Categories
OecoFocus

A fizetésemelések és a munkaerő-mobilitás trendjei Magyarországon

Korábbi cikkünkben arról írtunk, milyen szempontok motiválják a munkavállalókat, mire is vágynak a munkahelyükön globálisan és hazánkban. A jelen cikkünkben a fizetésekkel és a munkavállalói mobilitással folytatjuk körképünket. Friss felmérési eredményekből kiderült, hogy a válaszadó magyar dolgozók több mint harmada 1-10%-os fizetésemelést vár 2024-ben, 40%-uk pedig 10% felettit. A másik oldalon ugyan a cégek 97%-a tervez fizetésemelést idén, de annak mértéke a kérdéses: a munkáltatók több mint fele csak 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani idén. Kérdés, hogy akiknek nem teljesül a fizetésemeléssel kapcsolatos elvárásuk, mennyire lesznek rugalmasak a régi helyükön, vagy épp motiváltak a munkahelyváltásban. Ugyan a munkahelyváltási hajlandóság idehaza stabilizálódni látszik az évek során, de a magyar munkaerő mobilisnak tekinthető mind a belföldi munka- és lakóhelyváltás, mind a munkáért külföldre költözés tekintetében.

Fizetésemelések

A fizetésemelések – valós és elvárt mértéke – minden évben kiemelt fontosságú egy munkahelyen, munkavállalók és munkáltatók körében egyaránt, különösen 2024 elején a korábbi magas inflációs évet követően, amikor is a munkavállalók megélhetési költségei is jelentősen emelkedtek. A KSH adatai szerint a havi bruttó és nettó átlagkeresetek 2023-ban 14,2%-kal emelkedtek éves szinten, továbbá a jegybank előrejelzése szerint 2024-ben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 11,4-12,3% között nőhet. Az infláció kompenzálása mellett ehhez nagymértékben hozzájárul a magas munkaerőhiány, illetve a minimálbérek emelése is. Utóbbi a legkisebb bérkategóriákon felül átgyűrűzik a magasabb kereseti kategóriákba is bizonyos szinten (pl. a bértorlódás miatt).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/

2023

Egy felmérés eredményei szerint (Randstad HR Trends) már 2023-ban is a cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre – sőt a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben. 11-15%-os béremelést a vállalatok 42%-a tervezett 2023-ban, végül 48%-uk valósított meg ekkora mértékű emelést, míg 16-20%-os emelést 3 százalékponttal többen hajtottak végre, mint tervezték korábban.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17773950/

Azonban a megkérdezett munkavállalók alig nyolcada (12%) érezte úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket (Employer Brand Research felmérés). Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

2024

Egy, a munkavállalók béremelési elvárásaival foglalkozó felmérés alapján majdnem minden negyedik munkavállaló nem számít 2024-ben fizetésemelésre, míg a válaszadó dolgozók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, 40%-uk pedig 10% feletti béremelést (Randstad Employer Brand 2024-es kutatás). A fizetésemelési elvárások tekintetében fontos tényező a munkavállalók adott évre vonatkozó inflációs várakozása, közvetetten a megélhetési költségeik várt alakulása. Az MNB adatai szerint a lakossági inflációs várakozások 2022 közepe óta csökkennek, jelenleg 6-10% közti sávban mozognak, mely viszont magasabb a tényinfláció szintjétől (március: 3,6%), de lassuló pályán mozog, lekövetve az aktuális inflációs tényszámokat.

Közgazdasági elmélet szempontjából a munkavállalók bérigénye, fizetésemelési igénye tükrözi az általuk várt áremelkedési szinteket, és amennyiben a fizetésemelés megjelenik a vállalat termékeinek és szolgáltatásainak fogyasztói árában, az akár egy ún. ár-bér spirált is elindíthat. Ugyanakkor ennek kockázata az MNB korábbi tanulmánya alapján – több ok miatt is – alacsony Magyarországon.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17774183/

Mindeközben azt is érdemes figyelembe venni, hogy ugyan a cégek csupán 45%-a számít árbevételének növekedésére, mégis 97%-uk tervez fizetésemelést, döntő többségük (81%) egy lépésben. Ezen belül a munkáltatók több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani idén. Ugyanakkor összevetve a munkavállalói elvárásokkal, ez akár kevésnek is bizonyulhat (a munkavállalók 40%-a 10% feletti béremelést szeretne kapni idén).

Fluktuáció

A munkahelyváltási hajlandóság stabilizálódni látszik az évek során Magyarországon. Kutatási eredmények szerint 2024 elején a megkérdezettek 15%-a mondta azt, hogy a felmérést megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Mivel a 2023-as eredmények hasonlóak voltak (14% váltott és 29% tervezett váltani), az „elégedetlenkedőknek” csak a fele váltott valójában munkahelyet a tavalyi évben.

Nemeket tekintve 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%). Korosztályok tekintetében pedig a fiatalabb generáció tagjai váltanak gyakrabban állást: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a (az idősebbek, nyugdíjasok foglalkoztatásának előnyeiről ITT írtunk részletesen).

A munkaerő-piaci fluktuációban (angol szakkifejezés: turnover) nagy különbségek vannak az egyes országok között. Nemzetközi összehasonlításra az OECD 2017-2019 közti átlagos munkaerő-áramlási adatai állnak rendelkezésünkre:

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17858237/

Az OECD-országok átlagában a munkaerő-piaci fluktuáció aránya a vizsgált időszakban valamivel kevesebb mint 22% volt. Ennek mintegy 42%-át a munkahelyet váltó munkavállalók tették ki. A fluktuáció országonként nagy eltéréseket mutat: az éves fluktuációs ráta 25% feletti volt Dániában, Finnországban, Ausztráliában, Litvániában, Izlandon, Svédországban, Észtországban és Spanyolországban, míg Görögországban és Csehországban 15% körüli. Magyarországon 19,2% volt az arány az OECD adatai szerint.

Mobilitás belföldön és külföldön

A sztereotípiákkal ellentétben országon belül mobilisabb a hazai munkaerő. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért, valamint hasonló igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre is. Egyedül a középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak. Továbbá akár 3 óra ingázást is hajlandó bevállalni a munkavállalók közel ötöde a munkahelyére (Employer Brand Research).

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17801331/

Az OECD-országokon belül (2022) a magyar munkavállalók országon belüli ún. mobilitási rátája előkelő helyen foglal helyet. A mobilitási ráta azt mutatja meg, hogy a népesség mekkora hányada költözik országon belül egyik régióból a másikba adott évben. Az OECD átlaga 2016-2019 között átlagosan 2,6% volt, míg az OECD által vizsgált 18 EU-s tagállamból 13 nem érte el ezt az átlagos szintet. Például Olaszországban a népesség 0,6%-a, Spanyolországban 0,9%-a, Ausztriában 2%-a költözött országon belül. V4-es országokon belül Csehországban a népesség 0,8%-a, Lengyelországban 0,6%-a, Szlovákiában 0,5%-a vándorolt régiók között. Magyarországon ez az arány 3,1% volt 2016-2019 között – míg az USA-ban 3,2%.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16013743/

A munkavállalók országon belüli, régiók közti mobilitása, annak nagysága előnyökkel és hátrányokkal egyaránt együtt jár. A munkavállalók mobilitása a regionális dinamika fontos forrása, de a mobilitásnak a regionális termelékenység növekedésére gyakorolt hatása nem egyértelmű, mivel egyes vállalatok általában nyernek, míg mások veszítenek a mobilitásból. Előnyökkel jár a nagyobb mobilitás az ismertségi, kapcsolati háló bővülése által, továbbá a tudás áramlása által is régiók között, melyekből a vállalatok is profitálhatnak. Továbbá a társadalmi mobilitást is fokozhatja, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi a hátrányos helyzetű területekről származó emberek számára, hogy olyan területekre költözzenek, ahol jobb lehetőségeket találnak.

Ugyanakkor a regionális, ipari központok, a fejlettebb régiók – a jobb munkalehetőségek révén – elszívhatják más országrészekből a munkaerőt, jelentős munkaerőhiányt (súlyosabb esetekben alapellátásbeli nehézségeket, pl. orvosok, tanárok) termetve a kevésbé fejlett régiókban – e régiók felzárkózását is akadályozva, fokozva a regionális különbségeket. Emellett a régiók közötti mobilitás, amely általában a nagyvárosi területek felé irányul, torlódásokat okozhat, és ezáltal hozzájárulhat a környezeti és egészségügyi károkhoz.

Az OECD 2023-as tanulmánya szerint a régiók közötti mobilitásnak nincs ideális szintje, és az, hogy a politikáknak milyen mértékben kell ösztönözniük az embereket arra, hogy egyik területről a másikra költözzenek, az ország sajátosságaitól és a társadalmi preferenciáktól függ. 

A külföldi mobilitás tekintetében, a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra felmérési eredmények szerint. Elsősorban a fizikailag közelebbi, jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17801665/

Korábbi elemzésünkben részletesen foglalkoztunk a magyar munkaerő-áramlás tendenciáival. Ebben kifejtettük, miszerint az elvándorlás tekintetében 2016-tól fordulatot láthatunk, évről évre egyre kevesebben hagyták el az országot. A kivándorlás negatív hatásait pedig enyhítheti a külföldön élő magyar állampolgárok visszavándorlása, akik száma szinte folyamatosan emelkedett 2011 óta (2015-2018 között átlagosan közel évi 20 ezer magyar állampolgár vándorolt vissza). 2016 óta pozitívban áll a magyar nettó vándorlási egyenleg: több magyar állampolgár vándorol be és vissza Magyarországra, mint amennyien elhagyják.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15905963/

A felmérésekről

A Randstad Employer Brand Research világszinten méri fel a munkavállalói igényeket. Közel 173 ezer, a 18-64 éves korosztályból kikerülő válaszadó véleményét gyűjti össze 32 piac 6084 vállalatáról. Magyarországon 7568 fő vett részt a kutatásban, az adatfelvétel 2024 januárjában zajlott. A Randstad HR Trends pedig a munkáltatói réteget monitorozza: a legújabb kutatás több mint 350, különböző iparágakban működő hazai vállalat felső vezetőinek megkérdezésével zajlott 2023 novemberében és decemberében.

Legfontosabb tények

  1. A munkavállalók fizetésemelési elvárásaiban fontos szerepet játszik az inflációs várakozásuk: ez ugyan csökkenő trendet mutat, de a tényinfláció szintjétől (3,6%, március) magasabb sávban áll jelenleg (6-10%).
  2. Nemzetközi szinten jelentős eltérések vannak a munkaerőpiaci fluktuációban: míg az OECD-országok között magasnak számított Dániában, Finnországban és Ausztráliában, addig visszafogott mértékű volt Görögországban, Csehországban és Lengyelországban. Magyarországon a munkahelyváltás gyakorisága nemzetközi szinten alacsonynak számított.
  3. Országon belül mobilisabbnak számít a magyar munkaerő, nemzetközi összevetésben a régiók közti vándorlási arányszám (népeség 3,1%-a) OECD-országok között élmezőnyben állt.
  4. A külföldi mobilitás tekintetében, a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra a Randstad felmérése szerint. Ugyanakkor a magyar munkaerő-áramlás tendenciáiban 2016-ban fordulatot láthattunk: több magyar állampolgár vándorol be és vissza Magyarországra, mint amennyien elhagyják.

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre