A megfelelő mennyiségű és minőségi élelmiszerek biztosítása alapvető szükségletünk. Egyre fontosabb a megfizethetőség kérdése is, mivel az extrém időjárás, illetve az orosz-ukrán háború miatt felerősödő energiaválság újabb lendületet adott az élelmiszer-inflációnak.
Szerző: Flór Nándor László
Loading...
Reload document 
Open in new tab Miközben az orosz energiafüggőség miatt a közbeszédet a téli fűtés és a növekvő rezsiköltségek megoldása foglalkoztatja, addig a nyári hőségben egy rég elfelejtett probléma jelent meg. A fejlett országokban az éhínséget és az élelmiszerhiányt sikeresen orvosolták, de a klímaváltozás hatására a dolgok hosszú távon megváltozhatnak. Összességében az Európai Unió jelenleg önellátó a mezőgazdasági termékek előállítása tekintetében, ugyanakkor az egyre extrémebb aszályos időjárás jelentős kihívások elé állíthatja a kontinenst az elkövetkező években, évtizedekben.
A 2020-as évek nagyobb kihívások elé állítják a világot, különösen az európai országokat. Az új típusú koronavírus miatt kialakult egészségügyi krízist még magunk mögött se hagytuk, de Európában energetikai válság, háborús helyzet, illetve az egyre fokozódó inflációs nyomás miatt a jövőbeli kilátások egyre aggasztóbbá válnak. Tovább forrósítja a helyzetet, hogy a csapadékmentes időjárás, és a tartós kánikula miatt a mezőgazdaság is komoly kihívások elé tekint. 2021 év végén a legfrissebb becslések szerint világszerte még mindig közel 800 millió ember küzd az éhséggel, miközben több mint 50 országban, összesen több mint 190 millióan élelmezési-válsággal néznek szembe. Ráadásul a bizonytalanság hatására az élelmezési válság tovább romolhat és több mint 80 országban közel 350 millió ember tapasztalhat élelmezési nehézségeket, amely a pandémia előtti szint duplájára rúg. A fokozódó élelmiszer-infláció, az ellátási nehézségek súlyosbodása és az extrém időjárási körülmények várhatóan tovább növelik majd az éhínséget.
Az élelmiszerárak emelkedése egyre gyorsul
Minél extrémebbek az időjárási körülmények, az édesvíz hozzáférhetősége az élelmezéssel együtt annál fontosabb kérdéssé válik. Miközben az elmúlt időszakban az orosz energiafüggőség és ennek mértéke a mindennapi beszélgetéseknek is témája lett addig az élelmiszerfüggőség mértéke már kevésbé tűnik közismertnek. Ukrajna a világ gabona piacának egytizedéért, a napraforgóolaj több mint feléért felelős. Az Európai Unió összességében nettó exportőr az étel és ital tekintetében, ráadásul Ukrajna mintegy öt százalékos súlyt képvisel az összesített élelmiszerimportból, amellyel a negyedik helyen szerepel a rangsorban az Egyesült Királyság, Brazília és az Amerikai Egyesült Államok után.
Egyes agrártermékek szintjén ugyanakkor jelentős kitettsége van a kontinensünknek, amelyet döntően meghatároz az orosz-ukrán háború . Az Ukrainian Business and Trade Association információi alapján az EU szempontjából a napraforgóolaj 88 százaléka, a repce 41 százaléka, míg a méz több mint egynegyede származik az észak-keleti szomszédunktól. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium közlése szint a gabonaexport felére mérséklődött idén. 2022 augusztus első felében Ukrajna 950 ezer tonna gabonát exportált, miközben 2021 azonos időszakában ez az érték 1,9 millió tonna volt. Az élelmezési válságon valamelyest enyhített, hogy a korábban Oroszország által blokád alá vett kikötőkből a gabonaszállítmányokat engedélyezték, így várhatóan Ukrajna idén 20 és 25 millió tonna közötti gabonát lesz képes exportálni, miközben egy évvel korábban közel 49 millió tonna volt a forgalom.
1. ábra: Kombinált aszály indikátor alapján készített térkép 2022. augusztus eleji állapot szerint, Forrás: Európai Bizottság[I]
Európa csaknem felét érinti a forró nyár okozta aszályos állapot, amelyre az elmúlt fél évezred során nem volt példa. Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) 2022 augusztusában közzétett jelentése alapján idén nyáron Európa területének 47 százalékán figyelmeztetést adtak ki az aszályra vonatkozóan. A jelentés kitér arra is, hogy a kialakult jelenség nemcsak rövid, de hosszú távon is fennmaradhat az öreg kontinensen, mégpedig várhatóan azokon a területeken, ahol már 2022 tavaszán is aszály volt. Ilyen régiók közé tartozik Észak-Olaszország, Délkelet-Franciaország, vagy éppen Magyarország egyes területei is.
- ábra: Élelmiszer infláció (bal) és reál élelmiszer infláció (jobb) alakulása a világon, Megjegyzés: A reál élelmiszer-infláció az átlagos infláció mértéke feletti részt jelöli az élelmiszerek esetében. Az országok esetében a legfrissebb elérhető, 2022 áprilisa és júliusa közötti adatokon alapulnak. Forrás: Világbank[II]
A reál élelmiszer-infláció tekintetében hazánkban az egyik legmagasabb értéket mértek a világon. A Világbank adatai alapján Magyarországon a reál élelmiszer infláció mértéke tíz százalék, amely a kilencedik legmagasabb értéknek számít a világon. A reál élelmiszer infláció azt jelenti, hogy mennyivel magasabb az adott ország átlagos fogyasztói áremelkedéséhez képest az élelmiszerek árának emelkedése. A dobogó három fokán sorrendben Libanon, Zimbabwe és Irán áll 122, 52 és 36 százalékos értékkel. Hazánkat egyetlen másik európai ország, Törökország előzte meg, aki az ötödik helyen áll 16 százalékos értékkel. Nominális élelmiszerárak emelkedésének top 10-es listáján azonban Magyarország nem szerepel. Libanon, Zimbabwe és Venezuela ellenben 332, 309, illetve 155 százalékos értékkel vezet. Az élelmiszerek drágulása összességében sok tényező együttes hatására vezethető vissza, így az aszály és a háború mellett a forint gyengülése is az árak emelkedéséhez vezet. Tengeri kikötők hiányában a szárazföldi fuvarozás, az üzemanyagok drágulásán keresztül ugyanúgy emeli a költségeket, amelyek idővel beépülnek a fogyasztói árakba is.
3. ábra: Éves élelmiszer infláció alakulása az Európai Unió egyes tagállamaiban 2022. júliusában a világon, Forrás: Eurostat
Magyarországi súlyos aszály tovább növeli az árakat
4. ábra: 90 napos átlagtól való csapadékösszeg eltérés Magyarországon Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat[III]
Az idei első félévben csaknem felével kevesebb csapadék esett az országban, amely hozzájárult a jelentős mértékű aszályhoz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Magyarországon éves szinten átlagosan 500-750 mm csapadék hullik. Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) információja alapján 2022 júliusáig az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzott az országból, amely 120 éve nem látott mértékű szárazságot jelent. Az idei év első hét hónapjában a Duna vízgyűjtő területén 25, a Tiszáén 31 százalékkal marad el a csapadékmennyiség az átlagos értéktől. 2022 márciusában a csapadék 80-90 százaléka hiányzott. Az idei nyári hónapok alatt különösen a keleti országrészt, az Alföldet érte jelentős mértékű szárazság.
Előzetes becslések alapján 2022-ben a szélsőséges aszályhelyzet jelentős károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak. Magyarország időjárási szempontból két részre szakadt. Miközben a Dunántúlon az időjárás többé-kevésbé kegyesen alakult, addig az Alföldön rendkívüli szárasság következett be. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) adatai alapján az árpatermés országosan ugyan 4,5 tonna körüli hektáronként, de a Dunántúlon öt, míg az Alföldön kettő-három tonna közötti az érték, amely számottevő különbség, és a súlyos aszállyal magyarázható. A búza esetében 3,5 – 4 tonna közötti termésátlagot várnak hektáronként. Az aszályos idő azt eredményezi, hogy 2022. júliusi becslések szerint hazánkban már 300 ezer hektárnál járt az a kukoricatermő terület, ahonnan egyáltalán nem tudtak terményt betakarítani, miközben korábbi években 7-8 tonnát tudtak hektáronként. A napraforgók esetében 200 ezer hektáron van kár. Nagy István agrárminiszter értékelése alapján Magyarország területének több mint 80 százalékán volt súlyos vagy nagymértékű aszály idén, ráadásul egyes területeken előfordul, hogy nem tudnak semmit betakarítani. Augusztus közepéig a magyar gazdák több mint egymillió hektárra jelentettek aszálykárt, és várhatóan idén mintegy 1,5 millió tonna búzával kevesebb fog teremni. Egyelőre rövid távon emiatt komolyabb ellátási gond hazánkban nem várható, mivel a belföldi felhasználás biztosított, ugyanakkor az export volument csökkenti. Kukorica esetében 1990 óta először fordult elő, hogy a belföldi termelés nem tudja biztosítani a hazai 4-4,5 millió tonna felhasználást, mivel várhatóan csak 3,5 millió tonna termés takarítható be. A különbözetet várhatóan Ukrajnából lehet importtal fedezni. A rendkívül ritka esemény dacára hosszabb távon ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy világszinten jelentkező termeléskieséssel, illetve a szélsőségessé váló időjárási körülmények hatására hazánkban is ellátási gondokkal nézhetünk szembe.
5. ábra: Éves fogyasztói árak változása 2022. júliusában Magyarországon. Forrás: KSH
A fogyasztói árak 2022 júliusában átlagosan éves összehasonlításban 13,7 százalékkal emelkedtek, ami elsősorban az élelmiszerek árának emelkedésével magyarázható. A KSH adatai alapján az élelmiszerek és alkoholmentes italok csoportja drágult a legjelentősebb mértékben 2021 és 2022 júliusa között, közel 29 százalékos emelkedéssel. Az élelmiszerek közel 30, míg az alkoholmentes italok közel 23 százalékos inflációt mutatnak. Az egyes termékosztályokat tekintve egyedül a távközléshez kapcsolódó tételek ára mérséklődött az elmúlt egy évben, ahol 2,4 százalékos csökkenés volt mérhető.
6. ábra: Éves fogyasztói árak változása az élelmiszereken belül 2022. júliusában Magyarországon. Forrás: KSH
Az ármaximalizálás ellenére is jelentősen drágulnak az élelmiszerek Magyarországon 2022-ben. 2022. február 1-jétől lépett hatályba az élelmiszerár-stop, amely hat termék esetében maximalizálta a kiskereskedelmi árakat. A jelenlegi információk alapján az intézkedés a korábbi 2022. október 1-i határidőről az év végéig meghosszabbították. Az egyre növekvő árak miatt ugyanakkor az árstop fenntartása egyre nagyobb terhet jelent a gazdaságnak, amelyet Nagy Márton, gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is megerősített. Alapvetően a közgazdasági tankönyvek szerint is az ilyen jellegű beavatkozások csak rövid távon tudnak sikereket elérni, hosszú távon jelentős piaci torzulást is eredményezhetnek. Erre remek példa, hogy az egyes termékek rögzített árai mellett a többi termékek akár kénytelen lesz nagyobb mértékben drágulni.
A gabonafélékből készült ételek, illetve a tejtermékek vezetik a drágulást. Amennyiben mélyrehatóan megvizsgáljuk a KSH által közölt adatokat, az látható, hogy az olyan alapvető élelmiszerek esetében, mint a kenyér, a tej, a sajt, illetve a tojás átlagosan több mint 40 százalékkal emelkedtek az árak egyetlen év leforgása alatt. A fehér kenyér például 2022 júliusában átlagosan 670 forintba került kilogrammonként, amely 70 százalékos éves áremelkedésnek felel meg. A tojás átlagos ára már elérte a 64 forintot, amely 40 százalékos éves emelkedés, miközben az év elején 13 százalékos drágulásnál tartott. 2022 januárjában az éves áremelkedés még csak 22 százalékos volt. A húsfélék ára átlagosan 26 százalékkal nőtt, míg a zöldségek és gyümölcsök esetében ez 16, illetve 13 százalék körül alakult. Miközben az árstopba tartozó csirkemellfilé átlagára négy százalékos éves emelkedést követően 2022 júliusában 1680 forint volt kilogrammonként, addig a comb vagy a szárny 58 és 48 százalékkal emelkedett. 2022 januárjában az éves infláció a csirkemell esetében 27 százalékos szinten állt, míg a comb és a szárny esetében 24, illetve 19 százalékos mértéket ért el. A paradicsom 28 százalékkal drágult egy év leforgása alatt, de például a sárgarépa „alig” hat százalékkal. Mindebből jól látható, hogy már a háború előtt is jelentősen nőttek az árak, ugyanakkor februárt követően még gyorsabb ütemre kapcsolt az infláció.
7. ábra: Fontosabb árindexek alakulása Magyarországon. Megjegyzés: Az előző év azonos időszaka = 100%. Forrás: KSH
Az élelmiszerek drágulása mögött elsősorban a termelői költségek emelkedése áll, amely egyre inkább elszakad a fogyasztói áraktól. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján 2022 júliusában a vágóüszőé 46, a vágótehéné 32 százalékkal nőtt 2021 júliusához képest. A hazai vágósertés termelői ára egy év leforgása alatt 49 százalékkal emelkedett, elérve a 743 forint kilogrammonkénti árat. A gabonafélék esetében az étkezési búza termelői ára egy év alatt 88 százalékkal, tonnánként 138 ezer forintra emelkedett, a takarmánykukorica ugyanezen időszak alatt 54 százalékkal drágult, 117 ezer forintos egységárral. Az energetikai költségek robbanásszerű emelkedése mind a termelésben, mind pedig a szállításban jelentős terhet rónak a mezőgazdaságban tevékenykedő cégekre és őstermelőkre egyaránt, amelyek ha késleltetetten is, de a végtermékek árában kell jelentkezniük.
Összegzés
Hosszú távon Magyarország agráriuma a klímaváltozás hatására várhatóan nehéz helyzetbe kerülhet. Az ELTE kutatói legfrissebb tanulmányukban előrevetítik, hogy szélsőséges esetben az évszázad végére az alföldi területek kiszáradhatnak. Megállapításuk alapján a júniusi adatokat figyelembe véve az 1980-as évek 84 százalékos szintjéről mára 68 százalékra mérséklődött a nedves területek aránya Magyarországon. Rövid távon súlyos élelmiszerhiány hazánkban vagy Európában sem várható. Ugyanakkor a fokozódó inflációs nyomás, és azon belül az élelmiszerek árának emelkedése kikezdheti a szegényebb régiók lakosságának megélhetését. A víz kerülhet idővel az egyik legértékesebb és egyben legszűkösebb erőforrásunkká, amely az alapvető élet fenntartásához nélkülözhetetlen.
Felhasznált források:
- Agrárközgazdasági Intézet (2022): Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús, XXV. évfolyam 16. szám, https://www.aki.gov.hu/termek/agrarpiaci-jelentesek-elo-allat-es-hus-370/ (2022.08.27.)
- Agrárközgazdasági Intézet (2022): Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények, XXV. évfolyam 16. szám, https://www.aki.gov.hu/termek/agrarpiaci-jelentesek-gabona-es-ipari-novenyek-395/ (2022.08.27.)
- Balázsi Levente (2022): Nagy Márton: Az infláció miatt mérlegelni kell, hogy fenntarthatóak-e az ársapkák, In: Index.hu, https://index.hu/gazdasag/2022/09/01/nagy-marton-arstop-energia-beruhazas-gazdasagfejlesztes/ (2022.09.01.)
- KIS Anna – SZABÓ Péter – PONGRÁCZ Rita (2022): Erdős-sztyeppévé változhat szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást, In: Masfelfok.hu, https://masfelfok.hu/2022/08/16/erdos-sztyeppeve-valtozhat-szinte-egesz-magyarorszag-ha-hagyjuk-elszaladni-a-klimavaltozast/ (2022.08.28.)
- Newburger, Emma (2022): Europe is experiencing its worst drought in at least 500 years, In: CNBC, https://www.cnbc.com/2022/08/23/europe-drought-worst-in-at-least-500-years-eu-report.html (2022.08.29.)
- Reuters (2022): Ukraine’s grain exports down by almost half despite unblocked ports, ministry says, https://www.reuters.com/markets/commodities/ukraines-grain-exports-down-by-almost-half-despite-unblocked-ports-ministry-2022-08-15/ (2022.08.29.)
- WANAT, Zosia – AARUP, Sarah Anne (2022): Ukraine: The food factor, In: Politico, https://www.politico.eu/article/ukraine-the-food-factor-energy-trade-war-agriculture-market/ (2022.08.30.)
[I] https://edo.jrc.ec.europa.eu/documents/news/GDO-EDODroughtNews202208_Europe.pdf
[II] https://thedocs.worldbank.org/en/doc/b5de315c82b1a3bb32bf30057aad9b74-0320012022/original/Food-Security-Update-LXVIII-Aug-11-2022.pdf
[III] https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/csapadek/
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
