Categories
Írások

Vissza Thaiföldre? – A mosoly királysága a COVID után

Népszerűsége és a magyarokban élő rendkívül pozitív Thaiföld-kép ellenére relatíve kevés hír jut el hozzánk, illetve még kevesebb elemzés olvasható a délkelet-ázsiai édenkertről. Az ősszel várhatóan újrainduló közvetlen légi összeköttetés miatt érdemes áttekinteni az ország gazdasági-társadalmi-politikai helyzetét és számba venni a magyar-thai kapcsolatokat. Thaiföld nem csak a turizmus szempontjából fontos partnere hazánknak, hanem az egymás közti kereskedelem is kifejezetten jelentős. 2023-ban a külkereskedelem elérte a 730 millió USD-t, ez meghaladja a Covid előtti utolsó évben, azaz 2019-ben mért 650 millió USD-t. E közben 2023-ban a Thaiföldről Magyarországra érkezett közvetlen tőkebefektetések mennyisége megduplázódott. Mindezek fényében Magyarország Thaiföld 11-edik legfontosabb üzleti partnere. 

Diplomáciai kapcsolataink a Királysággal

Xántus János volt az első magyar tudós, aki báró Eötvös József megbízásából az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedíció tagjaként érintette Sziámot 1869-ben. Ebben az évben kötötték meg Bangkokban a Monarchiával a Barátsági, Kereskedelmi és Hajózási Megállapodást. 1897-ben V. Ráma Chulalongkorn király európai körútja során Magyarországra is ellátogatott, azonban számos miniszterrel, államtitkárral, házelnökkel, kormányzóval, tanácsossal ellentétben thai uralkodó 1934 óta nem járt hazánkban. A Monarchia 1912-ben alapított diplomáciai képviseletet Bangkokban. A Sziámi Királyság is képviseltette magát küldöttek és tiszteletbeli konzulok révén a bécsi udvarban. A fokozódó európai nyomás ellenére az uralkodók jó diplomáciai érzékének és a francia-brit ellentétnek köszönhetően Thaiföld az egyetlen délkelet-ázsiai ország, amely formálisan nem vált egyik nyugat-európai nagyhatalom gyarmatává sem, de gyakorlatilag félgyarmati státuszba került. 1917-ben, miután Sziám azn Antant oldalán belépett az I. világháborúba, megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok, amiket magyar kezdeményezésre, 1973. október 24-én vettünk fel újra. Nagykövetséget 1978-ban, kereskedelmi kirendeltséget 1984-ben nyitottunk Bangkokban. A Thaiföldi Királyság Nagykövetsége 1989-től működik Budapesten. Ebben az évben járt hazánkban a trónörökös, látogatásának viszonzásaként Göncz Árpád köztársasági elnök 1993-ban hivatalos állami látogatást tett Thaiföldön, majd 1999-ben nem hivatalos keretek között Bangkokban ismét találkozott a thai uralkodóval. 2009-ben Sólyom László köztársasági elnök tett nem hivatalos látogatást Thaiföldön. Prem Tinsulanonda volt az első és azóta az utolsó miniszterelnök, aki 1988-ban Budapestre jött tárgyalni. Thai részről kétszer is (2004 és 2005) tervezték Thaksin Shinawatra miniszterelnök látogatását, amik azonban belpolitikai okok miatt elmaradtak. Hivatalban lévő magyar kormányfő még nem járt Thaiföldön. Sajnos a thai belpolitika turbulens volta sosem kedvezett a kormányközi kapcsolatok szempontjából, a néhány évente lejátszódó puccsok miatt az EU keretei között kidolgozott, a kapcsolattartás szintjét korlátozó intézkedések nem tették lehetővé a miniszterhelyettesi szint feletti látogatásokat, így beszűkült a mozgástér, de azért politikai kontaktusainkat ennek ellenére is igyekszünk fenntartani. Például Medgyessy Péter 2007-ben utazó nagykövetként járt hivatalos úton Thaiföldön, 2013-ban pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tett nem hivatalos látogatást Bangkokban. [1] 2022-ben Bangkokban került sor a Magyar-Thai Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság 3. ülésére, amin a thai fél háláját fejezte ki, hogy Magyarország összesen 500 ezer oltóanyagot ajánlott fel Thaiföld számára, és köszönetet mondott a Stipendium Hungaricum program keretén belül biztosított ösztöndíjas egyetemi férőhelyekért, amit egyre nagyobb számban nyernek el thai hallgatók. [2] Magyarország támogatja az EU és a Thaiföld közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek tárgyalásai várhatóan 2025 végén fejeződnek majd be. [3]

A thai gazdaság helyzete

A thai GDP növekedése a 2022-es 2,6%-ról 2023-ban 1,8%-ra csökkent, ami jóval a Thai Központi Bank 2,6%-os várakozása alatt van, bár reálértéken egy fokkal kedvezőbb a helyzet. [4] Az egy főre jutó nominális GDP jelenleg a 7000 USD-s értéket súrolja alulról, ez 2019-ben 7600 USD fölött is volt. Ez Albánia és Peru között található. [5] A koronavírus járvány sokak elszegényedését hozta magával a külföldtől függő munkahelyek megszűnése révén, így érzékelhetően megakasztotta a fejlődési dinamikákat, ami miatt a thai gazdaság még mindig nehezen talál magára. Rengeteg, a turisztikai szektorban vagy az exportra dolgozó vállalatoknál alkalmazott ember vesztette el a megélhetését, amit alátámaszt a thai kormány azon vakmerő intézkedése, miszerint kénytelen volt megnyitni az országot a külföldiek előtt a delta variáns kellős közepén, 2021 novemberében (szezon kezdete), illetve a korlátozások döntő többségét is felfüggeszteni 2022 közepén. [6] A járványok, természeti katasztrófák okozta sokkok, a világpolitikai trendek közé sorolható kínai lassulás, az iparcikkek iránti nemzetközi kereslet csökkenése mellett strukturális problémák is vannak. Thaiföld gazdasága már a COVID-19 előtt lassuló növekedési szakaszba lépett 3% alatti mutatókkal, ami jelentősen elmarad nem csak a megelőző évtizedekhez, de a régió többi országához képest is, amelyek fejlődési ütemét Thaiföld már egyre kevésbé képes tartani. A puccsok – kicsit kisarkítva – menetrendszerű bekövetkeztét már sorolhatjuk az utóbbi, hosszú távú, tartós problémákhoz, hiszen egy rendszer megmerevedése, a reformok elutasítása előbb vagy utóbb negatív gazdasági következményekkel is jár. Az egyébként mindig is volatilis thai gazdasági növekedés lassulóban van tehát.

Meg kell említenünk, hogy Thaiföld gazdasága a térségbeli fejlődő országokhoz képest előbb kezdett el gyarapodni, köszönhetően a thai kormányzat turizmust ösztönző erőfeszítéseinek. A 2023 utolsó negyedévében mért reál GDP növekedése mindössze 1,7% volt, ami még az egyik legfejlettebbnek számító városállam, Szingapúr 2,2%-os mutatóját is alulmúlja. Eközben a térség, szintén fejlődő országainak sikerült a járvány után újra növekedési pályára állniuk, Vietnám 6,72%-kal kimagasló eredményeket produkált, a Fülöp-szigetek 5,5%-kal szintén decens, ahogy Indonézia is 5%-kal tud tartósan bővülni. A 2020 második negyedévét a legtöbb ember el szeretné felejteni. A pandémia a térségben a legnagyobb mértékben a Fülöp-szigetek és Malajzia gazdaságát rendítette meg kb. 17%-os összeomlással, de ezután rögtön a második vonalban Thaiföld következett az egyébként hasonló zsugorodást elszenvedő Szingapúrral. Eközben Vietnám gazdasági teljesítménye még csak negatívba sem fordult át. Ez intő jel és kiváló jelzője a gazdasági ellenállóképességnek. [7] A turizmusban rejlő potenciálra már az 1920-as években rájött a sziámi vezetés, a korszak annak fényében számít különlegességnek, hogy Sziám azon kevés terület közé tartozott, amely nem volt a nyugatiak gyarmata (első ránézésre). Az igazi lökést a vietnámi háborúban ott üdülő amerikai katonák érkezése adta, majd beköszöntött a jet-korszak (relatíve megfizethető kereskedelmi célú repülés nagy kapacitású sugárhajtóműves repülőgépekkel). [8] A világgazdaság globalizálódása révén pedig jelentős FDI érkezett az országba, hogy a gyümölcsexport mellett az olcsó termékek előállítása is elkezdődhessen. Visszatérve a thai gazdaság jelenlegi helyzetére, látható, hogy a kormány túlzottan optimista volt a kilábalás kapcsán, a pandémia utáni várakozások csak részlegesen teljesültek. [9] Azonban a 2023-as év megmutatta, hogy a mindig is húzóágazatnak számító turizmus sem képes egyedül a vágyott 5% körüli értékre felpörgetni a GDP-növekedést. A thai kormány számos autógyártó vállalattal is tárgyal lehetséges befektetésekről. A hagyományosan japán cégek (Toyota, Honda) terepéül szolgáló ország mindenkit szívesen lát, különösen egy Tesla gyárat szeretnének a már az országba éppen gyártást létrehozó kínai Great Wall Motor és a már Magyarországon is ismert BYD mellett. Utóbbi idén áprilisban kezdi meg a tömeggyártást új üzemében. [10] A thai kormány is igyekszik diverzifikálni a gazdaságot, amelynek legnagyobb figyelmet kapó szektora a turizmus volt, de előtérbe került az iparosítás is. A minél több FDI bevonzása érdekében ígéretet tettek a fizikai és digitális infrastruktúra fejlesztésére, a vállalkozás alapításának megkönnyítésére, az üzletelés bürokratikus terheinek csökkentésére, továbbá a vízumok feltételeinek enyhítése is napirenden van. A híresen szuverenista thai vezetés újabban igyekszik sokkal nyitottabbá tenni az ország gazdaságát a külföld számára. [11]

A turistaparadicsom

Ugyan még mindig Thaiföld az egyik legkedveltebb úti cél a turisták körében, de a 2023-as statisztikai adatok még közel sem érik el a pandémia előtti szintet. 2019-ben a nyolcadik legtöbb turistát fogadó ország volt. A járvány előtti utolsó rendes évben mintegy 40 millió ember látogatta meg az országot. Hogy érzékeljük a növekedés mértékét, a csúcsévben a millenniumhoz képest megnégyszereződött a turisták száma, főleg a 2008-as pénzügyi válság után ugrott meg exponenciálisan, amikor már jelentős tömegek keresték a legjobb ár-érték arányú élményeket kínáló desztinációkat. 2023-ban csak 28 millió turistát fogadott a délkelet-ázsiai ország, pedig 35 millióra számítottak. [12] Sőt, ez a várakozásokon aluli számban érkező tömeg sem költött annyit, mint amennyire terveztek a thai gazdasági vezetők. 2023-ban a turizmusból származó bevételek 32 milliárd USD-t[13] tettek ki (ami nettó 11,5%-kal járult hozzá az 544 milliárd dolláros thai GDP-hez)[14], ez a 2019-es 64 milliárdos érték mintegy fele. [15] A kibocsátó országok sorrendje is jelentősen megváltozott. 2023-ban a kínai turisták létszámát (kb. 3,5 millió a várt 4,4 millió helyett) megelőzték a malájok (kb. 4,6 millió), bár utóbbiból sok a pár napos látogatás. 2019-ben még Kínából érkezett a legtöbb turista, mintegy 11 millióan, ami az összes látogató negyedét tette ki, ez az arány mára egynyolcadnyira zsugorodott. [16] A kínai turisták a 2010-es évek közepétől szinte elözönlötték a délkelet-ázsiai országot, az ő visszatérésüket azonban a nehézségek ellenére sem várják osztatlan örömmel. A kormány ugyan eltörölte kvázi a vízumkötelezettséget a két ország között 2023-ban, de a helyi vendéglátóknak nem sok haszna van az ún. zéró-dollár utakból. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kínai csoportok nem a thai szolgáltatásokra költenek, hanem az utazásszervezőik a kínai tulajdonú hoteleket és éttermeket veszik igénybe programjuk során. Így még egy kisebb erszényű backpacker (hátizsákos turista) is hasznosabb a thai vállalkozók számára. [17] A thai repterek üzemeltetőinek mindenesetre fűződik érdeke a több kínai turista fogadásához, ők idén már 8 millióra számítanak. Ezzel tulajdonképpen az egynegyedes arányuk helyreállna, hiszen 2024-ben a thai kormány 34 millió turistát vár, ami még mindig elmarad a 2019-es rekordévtől. [18] Jelenleg a harmadikak a dél-koreaiak (kb. 1,6 millió), velük szinte holtversenyben az indiaiak (kb. 1,6 millió) következnek, majd az ötödik helyet az oroszok (kb. 1,5 millió) tették ki. [19]

A magyar-thai turisztikai és üzleti kapcsolatok

A magyarok hozzájárulása ezen számokhoz képest elenyésző, hiszen a Covid előtti utolsó teljes évben 35 ezren utaztak Thaiföldre vakációzni. Viszont a statisztikák azt mutatják, hogy sokan visszatérő vendégek a délkelet-ázsiai országban. Feltételezhetően ezt az erős elkötelezettséget mutatja, hogy tavaly már majdnem elértük ezt a szintet 30 ezer fővel. [20] Ennek fényében különösen jó fejlemény, hogy az egyébként kuala lumpur-i székhelyű AirAsia diszkont légitársaság thai leányvállalata márciusi hírek szerint közvetlen járatot fog indítani Bangkok és Budapest között 2024 őszétől. A légiösszeköttetés különösen jótékony lenne, ugyanis Bangkokból további kelet- és délkelet-ázsiai desztinációkat érhetünk el, mindezt akár egy foglaláson belül, hiszen az AirAsia jelentős szereplő a helyi fapadosok közt. A Malév megszűnése óta kényelmetlen, időigényes és drága opciók álltak a magyar utazók rendelkezésére, holott a 2010-es évek közepétől a vásárlóerő növekedése már gazdasági okokból is indokolt volna egy közvetlen járatot a térség egyik legfontosabb városába. Az AirAsia már 2010-ben is nyilatkozatot adott ki arról, hogy Kuala Lumpurból Budapestre is indítana járatokat, 2016 óta pedig a Budapest-Bangkok viszonylat is beváltatlan ígéret tárgyát képezi. [21] A Malév 1996 és 2001 között, illetve 2005 végétől a magyar légitársaság 2012-es csődjéig az egyik legnagyobb férőhely foglaltsággal üzemeltetett közvetlen járatokat Budapest és Bangkok között, tehát még piaci rés is keletkezett, ami azonban hosszú ideig nem töltődött be. [22] Egy közvetlen járatindítás Bangkokba jelentősen növelné a kiutazók számát is, hiszen Thaiföldre csak eljutni drága, helyben már minden a negyedébe kerül, mint Európában. A beutazók száma kifejezetten figyelemfelkeltő. Amíg a hazánkba látogató thai turisták száma 20-30 évvel ezelőtt nem sokkal haladta meg a néhány száz főt, 2023-ban már 10 ezerről számoltak be. Az ilyen mutatók legalább annyit mondanak el egy fejlődő ország középosztályosodási folyamatairól, mint a puszta egy főre vetített nemzeti össztermék. [23]

Thaiföld nem csak a turizmus szempontjából fontos partnere hazánknak, hanem az egymás közti kereskedelem is kifejezetten jelentős. 2023-ban a külkereskedelem elérte a 730 millió USD-t, ez meghaladja a Covid előtti utolsó évben, azaz 2019-ben mért 650 millió USD-t. [24] Magyarország hozzávetőlegesen két és félszer annyit importál Thaiföldről, mint fordítva. Thaiföld autókat és autóalkatrészeket, számítógépeket, rádióvevő alkatrészeket, televíziókat, vízcsapokat, nyomtatott áramköröket, gumit exportált Magyarországra, miközben a királyság elektronikákat, járműveket, autóalkatrészeket, tudományos és orvosi berendezéseket importált hazánkból. A 2023-as évben Thaiföldről kétszer annyi FDI érkezett Magyarországra, mint 2022-ben. A statisztikai adatok szerint ez az érték 6,5 milliárd USD-ről 13 milliárdra emelkedett. Mindezek fényében Magyarország Thaiföld 11-edik legfontosabb üzleti partnere. [25]

Donor vagy recipiens?

Az 1986 és 1996 közt végbemenő gazdasági fellendülésnek köszönhetően a bérek szignifikánsan lehagyták a környező országokéit (habár a fejlődő országok elemzése mindig nehéz az informális gazdaság méretei miatt). [26] Ez mágnesként vonzotta a délkelet-ázsiai migráns munkaerőt. Összképileg nézve a máig fennálló elmaradottsága miatt az ország szerepe megmaradt donornak, de egyben recipiens országgá is vált. 2023 végén mintegy 2,5-3 millió regisztrált bevándorló (illegálisan ennél még pár millióval több) tartózkodott az országban, háromnegyedük burmai volt. [27] Az országot az 1997-es ázsiai pénzügyi válság erőteljesen sújtotta, ezután a bérek szinte stagnáltak a 2010-es évek legelejéig, ekkortól a „300 baht”-os programnak (egységesen, minden tartományban 300 baht lett a legkevesebb napi bér) köszönhetően újra növekedésnek indultak, habár lassabb ütemben. [28] 2014 és 2023 között összesen csupán 12%-kal emelkedett a minimumbér. [29] Jól látszik tehát, hogy ugyan van benne potenciál, de a gazdaságot erősen megrázzák a válságok és ez sokak gyarapodását rekeszti meg. Ennek köszönhetően az elvándorlási trend nem szűnik meg, csak éppen többen érkeznek még kevésbé jó életkörülményeket biztosító országokból, ezért pozitív a bevándorlási mérleg.

A thai állam ösztönzi is a külföldi munkavállalást és már kifejezetten törekszik arra, hogy gazdagabb országokba terelje a szerencsét próbáló állampolgárait. Leginkább még mindig az ázsiai országok a legnépszerűbbek, mint például Tajvan, Japán és Dél-Korea. Tavaly már meghaladta a 30 ezret az Izraelben dolgozók száma, ami az összes külföldön munkát vállaló thaiok negyede. Jellemzően az északi és északkeleti tartományokból származó kisebbségi népcsoportokhoz tartozók mentek Izraelbe, akik kifejezetten ügyesek a mezőgazdasági munkák terén. Azonban a 2023. október 7-ei terrormerénylet óta mintegy a harmaduk hagyta el a zsidó államot, habár egy részük a csábító fizetések miatt visszatért, vállalva a kockázatokat. [30] Már a terrortámadás előtti években is riasztóan magas számban vesztették életüket thai vendégmunkások (például túlhajszoltságban), de október 7-e egyértelműen fordulóponton jelentett, hiszen akkor több tucatnyi vendégmunkást öltek meg, sebesítettek meg vagy ejtettek fogságba a terroristák. A thai közvélemény mélységesen felháborodott a Hamasz akcióján és érezhetően nőtt az ellenérzés az iszlám hívőivel szemben. Ez valószínűleg nem csak Izrael munkaadói vonzerejére lesz kihatással, hanem a Thaiföld instabil, déli tartományaiban élő muszlim közösségekkel régóta fennálló rossz viszonyra is, a velük szembeni fellépés is keményedhet. A thai kormány igen ügyetlen módon szabadította ki a túszokat. Miközben a terroristáknak azt mondták, hogy nem támogatják Izraelt, a megmenekült foglyokat izraeli és thai zászlót mintázó pólókban hozták haza. [31] Az izraeliek igyekeznek a helyükre nem muszlim indiaiakat toborozni, akik a veszélyek ellenére fogékonyabbak erre. [32]

A nemzetközi helyzet újragondolása után az illetékes thai minisztériumok és hatóságok szeretnék növelni a munkaerőhiánnyal küzdő gazdag nyugati országokban dolgozó thaiok számát, a jelenleg már népszerű Svédország mellett Olaszország, Portugália és Ausztrália az új célpont. A kormány 2024-re számos országgal kötött munkaügyi egyezményeket, és biztosította az együttműködést az illetékes ügynökségekkel. [33] A közel-keleti események miatt a magasabb fizetés és a jobb körülmények mellett felértékelődött a biztonsági aspektus is, ezáltal Magyarország növelni tudja a versenyképességét, mint recipiens ország. A másik oldalon pedig a thaiföldi munkaerő exportja továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a munkaerőpiacon, különösen akkor, amikor a helyi gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy elég munkahelyet teremtsen. A hazautalások jelentősen hozzájárulnak a pandémia kitörése óta ugrásszerűen megemelkedett államadósság és a háztartások adósságának enyhítéséhez. [34] Ugyanakkor mégiscsak Délkelet-Ázsia második legnagyobb gazdaságát tudhatja magáénak Thaiföld, illetve a termékenységi ráta már közel négy évtizede nem éri el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értéket, tehát ambivalens módon a fentebb említett több millión kívül még legalább fél millió migráns dolgozóra lenne szüksége a gazdaságnak [35] , ami hamarosan akár be is következhet, ha a szomszédban éppen felerősödő harcok miatt még több burmai kényszerül elhagyni hazáját. Thaiföldre azonban nem csak a legszegényebbek vándorolnak. Már régóta telepednek meg Thaiföldön amerikai vagy nyugat-európai nyugdíjasok százezrei a megfizethető megélhetési költségek miatt. Az orosz-ukrán háború óta azonban megjelentek az oroszok is, akik miatt például Phuket-en most a háromszorosába is kerülhetnek az ingatlanok a 2021-es árakhoz képest. Az orosz páriaállamból menekülők helyzetére való tekintettel a thai kormány felemelte a legegyszerűbb vízum időtartamát a számukra, 30 napról 90-re. Ezzel azonban már elkezdtek néhányan visszaélni. A korábban említett kínai érdekeltségű turisztikai szektor mellett elkezdett kiépülni az orosz is. Például oroszul tudó thai idegenvezető manapság már nem kap megbízást és egyre több cég hirdet cirill betűkkel is. A thai hatóságok nem tűrik a külföldiek által működtetett informális gazdaságot, csak a máshol megtermelt jövedelem és vagyon költése a kívánatos az országban. Éppen ezért legálisan vállalkozást létrehozni rendkívül nehéz külföldiek számára, a földvásárlás pedig nem lehetséges. [36]

Infrastruktúra és kereskedelem

A 2022. január 1-jén hatályba lépett RCEP (Regional Comprehensive Economic Partnership) 15 ázsiai-csendes-óceáni országot foglal magában (érdekessége, hogy van köztük alacsony, közepes és magas jövedelmi szintű ország is), köztük 10 ASEAN-tagállamot és ezek öt kereskedelmi partnerét, nevezetesen Kínát, Japánt, a Koreai Köztársaságot, Ausztráliát és Új-Zélandot. Mivel a világ GDP-jének és népességének egyaránt hozzávetőlegesen 30%-át fedi le, ezért ez a világ legnagyobb kiterjedésű szabadkereskedelmi megállapodása. Az egyezmény fellendítette Kína és Thaiföld közötti kereskedelmi együttműködést is. A thai durián gyümölcs a kínai piac egyik legkelendőbb termékévé vált. A kínai fogyasztók a thaiföldi gyümölcsöket részesítik előnyben, főleg miután a gyors szállításnak köszönhetően nagy mennyiségben és olcsón férhetnek hozzá a hazai boltokban. A szállítási idő a délnyugat-kínai Chongqing (Csungking) városába a tavaly üzembe állított Kunming-Vientiane félig nagysebességű vasutat igénybe véve mindössze négy nap. Ez óriási előrelépés a korábbi szárazföldi-tengeri útvonalakhoz képest, amelyeken át nyolc-tíz napig tartott a logisztika. [37] Bár olyan tempóban nő Kínában a kereslet az egzotikus gyümölcs iránt, hogy azt képtelenek kielégíteni a thai termelők, a hazai termesztés tavalyi beindulása óta kénytelenek más országokból is – egyelőre a legtöbbet Vietnámból – importálni duriánt, így a thai részesedés a kínai piacon arányában csökken. [38] Az említett Kína-Laosz vasútvonal az Egy övezet, egy út kezdeményezés zászlósprojektje és mivel 21. századi összeköttetést biztosít a dél-kínai nagyvárosok és a thai határon fekvő laó fővárossal, ezért az kifejezetten előnyös Thaiföld számára is, ugyanis létfontosságú szakasza lenne az épülőfélben lévő Kunming-Bangkok (majd az onnan egészen Szingapúrig tervezett) vasútvonalnak. Pontosabban, a pánázsiai (vagy másnéven Kína-ASEAN) vasúthálózat egyik ágának, de biztosan ennek a szakasznak az elkészülte várható a leghamarabb, mivel Vietnámban már hosszú évek óta késik magának az alapkőnek a letétele is, Myanmarban pedig éppen átlépte a közepes intenzitást a polgárháború. Tehát Thaiföld helyzeti előnyt élvez és minden esélye megvan rá, hogy az új infrastrukturális beruházás fő haszonélvezője legyen. [39]

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [10.11 MB]

Keleten a poltikai helyzet változatlan

Thaiföldön az utóbbi pár száz évben konstanssá vált a politikai instabilitás. Míg előbbi előnyeit élvezi egy külföldi, az utóbbi hátrányaiból teljesen ki tud maradni. Az ország jelenlegi politikai diskurzusát nagyban meghatározza a már említett Thaksin Shinawatra úr személye. Ő az egyik leggazdagabb chiang mai-i családból származik, hakka és a Chiang Mai-i királyi dinasztiából származó felmenőkkel. 2001-ben lett miniszterelnök, ő volt az első ebben a tisztségben, akit demokratikus úton választottak meg és kitöltötte a teljes ciklusát. Rendkívül sikeres intézkedéseket vezetett be a vidéki szegénység enyhítésére, ami regnálása alatt megfeleződött. Thaiföld volt az egyik első, közepes jövedelmű ország, amely bevezette az egyetemes egészségügyi ellátást, amelyet bárki igénybe vehetett 30 baht-os (kb. 1 USD) vizitdíjért cserébe. Hatalmas infrastruktuális projektekbe kezdett – többek közt felépíttette Bangkok új repterét, a Suvarnabhumi-t. Támogatta a KKV-szektort. Az államadósság GDP-arányos szintje a 2001. januári 57%-ról 2006. szeptemberére 41%-ra csökkent. A Transparency International korrupciós indexe 3,2-ről 3,8-ra javult 2001 és 2005 között. A kábítószerek elleni hadjáratának 2500 ember esett áldozatául. Kemény kézzel lépett fel a déli tartományok muszlim szeparatistái ellen. Kiválóan kezelte a 2004-es indiai-óceáni cunamit, de meg kellett küzdenie a H5N1 madárinfluenza-járvánnyal is. Mindezeknek köszönhetően a thai történelemben mindmáig a legnagyobb arányú, elsöprő győzelmet aratott a 2005-ös választáson 72,5%-os részvétel mellett. Az 500 fős Képviselői Házban 377 széket szerzett, miközben a royalista, konzervatív ellenzék mindössze 97-et. Még a leggazdagabb Bangkokban is megnyerte magának a középosztályt, ahol 36-ból 32 helyet szerzett. Ígéretet tett az ország versenyképességének fokozott javítására a nemzetközi piacokon. 2006-ban a sárgaingesek tömegtüntetéseket tartottak ellene, majd miután az ellenzék bojkottálta az előrehozott választásokat, a hadsereg megpuccsolta és eltávolította a hatalomból. Thaksin elmenekült az országból, távollétében börtönbüntetésre ítélték korrupció és hatalommal való visszaélés miatt. Közben külföldről szervezte az őt támogató vörösingesek mozgalmát, és húgát 2011-ben első női miniszterelnökként választották meg, majd 2014-ben az alkotmánybíróság eltávolította a hatalomból. 2016-tól nem elég az alsóházi többség a kormányalakításhoz, ahhoz hozzá kell járulnia a katonai junta által kinevezett tagokból álló felsőháznak (szenátus) is.

A keményedő rendszerrel szembenálló mozgalomból nőtte ki magát a reformpárti Move Forward párt, amely a 2023-as választásokon a legtöbb szavazatot és mandátumot kapta, mintegy hárömötödnyit. Ennek ellenére nem vehette át a hatalmat, mert a nyolcpárti katonai-royalista koalíció több elektort tudott felmutatni, aminek ellentmondásos módon (sokak szerint politikai alku által) a része lett Thaksin pártja, a Pheu Thai, amit éppenséggel a lánya vezet, aki előtte még képviselő volt sosem. A miniszterelnök a kevés valódi befolyással rendelkező Srettha Thavisin lett, akinek legfőbb kampányígérete a digitális pénztárca létrehozása volt. Ennek bevezetését 10 ezer baht ingyenpénz osztásával tenné minden 16 éven felüli thai lakos számára, ami becslések szerint az államkasszának 14 milliárd USD-jébe telne. Thaksin a hatalmon lévő elit feltételei szerint 2023 augusztusában térhetett vissza 15 évnyi száműzetés után, amikor is azonnal letartóztatásba helyezték, de a thai uralkodó a kiszabott 8 éves börtönbüntetését egy évre csökkentette. Végül idén februárban, 6 hónap után feltételesen szabadlábra helyezték. [40] Első vendége Kambodzsa erős embere (ex-miniszterelnöke, a hatalmon lévő néppárt elnöke), Hun Sen volt, aki a regnáló thai miniszterelnököt fel sem hívta látogatása során. Egyesek szerint azért, mert ő tudja, hogy kivel kell tárgyalni, ha akar valamit. Sőt, ezután Thaksin lányát meghívta Kambodzsába, aki állami tisztséget be nem töltő pártvezérként hivatalos keretek közt találkozott a hatalmon lévő kambodzsai miniszterelnökkel, Manet-tel is. [41] Sok szavazó reménye szállhatott el az igazi változásokat illetően, mert a felségsértési törvény felülvizsgálását, a sorkatonaságot eltörlését, a hadsereg politikától való távoltartását ígérő, a legtöbb fiatal támogatását magának tudható „Előre” nevű párt (Move Forward Party) nem juthatott hatalomra. [42] Egyes vélemények szerint a thai elit inkább kibékült a még mindig népszerű Thaksin-nal, csak hogy fennmaradjon a jelenlegi rendszer. Elképzelhető, hogy hamarosan ő vagy a lánya fontos pozíciót kap majd a kabinetben. A gazdasági nehézségekről úgy is el tudja terelni a figyelmet az elit – miközben engedmények tételének látszatát kelti -, hogy végül a szenátus és a király is aláírja a melegházasság legalizálásáról szóló törvényt, amit idén márciusban 500-ból 400 alsóházi képviselő szavazott meg a harmadik, végső olvasatban. 2020-ban kimondta az Alkotmánybíróság, hogy a házasság egy férfi és egy nő közötti intézménye alkotmányos erejű törvényi védelem alatt áll. Ha mégis hatályba kerülne a törvény, akkor Ázsiában Thaiföld lenne a harmadik Tajvan és Nepál után, amely kibővítené a LMBTQIA+ közössége jogait. [43] Egyébként a nem hetero emberek Thaiföld lakosságának 9%-át teszik ki, amely a közismerten nyilvános láthatóság ellenére nem a legmagasabb arány a világon, sőt, igazából beleillik a nyugati országok mutatói közé. Például a brazil társadalom 16%-a vallotta magát szexuális kisebbségi csoporthoz tartozónak. [44] Mindkét társadalom mélyen vallásos, a thaiok 97%-a buddhista, a brazilok négyötöde pedig keresztény, a társadalom zöme elfogadó az ilyen csoportok irányában, bár amikor a jogok biztosítása a kérdés, akkor némileg megosztottabbak. A thai konzervatív elitnek ez a gesztus még mindig jobb, mintha gyökeres, politikailag is jelentős változásokra kerülne sor, bár félő, hogy egy nagyobb horderejű intézkedés reformok sorozatának igényét indukálná a társadalomban. Ha így alakulna, akkor nem alaptalan egy olyan forgatókönyv, miszerint Thaksin összeáll a reformer Előre párttal, hogy így távolítsák el a hatalomból a konzervatívokat az elittel együtt. [45] Akárhogy is, izgalmas időszak elé néz Thaiföld, bár abból eddig sem volt hiány.

Források

[1] MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE BANGKOK: Thaiföld – Politikai kapcsolatok. In: Magyarország Nagykövetsége Bangkok. https://bangkok.mfa.gov.hu/page/thaifoeld-politikai-kapcsolatok (2024.04.23.)

[2] KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM: Bangkokban került megrendezése a Magyar-Thai Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság harmadik ülése. In: Kormány.hu, 2022.07.04. https://kormany.hu/hirek/bangkokban-kerult-megrendezesre-a-magyar-thai-gazdasagi-egyuttmukodesi-vegyes-bizottsag-harmadik-ulese (2024.04.23.)

[3] STRANGIO, Sebastian: Thailand-EU Free Trade Pact On Track for Completion in 2025, Thai PM Says. In: The Diplomat, 2024.03.13. https://thediplomat.com/2024/03/thailand-eu-free-trade-pact-on-track-for-completion-in-2025-thai-pm-says/ (2024.04.23.)

[4] YUVEJWATTANA, Suttinee: Thailand Says GDP Growth Fell in 2023, Piling Rate-Cut Pressure. In: Bloomberg, 2024.01.23. https://www.bloomberg.com/news/articles/2024-01-23/thailand-says-gdp-growth-fell-in-2023-piling-rate-cut-pressure (2024.04.23.)

[5] MACROTRENDS: Thailand GDP Per Capita 1960-2024. In: Macrotrends. https://www.macrotrends.net/global-metrics/countries/THA/thailand/gdp-per-capita (2024.04.23.)

[6] THAIWEBSITES: Tourism Statistics Thailand 2000-2023. In: ThaiWebsites.com. https://www.thaiwebsites.com/tourism.asp (2024.04.23.)

[7] MACROMICRO: ASEAN – Real GDP Growth of Major Countries (YoY). In: MacroMicro. https://en.macromicro.me/collections/1773/asean/804/asean-gdp-growth-rate (2024.04.23.)

[8] JEFF: The Golden Era of Thailand Tourism: 1947-1979. In: My Thailand Blog, 2018.06.13. https://mythailand.blog/2018/06/13/thai-tourism-history/ (2024.04.23.)

[9] Macrotrends: Thailand GDP Growth Rate 1960-2024. In: Macrotrends. https://www.macrotrends.net/global-metrics/countries/THA/thailand/gdp-growth-rate (2024.04.23.)

[10] BOBYLEV, Denis: BYD reportedly started trial production in Thailand, to build plant in Indonesia. In: CarNewsChina.com, 2024.03.19. https://carnewschina.com/2024/03/19/byd-reportedly-started-trial-production-in-thailand-to-build-plant-in-indonesia/ (2024.04.23.)

[11] CNA: ‘Critical’ Thai economy needs urgent stimulus, says PM’s office. In: ChannelNewsAsia, 2024.03.04. https://www.channelnewsasia.com/asia/thailand-economy-critical-stimulus-prime-minister-srettha-thavisin-4168946 (2024.04.23.)

[12] THAIWEBSITES: Tourism Statistics Thailand 2000-2023. In: ThaiWebsites.com. https://www.thaiwebsites.com/tourism.asp (2024.04.23.)

[13] PHONG, Hoang: China no longer Thailand’s largest source of tourists in 2023. In: VNExpress, 2024.01.03. https://e.vnexpress.net/news/travel/china-no-longer-thailand-s-largest-source-of-tourists-in-2023-4696492.html (2024.04.23.)

[14] MACROTRENDS: Thailand GDP 1960-2024. In: Macrotrends. https://www.macrotrends.net/global-metrics/countries/THA/thailand/gdp-gross-domestic-product (2024.04.23.)

[15] MACROTRENDS: Thailand Tourism Statistics 1960-2024. In: Macrotrends. https://www.macrotrends.net/global-metrics/countries/THA/thailand/tourism-statistics (2024.04.23.)

[16] THAIWEBSITES: Tourism Statistics Thailand 2000-2023. In: ThaiWebsites.com. https://www.thaiwebsites.com/tourism.asp (2024.04.23.)

[17] NONTARAT, Phaicharoen: Beijing says construction of multibillion-dollar China-Thailand rail must be sped up. In: BenarNews, 2024.01.29. https://www.benarnews.org/english/news/thai/china-thai-laos-rail-line-speed-up-01292024160547.html (2024.04.23.)

[18] CNA: Thailand airport operator expects 8 million Chinese visitors this year. In: ChannelNewsAsia, 2024.02.01.  https://www.channelnewsasia.com/asia/thailand-airport-operator-expects-8-million-chinese-visitors-year-4091731 (2024.04.23.)

[19] BANGKOK POST: Tourist arrivals top 28m in 2023. In: Bangkok Post, 2024.01.02. https://www.bangkokpost.com/thailand/general/2716846/tourist-arrivals-top-28m-in-2023 (2024.04.23.)

[20] ELEK, Lenke: Thaiföld kinyitott – újdonságok a magyar turisták számára is. In: Privátbankár, 2022.02.19. https://privatbankar.hu/cikkek/makro/thaifold-kinyitott–ujdonsagok-a-magyar-turistak-szamara-is.html (2024.04.23.)

[21] AIRPORTAL: Kelet-európai járatok indítását fontolgatja a Thai AirAsia X. In: AIRPortal, 2016.11.17.  https://airportal.hu/kelet-europai-jaratok-inditasat-fontolgatja-a-thai-airasia-x/ (2024.04.23.)

[22] MAGYAR NEMZET: Decemberben újraindul a Malév bangkoki járata. In: Magyar Nemzet, 2005.06.23. https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/06/decemberben-ujraindul-a-malev-bangkoki-jarata (2024.04.23.)

[23] TURIZMUS.COM: Közvetlen légi járat indulhat Bangkok és Budapest között. In: Turizmus.com, 2024.03.19. https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/osszel-kozvetlen-legijarat-indulhat-bangkok-es-budapest-kozott-1191337 (2024.04.23.)

[24] THAI KIRÁLYI NAGYKÖVETSÉG: Trade and Economic Relations. In: Thai Királyi Nagykövetség honlapja, Budapest, 2021.01.15. https://budapest.thaiembassy.org/en/content/https-budapest-thaiembassy-org-en-page-17399-trade?cate=5d6634e815e39c439c000056 (2024.04.23.)

[25] WIRIYAPONG, Nareerat: Hungary keen to develop bilateral trade ties. In: Bangkok Post, 2024.03.22.  https://www.bangkokpost.com/business/general/2762804/hungary-keen-to-develop-bilateral-trade-ties (2024.04.23.)

[26] TAKE-PROFIT.ORG: Thailand Wages: Minimum And Average. In: Take-profit.org.  https://take-profit.org/en/statistics/wages/thailand/ (2024.04.23.)

[27] UNITED NATIONS DEVELOPMENT PROGRAMME: Seeking Opportunities Elsewhere: Exploring The Lives And Challenges Of Myanmar Migrant Workers In Thailand. In: UNDP.org, 2023.12. https://www.undp.org/sites/g/files/zskgke326/files/2023-12/undp-mmr_seeking-opportunities-elsewhere_nov_2023_final.pdf (2024.04.23.)

[28] DURONGKAVEROJ, Wannaphong: Debate over Thailand’s minimum wage rages. In: EastAsiaforum.org, 2022.12.12. https://eastasiaforum.org/2022/12/12/debate-over-thailands-minimum-wage-rages/ (2024.04.23.)

[29] GILL, Prem Singh: Thailand’s Wage Battle: Economic Boost or Competitiveness Concern?. In: The Diplomat, 2023.12.28. https://thediplomat.com/2023/12/thailands-wage-battle-economic-boost-or-competitiveness-concern/ (2024.04.23.)

[30] CHAROENSUTHIPAN, Penchan: Thais return to Israel, despite risks. In: Bangkok Post, 2024.01.01. https://www.bangkokpost.com/thailand/general/2716028/thais-return-to-israel-despite-risks (2024.04.23.)

[31] UTARASINT, Daungyewa (Hong): The Israel-Palestine Conflict Reveal Political Divisions Within Thailand – Analysis. In: Eurasia Review, 2024.03.03. https://www.eurasiareview.com/03032024-the-israel-palestine-conflict-reveal-political-divisions-within-thailand-analysis/ (2024.04.23.)

[32] AGGARWAL, Mithil: Facing dire labor shortage, Israel recruits migrant workers from India. NBC News, 2024.02.04. https://www.nbcnews.com/news/world/israel-hamas-india-labor-shortage-migrant-workers-rcna135603 (2024.04.23.)

[33] THE STRAIT TIMES: Thailand plans to send 100,000 labourers to work abroad in 2024. In: The Strait Times, 2024.03.08. https://www.straitstimes.com/asia/thailand-plans-to-send-100000-labourers-to-work-abroad-this-year (2024.04.23.)

[34] MACTROTRENDS: Thailand Debt to GDP Ratio 1960-2024. In: Macrotrends. https://www.macrotrends.net/global-metrics/countries/THA/thailand/debt-to-gdp-ratio (2024.04.23.)

[35] KLEMENSITS, Péter: Nagyon is megéri a thaiföldi munkásnak Magyarországra jönni. In: Index, 2024.03.24. https://index.hu/kulfold/2024/03/24/thaifold-munkavallalo-kulfold-vendegmunkas/?token=1bcff15870cddb778049f67677c8cc0e (2024.04.23.)

[36] PAULO, Derrick A. – PROMCHERTCHOO, Pichayada: On the Thai island of Phuket, sun, sea and Russians making waves. In: Channel News Asia, 2024.03.02. https://www.channelnewsasia.com/cna-insider/thailand-island-phuket-russian-migrants-ukraine-war-luxury-property-4160421 (2024.04.23.)

[37] CAGGIATI, Bree: Thailand loses market monopoly as China’s demand for durian increases. In: Asiafruit, 2024.01.25. https://www.fruitnet.com/asiafruit/thailand-loses-market-monopoly-as-chinas-demand-for-durian-increases/258155.article (2024.04.23.)

[38] KÍNAI ÁLLAMTANÁCS: RCEP fuels regional growth amid economic recovery, challenges. In: State Council of the People’s Republic of China angol nyelvű honlapja, 2024.01.09. https://english.www.gov.cn/news/202401/09/content_WS659d45d2c6d0868f4e8e2e55.html (2024.04.23.)

[39] SHARMA, Aayushi: How China is building high-speed railway connectivity in Southeast Asia. In: Global Order, 2023.08.14. https://www.globalorder.live/post/connecting-the-east-china-southeast-asia-high-speed-railway-project (2024.04.23.)

[40] CHENG, Harrison: Commentary: How ex-PM Thaksin uses his newfound freedom could shake up Thai politics. In: Channel News Asia, 2024.02.21. https://www.channelnewsasia.com/commentary/thaksin-release-jail-thailand-prime-minister-proxy-pita-4136091 (2024.04.23.)

[41] CHALERMPALANUPAP, Termsak: Commentary: Who is really in charge in Thailand?. In: Channel News Asia, 2024.03.06. https://www.channelnewsasia.com/commentary/thailand-politics-thaksin-shinawatra-srettha-paetongtarn-charge-4172636 (2024.04.23.)

[42] ZÁDORI, Bence: Nyolc év börtönt kapott, a thai király hetet lefaragott belőle. EconomX, 2023.09.01. https://www.economx.hu/kulfold/thaksin-shinawatra-thaifold-borton-kiraly.776725.html (2024.04.23.)

[43] OLARN, Kocha – REGAN, Helen: Thailand’s lower house passes bill to legalize same-sex marriage. In: CNN, 2024.03.27. https://edition.cnn.com/2024/03/27/asia/thailand-passes-marriage-equality-bill-intl-hnk/index.html (2024.04.23.)

[44] MOREAU, Julie: Global survey finds 9% of adults identify as LGBTQ. In: NBC News, 2023.06.01. https://www.nbcnews.com/nbc-out/out-news/global-survey-finds-9-adults-identify-lgbtq-rcna87288 (2024.04.23.)

[45] TAPTIM, Tulsathit: Thaksin’s most complicated mission ever. In: Thai PBS World, 2024.04.19. https://www.thaipbsworld.com/thaksins-most-complicated-mission-ever/ (2024.04.23.)

Megjelent írások

Kelet-Ázsia elemző, nemzetközi kapcsolatok szakértő. Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n. Fő elemzési területe a kelet- és délkelet ázsiai régió geopolitikája, a technológiai trendek, a félvezetőipar, a kínai digitális gazdaság. Szakterülete: geopolitika, Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Kína, technológia.

Iratkozzon fel hírlevelünkre