Az utóbbi években az elektronikus fizetési forgalom dinamikusan emelkedik Magyarországon, amelyre a COVID-19 megjelenése is pozitív hatással van. A magyarok meglehetősen nyitottak a digitális fizetési lehetőségek iránt, amelyet jól szemléltet a mobiltárcák terjedési üteme. Ugyanakkor továbbra is jelentős növekedési potenciál van az innovatív fizetési megoldások előtt a következő években. Az elemzés leginkább a Magyar Nemzeti Bank adataira támaszkodik.

Szerző: Flór Nándor

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [564.17 KB]

Az elektronikus módon lebonyolított vásárlások forgalma az elmúlt években folyamatosan növekedett Magyarországon, ugyanakkor még továbbra is jelentős potenciált hordoz magában. A magyarok bár egyre nyitottabbak az innovatív fizetési megoldásokra, a használat még nem terjedt el széles körben az országban. A COVID-19 megváltoztatta az emberek mindennapi szokásait és mindez hatással volt az elektronikus fizetés alakulására is.

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) az új típusú koronavírus-járvány elején indult, amely a jövő innovatív fizetési forgalmát igyekszik előmozdítani Magyarországon. Az eltelt időszak tapasztalataiból az látszik, hogy egyre meghatározóbbá válik hazánkban az elektronikus fizetési lehetőségek alkalmazása. Ugyanakkor a digitális fizetési lehetőségek jelenlegi használata még csak közepes mértékűnek tekinthető a magyarok körében, de egyúttal hatalmas potenciál is rejtőzik benne. A magyarok innovációhoz való viszonyulása kedvező, amelyet jól mutat, hogy a mobiltárca használat egyre inkább elterjed az országban. Az elektronikus fizetési megoldások további elterjedéséhez elengedhetetlen, hogy edukáción keresztül a pénzügyi tudatosság fokozódjon a lakosság körében.

Az elektronikus fizetés térnyerése folyamatosan emelkedik

Az új típusú koronavírus megjelenése jelentős mértékben támogatta az elektronikus pénzforgalom fejlődését Magyarországon 2020-ban, amelynek lendülete kitart a 2021-es évben is. Nem csak a járvány miatt megváltozott vásárlói szokások, de a magyar szabályozás is eredményesen támogatta a fizetési forgalomban bekövetkező változásokat. Alig három év leforgása alatt a bankkártyával történő fizetési forgalom a duplájára növekedett.

1. ábra: Hazai kibocsátású kártyával folytatott belföldi vásárlások értékének alakulása Magyarországon. Forrás: MNB

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) jelentős pénzforgalmi fejlesztést hozott Magyarországon, amely a COVID-19 okozta járvány elindulásakor élesedett. Az új rendszer 2020. március 2-án került bevezetésre Magyarországon, amelyet a Magyar Nemzeti Bank és a GIRO Zrt. közösen fejlesztett. A rendszer egyediségét az adja, hogy a világon egyedülálló módon a hazai bankok számára kötelezően és egységesen, egy időpontban került elindításra. A digitalizáció korszakában az új, innovatív pénzügyi megoldásokra egyre nagyobb igény mutatkozik. Mindezért az infrastruktúra folyamatos fejlesztése elengedhetetlenné vált, amelyet a COVID-19 csak még tovább fokozott. Az AFR keretében nem csak azonnal (maximum öt másodpercen belül), a hét bármelyik napján teljesítésre kerülnek az átutalások, de már bankszámlaszám ismerete sem szükséges a teljesítéshez. Amennyiben a banki ügyfél korábban beállította az úgynevezett másodlagos számlaazonosítóját, úgy telefonszám, email cím vagy adóazonosító/adóazonosító jel ismeretében is célba ér az összeg.

2. ábra: Másodlagos számlaazonosítással rendelkező számlák számának alakulása. Forrás: MNB

Mind magyar, mind pedig nemzetközi szintéren pozitívnak minősítik az azonnali fizetési rendszer elindítását. Az AFR-t sajtóközleményben az elmúlt három évtized egyik legnagyobb magyarországi pénzügyi innovációjának minősítette az MNB. A rendszer bevezetése egy jelentős mérföldkőnek számít a magyar bankszektor digitális átalakulásában, hiszen mindezzel számos új, innovatív pénzügyi szolgáltatás előtt nyílik meg a lehetőség. Nem csak a magyar jegybank értékelte pozitívan az AFR bevezetését, hanem a Central Banking Institute is magas presztízsű díjban részesítette a magyar jegybankot 2021. március 22-én a pénzforgalom és piaci infrastruktúrák fejlesztésének kategóriájában. A nemzetközi szervezet világszinten elsősorban az úttörő, innovatív megoldásokat díjazza. A kitüntetés közleményében többek között a kötelező csatlakozást, illetve a példátlan lefedettséget emelték ki.

3. ábra: Azonnali fizetési forgalom volumenének és értékének alakulása. Megjegyzés: az első negyedév a március 2-i indulástól tartalmaz adatot. Forrás: MNB

A bevezetés óta az azonnali utalások száma és értéke is dinamikusan emelkedik hazánkban. Az AFR elindítása óta eltel közel két év leforgása alatt, 2021 harmadik negyedévéig összesen több mint 230 millió tranzakció teljesítésére került sor, amelynek együttes értéke meghaladta a 46 ezer milliárd forintot. Ráadásul szinte valamennyi tranzakciót a központi elszámoló rendszer egy másodperc alatt teljesítette. Az AFR első éve alatt közel 150 millió darab átutalás történt, összesen 30 ezer milliárd forint összértékben. 2021 második negyedévében az AFR-en belüli utalások darabszáma meghaladta a 39 millió darabot, amely 25 százalékkal több az egy évvel korábbi szinthez képest. A forgalom ebben az időszakban megközelítette a 8400 milliárd forintot, amely közel felével magasabb értéket jelent a 2020 második negyedévvel való összehasonlításban.

4. ábra: Mobiltárcákba regisztrált bankkártyák számának és valamennyi hazai kibocsátású kártyák arányának alakulása. Forrás: MNB

A digitális fizetési forgalom térnyerését jelzi, hogy a mobiltelefonnal és hordható eszközökkel történő fizetések száma egyetlen év leforgása alatt több mint a duplájára emelkedett. Az MNB adatai alapján 2020 és 2021 második negyedéve között több mint 130 százalékkal nőtt a mobiltárcás fizetések darabszáma, míg ugyanezen időszak alatt a fizetések értéke 120 százalékkal emelkedett. 2021 harmadik negyedévéig az átlagos mobiltárcás fizetési összeg 5770 forint körül alakult, amely csak kis mértékben (1,7 százalékkal) marad el a 2020-as év 5867 forint körüli átlagos értékhez képest.

Nem csak a mobiltárcás forgalom, de a digitalizált kártyák száma is meredeken emelkedik az utóbbi két évben és jelenleg már a hazai kibocsátású kártyák több mint hét százalékát érinti. Míg a magyarok 2020-ban már több mint 800 ezer bankkártyát (fizetési kártyák több mint nyolc százaléka) kapcsoltak össze egy digitalizált mobiltárcával, addig 2021 harmadik negyedévében már több mint 1,1 millió darabot aktiváltak. Jelenleg már a hazai kibocsátású kártyák több mint 11 százalékát kapcsolták össze egy mobiltárcával, hogy azzal bonyolítsák le a fizetéseiket. Mindez a növekedési dinamika jól mutatja, hogy a hazai lakosság egyre nyitottabbá válik a legújabb, innovatív fizetési megoldások használata iránt.

5. ábra: Mobiltárcákba regisztrált bankkártyákkal lebonyolított bel- és külföldi vásárlások értéke, valamint a kártyás vásárlások értékéhez viszonyított arányának alakulása. Forrás: MNB

A fizetési forgalmat lebonyolító infrastruktúra már az elmúlt években is dinamikusan fejlődött Magyarországon, de a koronavírus-járvány közepette új fokozatra kapcsolt. 2016 első negyedévében az országban található POS terminálok száma alig haladta meg a 125 ezer darabot, amelyek közül a PayPass funkcióra is képes eszközök aránya alig 75 százalék volt. 2021 harmadik negyedévére a POS terminálok száma több mint 236 ezer darabra emelkedett. 2016-hoz helyzethez képest a készülékek számának növekedése 89 százalékos volt, ráadásul mára már szinte valamennyi eszköz érintésmentes fizetésre is alkalmas, így mobiltárcákkal is gondtalanul lehet fizetni a kereskedelmi pontokon. 2020 év végén a hazai kibocsátású bankkártya száma 9,9 millió volt, amelynek közel 92 százaléka volt alkalmas az érintésmentes fizetésre.

6. ábra: POS terminálok számának alakulása negyedévenként. Forrás: MNB

A pandémia miatti vásárlói viselkedés megváltozásán túl a hazai szabályozás is támogatja az elektronikus fizetések terjedését. 2020 utolsó negyedévében a POS terminálok számában jelentős ugrás következett be, és a 2021-es év során fennmaradt az erős növekedés. E mögött az a törvényi változás hatása is meghúzódik, hogy 2021. január 1-től valamennyi online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásnak kötelezően biztosítania kell az elektronikus fizetési megoldás biztosítását működése során. A szabályozói változás mellett természetesen a COVID-19 hatása miatt megváltozott vásárlói szokások is pozitívan hatottak a POS terminálok terjedésére. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma 2020 év végén több mint 123 ezren ált, amely 2021 szeptember végére közel 156 ezerre emelkedett, amely közel 27 százalékos növekedésnek felel meg.

Már egy új iparági mérőszám is segíti a digitális fejlettségé mérését. A Mastercard 2021. május végén mutatott be az általa kialakított Digitális Fizetési Index-et, amely referenciapontként fog tudni szolgálni a magyarországi pénzforgalom digitális fejlettségének értékelésében. Az index 100-as skálán mér, és értékének meghatározásakor az alábbi három fő tényezőt, pillért veszik figyelembe:

  • Infrastruktúra aktuális fejlettsége
  • Fogyasztók digitális fizetésekhez kapcsolódó tudásszintje, ismerete
  • Digitális fizetési szokások elterjedtsége

A három előbbi tényezőre Magyarország esetében 2020-ban rendre 64, 51 és 38 pontot adtak a szakemberek, amelyeknek összesített értéke alapján 51 pont adódik. A három pillér összesített értékét 45 különböző mutató segítségével határozták meg. A Mastercard értékelése alapján hazánkban még jelentős növekedési lehetőség adódik az innovatív fizetési megoldások esetében, mivel a magyarok számára jelenleg még nem teljes mértékben egyértelmű az alkalmazásuk.

A digitalizáció további dinamikus terjedéséhez elengedhetetlen a pénzügyi kultúra tudatos fejlesztése Magyarországon. A Mastercard a Digitális Fizetési Index jelentéséből is kiderül, hogy a harmadik pillér, a használat terén vannak a magyarok leginkább elmaradva. A fizetési megoldások elterjedtségének mutatója esetében hazánk 100 pontból alig 22 ponton áll jelenleg. A Mastercard következtetése alapján a pénzügyi tudatosság fokozására, valamint a készpénzmentes fizetési lehetőségek előnyeire fókuszáló oktatással lehetne fejleszteni a digitális fizetések használatát. Hiába épül ki fokozott ütemben az országban a megfelelő, innovatív digitális infrastruktúra, ha azokat ismeret hiányában vagy félelem miatt a magyarok nem veszik igénybe azt. Az Európai Bizottság 2021-es DESI (digitális gazdasági és társadalmi mutató) jelentésében Magyarország három hellyel hátrébb, a 23. helyen szerepel, amely jól szemlélteti, hogy szélesebb körben nézve hazánk digitális fejlesztéséhez még akad bőven tennivaló. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített 2021-es elemzés is arra a következtetésre jut, hogy a magyarok pénzügyi edukációját erősíteni kell az új pénzügyi technológiák széleskörű alkalmazása érdekében. Az ÁSZ összegzi, hogy az innovatív pénzügyi megoldásokra van igény, amelyek használatára a lakosság folyamatosan áll át.

Összegzés

A hazai elektronikus fizetési forgalom nem csak darabszámban, de értékben is dinamikusan növekszik. A hagyományos bank- és hitelkártyás vásárlási forgalom emelkedésén túl az olyan innovatív pénzforgalmi megoldások, mint a mobiltárcás fizetések is dinamikusan emelkednek. A mobillal, illetve viselhető elektronikus eszközökkel történő vásárlás térnyerését támogatja, hogy az elmúlt években komoly infrastruktúra fejlesztés keretében az érintésmentes POS terminálok aránya lényegében közel 100 százalékos mértékű. A fizetés mellett az utalási forgalom is emelkedik az azonnali fizetési rendszer bevezetésének köszönhetően. Az AFR második fázisának fejlesztése folyamatban van, amely újabb pénzügyi innovációk támogatását tudja majd biztosítani, és tovább támogatja majd a hazai elektronikus fizetés térnyerését. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy az infrastruktúra fejlesztések önmagában nem elégséges a digitális fizetési forradalom beteljesedéséhez. Az elektronikus fizetések további terjedéséhez elengedhetetlen, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája fejlesztésre kerüljön különböző oktatásokon, ismeretterjesztő anyagokon és kampányokon keresztül.

 

Felhasznált források

Külső elemző | Megjelent írások

Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi szektorra, és a családtámogatási rendszerre koncentrál.