mars és a Jupiter Europa holdjának mélyrehatóbb vizsgálatára összpontosít, ahol az élet lehetőségét kutatják. Ezek a fejlesztések nemcsak a tudományos ismeretek bővülését, hanem az emberiség jövőjének alakítását is jelenthetik az űrkutatás reneszánszában. Ugyanakkor az űrutazás szó hallatára nem feltétlen egy másik bolygóra szükséges gondolnunk. A SpaceX vállalat egyre növekvő befolyása több program kutatását eredményezte, amelynek köszönhetően egy Föld-Föld közötti utazás lehetősége is felmerült. Ez új korszakot indítana a légi közlekedésben, mivel egy London-Hong Kong járat mindössze 34 percbe kerülne szemben a 12 órás kereskedelmi repülőjárattal.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16432105/
Az Euroconsult vezető elemzőház szerint a jövőben a beruházások várhatóan továbbra is növekvő tendenciát mutatnak mind a polgári, mind a védelmi kiadások területén. A bővülő állami és magánbefektetések mellett a kereskedelmi űrutazás, az űrturizmus, valamint a bolygóközi kutatások és emberes missziók kerülnek előtérbe. Ezzel párhuzamosan a védelmi űrkutatás kiemelt szerepet kap a nemzetbiztonságban, a műholdas megfigyelés és kommunikáció fejlesztése révén.
Magyarok az űrben
A Hunor program keretében Magyarország új fejezetet nyit az űrkutatás területén, négy kiváló jelölttel, köztük egy orvossal és három mérnökkel, megkezdve a kiképzést az Európai Űrügynökség és a NASA sztenderdjei szerint. Több mint 240 pályázó közül kiválasztott négy jelölt – Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András – közül egy a Nemzetközi Űrállomáson végez majd kísérleteket és kezeli a magyar fejlesztésű eszközöket, amelyek több tudományterületet, köztük sugárzásvédelmi és biológiai kísérleteket is érintenek. Az 1980-as években Farkas Bertalan űrrepülése által inspirált program célja, hogy hosszú távon erősítse a magyar tudományt és high-tech ipart, és a 2024-re tervezett misszióval Magyarország ismét az űrbe térjen vissza. A program nemcsak a kormányzati támogatásra épül, hanem az űripari piaci előnyökre és a fiatalok természettudományos inspirációjára is fókuszál, jelezve az űrkutatás és -technológia egyre növekvő jelentőségét Magyarország számára.
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
