Az inflációs nyomás évtizedek óta nem látott szintre emelkedik a világon, és különösen Európában. A COVID-19-ből való kilábalás „mellékterméke” lett az infláció visszatérése az Európai Unióba. Ugyanakkor a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború jelentős bizonytalanságot és fokozódó inflációs nyomást helyez a gazdaságokra. A fokozódó helyzetben a jegybankok rég nem látott szigorításra, azaz kamatemelésre kényszerülhetnek, hogy orvosolják a kialakult helyzetet.
Szerző: Flór Nándor
Loading...
Reload document 
Open in new tab A világgazdaság az elmúlt években újabb és újabb kihívásokkal találja szembe magát. Egyik sokk követi a másikat, és mire megtörténne az egyikből a kilábalás addigra egy következő, újabb kihívás üti fel a fejét a láthatáron. Különösen igaz ez az Európai Unióra. 2020-ban az új típusú koronavírus hatására a globális ellátási láncokban jelentős fennakadások történtek, mivel a kereslet és kínálat egyensúlya megbomlott. A 2020-as korlátozások közepén a kínálati többlettből 2021 elejére hamar eljutottunk a túlzott kereslethez.
A világ még ki sem heverte a COVID-19 miatt gazdasági nehézségeket, 2021 folyamán újjá éledt az infláció az egyfajta hiánygazdaság eredményeként. Az európai országokat egy kialakuló energiaválság is sújtja, amely tovább fokozta az egyes termékek árát. Külföldön és hazánkban is egyaránt évtizedek óta nem látott infláció jelent meg a nemzetgazdaságokban. Ebben a környezetben érkezet egy újabb gazdasági sokk, amelyet a 2022 februárjában kirobbanó, orosz-ukrán háború és az arra adott nemzetközi szankciók eredménye okozott.
Az inflációs várakozások a háború tükrében jelentős mértékben emelkedtek, eközben a gazdasági növekedési kilátásokat konzervatív módon csökkentették. Magyarországon 2022 márciusában már 15 éve nem látott szintre emelkedett az infláció. Ráadásul mindezzel az európai uniós átlaga felett jár a hazai drágulás mértéke. A Magyar Nemzeti Bank az infláció megfékezését szem előtt tartva határozott kamatemelési ciklusba kezdett.
Európa történelmi szintű inflációval néz szembe
1. ábra: Az Európai Unió éves inflációjának a havi szintű alakulása 1997 januárja és 2022 márciusa között. Forrás: Eurostat
Az Európai Unióban, a fejlett gazdaságokhoz hasonlóan rég nem látott magasságba emelkedett az infláció mértéke. 2022 eddigi hónapjaiban az áremelkedés üteme hónapról-hónapra újabb rekordokat dönt. Az új típusú koronavírus járványból való kilábalás következtében, a gazdasági újraindulás hatására 2021 folyamán az infláció erősödésnek indult a világban. Az európai energiaválság tavaly év végéig tovább fokozta a gazdaságokra nehezedő inflációs nyomást. 2022 februárjában kirobbanó orosz-ukrán háború újabb és további lökést adott az amúgy évtizedek óta nem látott mértékű inflációnak, egyrészről az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncokban bekövetkező gondokon keresztül. Németországban 2022 márciusában már 30 éve nem látott mértékű volt az infláció.
2. ábra: Az éves infláció alakulása az egyes EU-s tagállamokban 2022 márciusában. Megjegyzés: adatok százalékban. Forrás: Eurostat
Az Európai Unión belül jelenleg a Balti államokban drágul legjelentősebben az élet. Az Eurostat 2022 márciusi adatai alapján az első helyen Litvánia áll 15,6 százalékos éves áremelkedéssel, amelyet második helyen Észtország követ 14,8 százalékos értékkel. Lettország az ötödik helyen szerepel, de még így is 11,5 százalékos a pénzromlás mértéke. Magyarországon is azon csoportba tartozik, ahol az EU-s átlagot meghaladó mértékű az infláció. Ugyanakkor a Visegrádi négyeket tekintve a magyar adat minősül a legkedvezőbbnek. Csehország inflációs mutatója közel 12 százalékos szinttel az EU tagállamai között a harmadik legmagasabb értéket jelenti, míg Lengyelországban és Szlovákiában rendre 10,2 és 9,6 százalékot mértek. Összességében elmondható, hogy az inflációs teher nagyobb mértékben a keleti tagállamok gazdaságait sújtja
Az eurózónán belül 2020 decembere óta folyamatosan gyorsul a drágulás üteme, amely döntően az energetikai árak emelkedésével magyarázható. Az Eurostat adatai alapján 2022 márciusában már 7,5 százalékra nőtt az infláció üteme az egy hónappal korábbi, 5,9 százalékos szintről. A jelentős emelkedést elsősorban az energetikai árak elszállása magyarázza, a lakosságra vonatkozó értékek átlagosan közel 45 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, dohány és alkoholos italok ára öt százalékos volt, amely tovább emelkedett a 2022. februári 4,2 százalékos szintről. Az orosz-ukrán háború hatására várhatóan a nyersanyagárak emelkedésén keresztül, illetve közvetlenül a visszaeső mezőgazdasági forgalom hatására az élelmiszerek ára várhatóan tovább fog emelkedni, a már eddigi drágulást követően is.
3. ábra: Az éves infláció havi alakulása az Európai Unióban 2020 januárja és 2022 márciusa között. Forrás: Eurostat
Az energiaárak alakulásában teljes fordulatot tapasztalhattunk, ugyanis míg 2020-ban jelentős mélypontot, addig 2021 óta folyamatosan történelmi emelkedést figyelhettünk meg. Az Eurostat adatai alapján az elmúlt öt évben az energiaárak éves változásának ütemét 2020 májusában mérték, amikor 11 százalékos mérséklődést regisztráltak az EU-ban az új típusú koronavírus miatti hirtelen keresleti csökkenés hatására. A mutató egészen 2021 februárjáig negatív előjelű maradt, majd pedig azóta is folyamatos emelkedés mellett 2022 márciusáig egészen 40 százalékig emelkedett. 2022 januárjában még „csak” 27 százalékos volt az éves árváltozás, amely jól szemlélteti, hogy a 2022 februárjában kirobbanó orosz-ukrán háború további lendületet adott az energiaárak emelkedésének.
2022-ben az orosz-ukrán háború tovagyűrűző hatásai miatt csak 3,6 százalékkal fog nőni a világ GDP-je. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, 2022 áprilisában közzétett gazdasági kilátásban arról értekezik, hogy az orosz-ukrán háború hatására a világgazdaság növekedése jelentős mértékben visszaesik. A nemzetközi szervezet az év elején, a konfliktust megelőzőleg még 4,4 százalékos éves bővülést prognosztizált, amely 0,8 százalékpontos különbséget jelent. 2023-ban is éreztetni fogja negatív hatását az IMF szerint, mivel a korábbi 3,8 százalékról 3,6 százalékra mérsékelte a kilátást. Annak ellenére, hogy a világ országai végre maguk mögött kezdik hagyni a pandémia okozta nehézségeket, a növekedés ütemének visszaesése mögött elsősorban egy új kockázat, a szomszédunkban kirobbant háború a felelős. Továbbá nem csak a háború direkt hatása, hanem a világ országainak azokra adott jelentős mértékű gazdasági szankciók magyarázzák. Európában az IMF 2022-ben 12,6 százalékos éves áremelkedést vár, míg az azt követő évre 7,5 százalékot. Az eurózóna országaiban 2022-ben 5,3, míg 2023-ban 2,3 százalékos inflációt jelez előre a nemzetközi szervezet a jelen fejlemények tükrében. A Világbank legfrissebb, Commodity Markets Outlook elemzésében kiemeli, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború számos termék árában jelentős áremelkedést fog kiváltani. A Világbank értékelésében rámutat, hogy 2020 áprilisa és 2022 márciusa között az energiaárak növekedése olyan mértékű, amelyre fél évszázada, az 1973-as olajár-emelkedés óta nem volt példa. 2022-ben akár felével is drágulhatnak az energiaárak, és várhatóan enyhülésre csak a következő egy-két évben számíthatunk.
A háború elhúzódása különösen fájdalmas lehet Európa számára, mivel akár további három százalékponttal is mérséklődhet kerülhet a gazdasági növekedés üteme. Az IMF vezető közgazdásza, Gita Gopinath kilátásba helyezte, hogy amennyiben az oroszokkal szembeni szankciók súlyosbodnak, illetve az energiahordozók ára tovább emelkedik, akkor várhatóan tovább kell mérsékelniük a korábbi növekedési kilátásokat.
Magyarországon 15 éve nem látott mértékű a drágulás
4. ábra: Magyarország havi inflációs rátája 1997 és 2022 márciusa között. Forrás: Eurostat
Magyarországon is tovább fokozódik az infláció, történelmi szinteket közelít. 2022 márciusában már 15 éve nem látott szintre, 8,6 százalékra emelkedett, és áprilisban jelentős ugrást követően 9,5 százalékos szintet ért el. A KSH adatai alapján az elmúlt évben az élelmiszerek ára húzta leginkább felfelé az átlagos áremelkedést, amelynek átlagos éves drágulása közel 16 százalék volt (márciusban több mint 13 százalék) volt és az idei évben minden egyes hónapban tíz százalék felett alakult az éves drágulás. 2022 áprilisában az élelmiszereken belül a margarin ára 38, a kenyér és a baromfi húsé közel 30 százalékkal, illetve a sajt 29 százalékkal növekedett.
Magyarország gazdasági kilátásait is beárnyékolja az orosz-ukrán háború. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, 2022 áprilisában közzétett gazdasági kilátásában arról értekezik, hogy a magyarországi átlagos drágulás mértéke meghaladhatja a tíz százalékos értéket idén, amely a duplája lenne a 2021-es értéknek. 2023-ra a nemzetközi szervezet 6,3 százalékos inflációt vár. A GKI Gazdaságkutató 2022 március végén közzétett elemzése alapján a magyar gazdaság jövőbeli kilátását is erősen meghatározza a szomszédban kirobbant és elhúzódó háború. A kutatócég 2021 év végi előrejelzésében idénre még 4,5 – 5 százalék körüli GDP növekedést várt, míg az átlagos pénzromlás mértékét öt százalékra becsülte. Ezzel szemben 2022 márciusában az inflációs várakozását közel duplájára, kilenc százalékra emelte, míg a gazdasági növekedés mértéke közel felére, 2,5 – 3 százalékra módosította.
A gazdasági előrejelzések magas fokú bizonytalanság mellett készülhetnek a jelenlegi gazdasági és geopolitikai fejlemények mellett. A Magyar Nemzeti Bank 2022 márciusában közzétett legfrissebb inflációs jelentésében a 2022-es év átlagos pénzromlási üteme 7,5 – 9,8 százalékos sáv felső harmadába eshet, amelyből az orosz-ukrán háború hatása 2,5 és három százalékpont között lehet. Mindebből az is jól látható, hogy a háború hatása jelentős terhet helyez a magyar gazdaságra is. Virág Barnabás, az MNB alelnökének beszámolója alapján idén a magyar gazdaság növekedését a 2,5 és 4,5 százalékos sáv felső felébe várják. Ugyanakkor az alelnök megerősítette, hogy a pénzromlás ütemének mérséklődése várhatóan csak 2023-ban indulhat el. Az MNB a következő években is erőteljesebb inflációs nyomással számol. 2023-ban várhatóan 3,3 és 5 százalék között, míg 2024-ben 2,5 és 3,5 százalékos sávban alakulhat a magyar infláció mértéke. A kormány 2022 április végén közzétett friss Konvergenciaprogramjában az idei teljes évre vonatkozóan 8,9 százalékos inflációt vár, amely jelentősen magasabb, mint a háború előtti öt százalékos várakozás. 2023-ban, illetve 2024-ben a kormány 5,2, illetve 3 százalékos pénzromlást prognosztizál.
A GKI egy áprilisi felmérésében rámutat arra, hogy az elmúlt két évtized során egyszer sem volt olyan magas az áremelést tervező cégek aránya, mint jelenleg. Az építőiparban a cégek 77 százaléka, az iparban 66, míg a szolgáltató szektorban átlagosan 63 százalék tervezett 2022 áprilisában áremelést. Az elsődleges indokként emögött a háború hatására még gyorsabb ütemben emelkedő energiaárak állnak. Összehasonlításul a 2008/2009-es gazdasági válságot megelőzően, 2007-ben is jóval 40 százalék alatt alakult az emelést fontolgató cégek aránya az egyes ágazatokon belül. Még 2018-2019-ben az építőiparban is csak kis mértékben, és átmenetileg emelkedett az arány 40 százalék fölé, miközben az iparban, illetve az üzleti szolgáltatások esetében éppen elérte a 20 százalékot.
5. ábra: A magyar jegybanki alapkamat alakulása 2010-től 2022. április végéig. Forrás: MNB
A Magyar Nemzeti Bank is kamatemelési ciklusba kezdett annak érdekében, hogy az emelkedő inflációt letörje. 2022. április 26-án a Monetáris Tanács jelentős, kereken egy százalékpontos emelést hajtott végre a magyar alapkamat esetében, ezzel 5,4 százalékos szintet ért el. Mindez azt jelenti, hogy 2013 óta nem látott magasságba emelkedett a jegybanki alapkamat Magyarországon. A jegybanki szigorítás ugyanakkor a körülményeket figyelembe véve indokolt, mivel a 2022 márciusi infláció 8,5 százalékra emelkedett, és a várakozások alapján áprilisban a kilenc százalékot is meghaladja majd. A COVID-19 hatására történő jegybanki lazítást követően az MNB 2021. június 23-án szigorított először, akkor 30 bázispontos emelést hajtott végre 0,9 százalékra. 2021 második felében még további hat lépésben egészen 2,4 százalékig emelte a Monetáris Tanács az irányadó alapkamat mértékét. 2022-ben már eddig négy kamatemelésen vagyunk túl, ráadásul az utolsó két esetben 100-100 bázisponttal emelkedett az alapkamat, amely egyértelmű és határozott válasz az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásaira.
Összegzés
Miközben az infláció szükséges és létfontosságú eleme egy egészséges gazdaságnak, túlzott és tartós mértéke azonban pont az ellenkező hatást váltja ki. A tartósan magas infláció veszélye, hogy az árstabilitást megborítja és jelentős mértékű bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplők jövőre irányuló terveivel kapcsolatban. Megalapozott és határozott jegybanki szigorodó monetáris lépésekkel kezelhető az infláció. A jegybanki döntéseket azonban megfelelő körültekintéssel szükséges elvégezni, mivel túlzott használatával könnyen és hamar egy recessziós állapot hozható létre. Az egyensúly megtalálása az egyik legnehezebb szabályozói feladat, amely a háború árnyékában még inkább nehezebb a fokozott bizonytalansági faktornak köszönhetően.
A visszaeső növekedési kilátások, illetve a felrobbanó inflációs előrejelzések felvetik a stagfláció veszélyét a gazdaságban. A világszinten is rendkívül magas infláció egyre több közgazdászban és politikusban is fokozza a félelmet, hogy egyfajta ár-bér spirál alakulhat ki. Az 1970-es évekhez hasonló időszakban a magas inflációt, amelyet az energiaárak vezéreltek, végül jelentős kamatemeléssel az amerikai jegybanknak sikerült letörnie. Ugyanakkor recesszióba fordította a gazdaságot. A COVID-19 kihívásait követően a gazdasági visszaesést célszerű lenne elkerülni.
Felhasznált források
- Eurostat (2022): Euro area annual inflation up to 7.5%, Flash estimate – March 2022, https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/14442438/2-01042022-AP-EN.pdf/ba153bc6-c1aa-f6e5-785b-21c83f5319e5 (2022.05.02.)
- GKI (2022): Lassuló növekedés, gyorsuló infláció, keleti zárás, https://www.gki.hu/language/hu/2022/03/28/lassulo-novekedes-gyorsulo-inflacio-keleti-zaras/ (2022.04.27.)
- HORNYÁK József (2022): Történelmi időket élünk: sosem akartak még ennyien árat emelni Magyarországon, In: Portfolio.hu, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220429/tortenelmi-idoket-elunk-sosem-akartak-meg-ennyien-arat-emelni-magyarorszagon-541619 (2022.04.27.)
- IMF: World Economic Outlook April 2022, https://www.imf.org/en/Publications/WEO/Issues/2022/04/19/world-economic-outlook-april-2022 (2022.04.25.)
- MNB (2022): Inflációs jelentés 2022 március, https://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir-digitalis-13.pdf (2022.04.29.)
- Világbank (2022): Commodity Markets Outlook April 2022, The Impact of th War in Ukraine on Commodity Markets, https://www.worldbank.org/en/news/press-release/2022/04/26/food-and-energy-price-shocks-from-ukraine-war (2022.04.27.)
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorra koncentrál.
