Ismét 5% alatt a hazai infláció, és hol van még a vége?

Túljutott lokális csúcsán a hazai infláció, 2025 márciusában jelentősen lassult a mutató: a fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest a februári 5,6%-ot követően. Több pozitív folyamat is elindult az infláció tekintetében. Egyrészt az élelmiszerek ára nem változott februárhoz képest, míg éves szinten 7%-kal nőttek az árak (február: 7,1%). Másrészt azonban mivel a KSH minden hónap első húsz napján végzi az árak összeírását, így az árrés csökkentés hatása csak részlegesen érzékelhető a március hónapra vonatkozó most megjelent statisztikában. A kormányzati intézkedés eredményeinek statisztikai lenyomatára még egy hónapot kell várni, amikor az április havi inflációs gyorstájékoztatót publikálják. Előretekintve, áprilisban tovább lassulhat a hazai infláció, és májusban is 5% alatt maradhat. A szolgáltatások inflációja is mérséklődött márciusban, februárhoz képest mindösszesen 0,3%-kal nőttek az árak a január-februári 1,2-2,2%-os havi szintű árnövekedéshez képest. Továbbá folytatódott márciusban a járműüzemanyagok árának mérséklődése, illetve a forint euróval és dollárral szembeni február-márciusi erősödése is idővel érezteti pozitív hatását a hazai árakban.

Hazai inflációs helyzetkép

A KSH friss adatközlése szerint márciusban 4,7%-ra lassult az infláció a februári 5,6%-ról (az előző év azonos időszakához mérve). A márciusi inflációs adat kedvezőbben alakult, mint ahogy az előzetes elemzői várakozások azt előrevetítették (medián várakozás: 5,0%, év/év alapon). A szezonális hatások, melyek január-februárban éreztették hatásukat, lecsengést mutattak már márciusban (év eleji átárazások a szolgáltatásoknál, év eleji adóemelések hatása). Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció is lassult, 5,7%-on állt márciusban (év/év alapon), bár továbbra is egy erőteljesebb belső árnyomásra utal.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/

Ami a havi árszínvonal-változást illeti, februárhoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. Ezen belül (egy hónap alatt):

az élelmiszerek ára átlagosan nem változott,
a háztartási energia ára átlagosan 0,2%-kal,
a járműüzemanyagok ára pedig 4,1%-kal csökkent.
A szeszes italok, dohányáruk ára 0,5%-kal,
a ruházkodási cikkek 1,2%-kal drágultak,
míg a szolgáltatások ára átlagosan 0,3%-kal emelkedett.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/

Az év eleji átárazások kifutásával lassult a szolgáltatások inflációja márciusban (a februári 9,2%-ról 7,5%-ra év/év alapon). A kormány két területen is – telekommunikáció, bankok – tárgyalásokat folytat a szolgáltatókkal az árakról, díjszabásokról, ahol a cél, hogy az árak ne emelkedjenek tovább. Amennyiben sikerült megegyezésre jutniuk, önkéntes vállalásokra lehet számítani (mérsékeltebb áremelés, esetleg árbefagyasztás), illetve el lehet kerülni a közvetlen állami beavatkozást.

A KSH közlése szerint idén márciusban a szolgáltatások ára átlagosan 0,3%–kal nőtt egy hónap alatt, ezen belül a belföldi üdülés 1,7%-kal, a testápolási szolgáltatások 1,4%-kal, a járműjavítás és -karbantartás 0,9%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 0,7%-kal többe került.

Az élelmiszer-infláció februárban érhetett csúcsára, márciusban már nem gyorsult tovább az árak növekedése, áprilisban pedig várható annak jelentősebb enyhülése. Éves szinten átlagosan 7,0%-kal nőttek az élelmiszerárak Magyarországon (február: 7,1%, év/év alapon), míg februárhoz képest nem változtak az árak. Februárban már két termékcsoport – tej, sertéshús – ára mérséklődött egy hónap alatt, márciusban tovább folytatódott ez a tendencia, és kiterjedt több más termékcsoportra is – elsősorban az árrésstop március 17-i bevezetésének hatására. A KSH tájékoztatása szerint februárhoz képest csökkent a margarin (-9,9%), a tej és tejtermékek (-5,4%), a vaj, vajkrém (-5,1%), a liszt (-2%), a cukor (-1,9%) és a sertéshús ára (-1,5%). Ugyanakkor az étolaj 4,1%-kal, a csokoládé, kakaó 3,4%-kal, a büféáruk 2,1%-kal, a száraztészta 1,7%-kal, a kávé 1,3%-kal, a baromfihús 1,2%-kal többe került márciusban, mint februárban.

Március közepétől 30 élelmiszer-kategória esetében alkalmaz a magyar kormányzat ún. árréstoppot. Az árrésstop a beszerzési ár és az eladási ár közötti rést korlátozza. A szabály szerint az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10% lehet (részletesen ITT foglalkoztunk az árrésstoppal és hatásaival).

Az árrésstop hatása a márciusi élelmiszerárakban még csak kismértékben mutatkozik meg az intézkedés hónap közepi bevezetése miatt, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a KSH adott hónapban 1-20. napok között gyűjti az árakat az infláció számításához. Az árrésstop jelentősebb hatását az áprilisi inflációban érezhetjük, melyet május elején közöl majd a KSH. Kormányzati várakozások szerint az élelmiszerinfláció áprilisban 4-5% körüli szintre lassulhat.

Ugyanakkor az intézkedés jellegéből adódóan az árakat érintő intézkedések bevezetése után közvetlenül láthatjuk a legszembetűnőbb hatásokat, mely így kismértékben ugyan (pár nap vonatkozásában), de a márciusi inflációra is kihatott. Április eleji felmérés szerint – Online Árfigyelő árai – 1000 vizsgált termékből 884-nél csökkentek az árak, átlagosan 18,1%-kal. Több termék esetében akár több mint 50%-os áresés is bekövetkezett (pl. joghurt, tejföl, vaj, tej, túró).

Várakozások az árrésstop intézkedésével kapcsolatban:

Kormányzati várakozások szerint az árrésstop az inflációs kosár 6%-át érinti, és az érintett termékcsoportokban 10-15%-os árcsökkenést eredményezhet. Összesen 2 százalékponttal mérsékelheti az élelmiszer-inflációt.
Az MNB márciusi Inflációs jelentésében kifejtette, hogy az élelmiszerek drágulása mögött strukturális problémák is állnak (világpiaci élelmiszerárak növekedése is szerepet játszik emellett). A hazai élelmiszerinfláció a hosszú távú tapasztalatok alapján érzékenyebben reagál a nemzetközi hatásokra, mint a régió más országainak az árindexe. Ennek legfontosabb okai között lehet az élelmiszeripar energiaintenzitása és alacsony termelékenysége. Számításaik szerint az intézkedés áprilisban és májusban 0,8 százalékponttal mérsékli az inflációt. Az élelmiszerinfláció áprilisban átmenetileg 4% alá mérséklődik az MNB várakozása szerint. Az intézkedés végével az árrések fokozatos helyreállására, illetve a termékcsoportok közötti átrendeződésére számítanak.

A forint euróval és dollárral szembeni jelentősebb erősödése pozitívan hathatott az inflációra, és a hatás a következő hónapokban is kitarthat. A forint január és március között közel 3%-kal, a dollárral szemben pedig 7%-kal erősödött. Az import termékek árában (pl. tartós fogyasztási cikkek) csak fokozatosan, néhány hónapot követően érződik a jelentősebb hatás, azonban az üzemanyagárak esetében korábban átgyűrűzik. A forint-dollár árfolyamon kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; illetve különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci nyersolajár márciusban minimálisan, de emelkedett februárhoz képest. Összességében, a KSH tájékoztatása szerint egy hónap alatt jelentősen, 4,1%-kal csökkent az üzemanyagok ára márciusban, mely a teljes inflációs számra nagymértékű pozitív hatást fejtett ki.

2025-ös inflációs kilátások

Az egyszeri, év eleji átárazások január-februárban gyakoroltak jelentősebb hatást a hazai inflációra. Előretekintve, áprilisban tovább lassulhat a hazai infláció, és májusban is 5% alatt maradhat; majd az év közepén 4,5-5% körül mozoghat alappályánkon – a jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva. Az év vége felé 5% fölé kerülhet ismét kismértékben a hazai infláció.

Azonban pesszimista forgatókönyv esetén nyártól 5-6% között ingadozhat a hazai infláció, az év vége felé 6% fölé is gyorsulhat; miközben visszafogottabb inflációs pályánkon 4,1-4,7% között maradhat az infláció az idei évben.

Várakozások a 2025-ös évre:

Kormányzati várakozások szerint 2025-ben az infláció átlagosan 4,5%-os lesz Magyarországon.
Az MNB márciusi előrejelzése szerint 4,5-5,1% közötti átlagos áremelkedésre kell számítanunk 2025-ben (2026-ra 2,9-3,9% közti inflációt várnak).
A Reuters márciusi felmérésére válaszoló szakértők 4,3 és 5,8% közötti inflációt vártak, míg az elemzői konszenzus 5,1% volt.
Április eleji elemzői várakozások szerint 2025 év végén 4,9%-on áll majd a hazai inflációs mutató (év/év alapon), az egész év átlagában pedig 5,2%-os áremelkedési ütem várható.

Infláció az Európai Unióban

Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában – aómind a 27 tagállam vonatkozásában rendelkezésre álló adatok alapján – 2025 februárjában 2,7%-os inflációt mértek a januári 2,8%-ot követően (év/év alapon). Az eurózónában is lassult az inflációs ütem, a januári 2,5%-os csúcsszintről 2,3%-ra. Március vonatkozásában az eurózónára vonatkozóan tett még csak közzé az Eurostat inflációs adatot, eszerint 2,2%-ra lassult az árszínvonal-romlás mértéke (év/év alapon).

Februárról márciusra a 20 eurózóna tagállam közül hét esetben gyorsult az infláció (év/év alapon mért mutatókat összevetve): Írországban, Olaszországban, Litvániában és Finnorzságban 0,4 százalékponttal, Szlovéniában 0,3 százalékponttal, Szlovákiában 0,2 százalékponttal, míg Görögországban 0,1 százalékponttal. 11 tagállamban lassult az infláció februárról márciusra, míg két ország esetében stagnált. Legnagyobb inflációcsökkenést Belgium és Észtország mutatott fel 0,8 százalékpontos mérséklődéssel, de még ezt is meghaladta a hazai inflációs lassulás 0,9 százalékponttal.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22476896/

Európai körkép a reálkeresetek alakulásáról

Az Európai Unió 27 tagállamainak (és a 2021-ben kilépett Egyesült Királyság) statisztikai hivatalai az átlagkeresetek növekedését és az áremelkedés ütemét eltérő statisztikai módszertannal mérik és különböző időpontokban is publikálják a kész adataikat. Míg Magyarországon a bérek alakulásáról szóló statisztikákat a tárgyhónapot követő második hónap végén teszik közzé, addig például Belgiumban vagy Csehországban ezt csak negyedéves bontásban hozzák nyilvánosságra.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22526629/

A fenti ábrán azon nyolc uniós tagállam (és az Egyesült Királyság) esetében láthatjuk a reálbérek januári alakulását. A vizsgált országok közül Horvátországban nőtt az év elején a legnagyobb mértékben a keresetek vásárlóereje, több mint 8 százalékkal. Hazánk a nyolc szemlélt ország középmezőnyébe tartozott, több mint 4,6 százalékkal bővült a fizetések reálértéke januárban.

A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.

Erdélyi Dóra

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.