Az eredetileg biokémikus végzettségű, amerikai Jared Diamond hosszú tudományos pályafutása során számos területen publikált, többek között az antropológia, az ökológia, a földrajz és az evolúcióbiológia témakörében. Talán legismertebb műve, az eredetileg 1997-ben megjelent Háborúk, járványok, technikák: A társadalmak fátumai. Mindezen és további tudományterületek ismereteit ötvözve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy magyarázatot adjon arra, miért különböznek annyira napjaink társadalmai.
A könyv ötletét az adta, hogy amikor Diamond 1972-ben biológusként a madarak evolúcióját tanulmányozta Új-Guineán, egy nap beszélgetésbe elegyedett egy helyi politikussal. Az iskolázatlan, ám olthatatlan tudásszomjjal bíró politikus egyszer csak nekiszegezte Diamondnak azt a kérdést, hogy „miért van az, hogy ti, fehérek, olyan sok árut termeltetek, és hoztatok ide, míg nekünk, feketéknek, olyan kevés saját árunk van?” A kérdés végsősoron az átlagos új-guineai és az átlagos európai vagy amerikai életmódja közötti óriási különbség okaira vonatkozik, és Diamondnak nem volt rá válasza. Huszonöt évvel későbbi könyvében e kérdésre próbál választ adni, pontosabban általánosságban arra, hogy a modern világban miért éppen úgy oszlik meg a vagyon és a hatalom, ahogy, és nem másként?
A szerző meglátása szerint a történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon a világ különböző részein. A könyv részletesen számba veszi ezeket a környezeti különbségeket. Az élelmiszer-termelés kialakulása és elterjedése vonatkozásában például egyedül a Termékeny Félhold területén volt megtalálható annak a nyolc növénynek az őse, amelyek a nemesítés során „alapterményekké” váltak (pl. tönkebúza, árpa, lencse, len), míg a világ más részein e nyolc növény közül csak kettő található meg nagy mennyiségben vadon. E jelentős környezeti adottságbeli különbség az oka, hogy a mezőgazdaság a Földön elsőként a Termékeny Félholdon alakulhatott ki. Egy másik vizsgált aspektus a nagy testű emlősök háziasítása; itt is (mint oly sok, a könyv által tárgyalt szempontból) jókora előnye volt Eurázsiának, ahol 13 fajt háziasítottak, míg Amerikában egyet, a szubszaharai Afrikában és Ausztráliában pedig egyet sem – egyszerűen azért, mert nem voltak háziasítható nagy testű emlősök.
Diamond bemutatja a történelem alakulásában általa szintén kiemelkedő fontosságúnak tekintett írás, a technológia, a kormányzat és a vallás, továbbá a baktériumok evolúcióját is. Ez utóbbi fejezet által megérthetjük, miért az európai hódítók adtak át halálosnak bizonyuló betegségeket az azokkal szemben védtelen őslakosoknak például az amerikai kontinensen a gyarmatosítás során, és nem fordítva. A fentieken kívül még számos egyéb tényezőt és szempontot tárgyal a könyv, amely – a téma rendkívüli összetettsége okán – nem kifejezetten könnyű olvasmány, azonban feltétlenül ajánlott azok számára, akiket érdekelnek a világ és a történelem nagy, korokat átívelő összefüggései. Az olvasmányos fejezetek mellett egyes (például a növénynemesítés biológiai aspektusait taglaló) részek száraznak mondhatók, ugyanakkor ezek is szükségesek a „nagy egész” megértéséhez.
A könyv befejezése után úgy érezheti az olvasó, hogy az alaposabb megértéshez még egyszer el kellene olvasnia, ám enélkül is tisztában lesz immár az emberi történelem Diamond által legfontosabbnak tartott alapvető összefüggéseivel, és meg tudja majd válaszolni az egyik fejezetben részletesen tárgyalt, 1532. november 16-án, a perui fennsíkon lezajlott cajamarcai ütközet által felvetett alapvető kérdést: miért a mindösszesen 168 spanyol katonából álló csapatot vezető Francisco Pizarro győzedelmeskedett a nyolcvanezres hadsereg élén álló Atahualpa inka császár felett, és nem fordítva?
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák: A társadalmak fátumai. 519 oldal, Akkord Kiadó, 2019 (ötödik, bővített és átdolgozott kiadás)
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
