Magyarországon nőtt legtöbbet a minimálbér, ami átszivárog a teljes bérskálára

Évek óta a minimálbér bővülési üteme közel egybevág az éves átlagos kereset-növekedéssel, így egyfajta referenciapontként szolgál. Ez alapján a legalacsonyabb fizetések idei változási üteméből következtetni lehet a teljes bérdinamikára. A forintárfolyam 7-9 százalékos erősödése és a 11 százalékos minimálbér-növelés hatására euróban számítva éves alapon hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a legalacsonyabb keresetűek fizetése, közel 19 százalékkal. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan alakult idén januárban az Európai Unióban a minimálbér emelése, illetve kontextusba helyezzük, hogy mekkora a minimálbérre bejelentett munkavállalók aránya.

Minden év második felében a munkáltatók és munkavállalók érdekvédelmi szervezetei megállapodnak a minimálbér emelési ütemében, amit végül a kormány által benyújtott jogszabály formalizál. A minimálbér emelkedése átszivárog a többi jövedelmi sávra is, így az átlagos bérdinamika egyik legfőbb meghatározó tényezője, hogy mekkora ütemű bérfejlesztésben tudtak megállapodni. A tavalyi döntés értelmében idén januártól a minimálbér 11 százalékkal, a legalább szakképesítéssel rendelkező munkavállalókra érvényes garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett. Utóbbi, az EU-ban egyedülálló bérkategória miatt a magyar minimálbér-statisztika torzított.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27450061/

Az Európai Unió 27 tagállama közül Finnországban, Svédországban, Dániában, Ausztriában és Olaszországban nincs érvényben az egész országra kötelező minimális bérszint. Azonban például Ausztriában a szektoriális érdekvédelmi szervezetek igen erős befolyással rendelkeznek, így ágazatonként ki tudtak harcolni egy minimálisan kötelező bérszintet.

Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/Ep5fS/1/

Az előbb felsorolt államokat leszámítva a 11 százalékos magyar minimálbér-emelkedés a fennmaradó 22 ország közül a negyedik legmagasabb. A rangsor elején, több mint 12 százalékos minimálbér emelkedéssel Bulgária és Szlovákia áll, míg Észtországban, Spanyolországban, Romániában és Szlovéniában semmit nem emeltek a legalacsonyabb keresetűek fizetésén. Az Európai Bizottság által felügyelt Eurostat adatbázisa szerint a forintárfolyam tavalyi 7-9 százalékos erősödése miatt a magyar minimálbér euróban számolva ennél is nagyobb mértékben, 18,5 százalékkal emelkedett. Azon négy minimálbérrel rendelkező ország közül, amelyek nem tagjai az eurózónának, a magyar minimálbér fejlődése a legmagasabb mértékű. A cseh korona árfolyama közel 4 százalékkal, a lengyel zlotyi euróval szembeni cserearánya pedig 1,2 százalékkal javult, míg a román lej 2,2 százalékkal leértékelődött. Így összességében az euróban vezetett minimálbér Csehországban 11,2 százalékkal, Lengyelországban 4,4 százalékkal javult, az ismételten súlyos gazdasági problémákkal és magas államháztartási hiánnyal küzdő Romániában pedig 2,3 százalékkal romlott. Szomszédunkban a közel 10 százalékos drágulás megakadályozása érdekében a minimálbért idén nem emelték.

Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/au6Od/1/

Az idei 11 százalékos emelés, illetve a forintárfolyam emelkedésének hatására a magyar minimálbér 838 euróra emelkedett. A jelenlegi kormánypártok célkitűzése, hogy 2028-ra a legalacsonyabb fizetések elérjék az ezer eurós szintet. A vásárlóerő változásának a vizsgálatához a minimálbér emelési ütemét korrigálni kell az infláció mértékével. Ugyanezen mutatóból elkészített rangsor alapján a 22 uniós tagállam közül 7,5 százalékkal hazánk az ötödik helyen áll. A minimálbér értéke éves alapon Bulgáriában és Cipruson nőtt a legnagyobb mértékben, 8,7 százalékkal, míg Észtországban közül 4 százalékkal, Romániában pedig majdnem 8 százalékkal csökkent a legalacsonyabb keresetek vásárlóereje.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27450349/

Az Európai Bizottság négyévente készíti el a jövedelemszerkezeti felmérést (Structure of Earnings Survey, SES). A legfrissebb, 2022-es SES felmérés szerint hazánkban csupán minden tizedik munkavállaló volt minimálbérre bejelentve. A SES módszertana szerint ez a jövedelmi kategória a teljes állásban dolgozó, de a meghatározott nemzeti minimálbér 105 százalékánál kevesebbet kereső munkavállalókat jelentette. Az uniós rangsorban ezzel az értékkel a hetedik helyen álltunk. Ugyan a statisztika négy évvel ezelőtti, a relatív jövedelmi viszonyok ilyen időtávon még nem mutatnak jelentős ingadozást.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27493319/

A minimálbérért dolgozó emberek aránya mögött több tényező húzódhat meg. Egyrészt azon országokban (Franciaország, Görögország), ahol a gazdasági teljesítmény jelentős részét a turisztikai ágazat adja (amelyben sokszor jellemző, hogy nem a fizetésükből, hanem a borravalóból élnek), jellemzően magasabb a minimálbért keresők aránya. Szintén magasabb a minimálbéresek aránya azon országokban, ahol az adóelkerülés, adócsalás mértéke magas, mint például Bulgária vagy Románia. A munkaerőpiac feszessége és a minimálbéresek aránya között is létezhet összefüggés. A munkaerő-túlkínálattal rendelkező országokban az álláskeresők alacsonyabb bérek mellett is elvállalnak bizonyos foglalkozásokat, így magas a minimálbéres foglalkoztatotti réteg aránya. Ezzel szemben a feszes munkaerőpiacon a vállalkozások magasabb fizetésekkel versenyeznek értük, ezért kevés ember dolgozik minimálbérért.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27494632/

Bár a minimálbér értékét a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán zajló tárgyalásokon határozzák meg, a munkáltatók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei. A kormány az így született döntést tudomásul veszi, azonban megfogalmaz bizonyos célkitűzéseket. Az egyik ilyen elérendő cél a minimálbérek átlagbérhez viszonyított felzárkóztatása. Az elmúlt években tapasztalt dinamikus minimálbér-fejlesztések ezt a célt szolgálták. Bár a legfrissebb, 2024-es statisztika szerint a magyar minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya csupán 39 százalék volt, 2025-ben a KSH adatbázisa szerint 42 százalékra emelkedett. Az 22 országos minimálbérrel rendelkező tagállama közül Szlovéniában és Lengyelországban a legmagasabb, 54 százalék az átlagbérhez viszonyítva a minimálbér aránya. Ezzel szemben Máltán a legkisebb, mindössze 36 százalékos.