Categories
Demográf-Blog

Amikor nem öröm a TOP 10-be bekerülni

Egy adott ország népessége számos ok miatt csökkenhet: járványok, természeti katasztrófák, háborúk miatt megugrik a halálozások száma; a fejletlen egészségügy miatt magas a csecsemő- és gyermekhalálozás; csökken a gyermekvállalási hajlandóság, így túl kevés gyermek születik; vagy éppen túl sokan vándorolnak el politikai vagy gazdasági okok miatt. Sajnos arra is van példa, hogy ezek az okok halmozottan jelentkeznek, és vezetnek  demográfiai katasztrófához.

A népességfogyásnak lehetnek pozitív hozadékai is, hiszen a túlnépesedett régiókban a népességszám csökkenésével nő az egy főre jutó erőforrás, így akár a jólét is növekedhet. A túlnépesedés mérséklődésével csökkenhet a környezetrombolás, normalizálódhatnak az ingatlan- és albérletárak, a forgalom, élhetőbbé válhatnak a települések. Ugyanakkor a népességfogyás munkaerőhiányhoz vezethet, ami rontja a versenyképességet, csökkenhet az ország gazdasági termelése, hatékonysága, romolhat az életszínvonal. Kényes egyensúlyról van tehát szó, ami külső és belső okok miatt igen könnyen megborulhat.

Az ENSZ demográfiai előrejelzései alapján a Business Insider elemzői meghatározták azokat az országokat, ahol a népesség 2050-ig várhatóan a legnagyobb  arányban fog csökkenni. Szomorú TOP 10-es lista ez, de jól rávilágít arra, hogy mennyi minden hat egy ország demográfiai folyamataira, ugyanahhoz a végkifejlethez mennyire eltérő okok vezethetnek. Talán azt is érzékelhetővé teszi, hogy miért komoly kihívás megfordítani a negatív népesedési folyamatokat. A demográfia nem fürge kajak, hanem masszív uszály, melynek a sebességét alapvetően a közege, azaz a folyó határozza meg.

A szomorú TOP 10

Az elemzők 30 év távlatában, azaz 2020-2050 között vizsgálták az egyes országok demográfiai folyamatait, így készítettek előreszámításokat. Ennek alapján határozták meg a lakosság arányában  a legnagyobb népességveszteséget elszenvedő országok TOP 10-es listáját. Természetesen lehet vitatkozni a listával, hiszen előreszámításokról van szó. Az elemzők és a statisztikusok látják a számokat, de vannak olyan tényezők, melyekkel az előrejelzések készítésekor a legnagyobb körültekintés mellett sem számolhatnak. Ilyen például Ukrajna esete. Az már 2020 előtt is nyilvánvaló volt, hogy katasztrofálisan alacsony a gyermekvállalási kedv, óriási az elvándorlás, de egyetlen demográfusnak vagy gazdasági elemzőnek sem juthatott eszébe, hogy mindezt még egy háború és menekülthullám is tetézi majd. Így Ukrajna helyzete mára még rosszabb, mint a lista összeállításakor.

  1. Bulgária

Bulgária népessége várhatóan 22,5 százalékkal csökken, így a 2020-as 6,9 millióról 2050-re 5,4 millióra zsugorodik. Bulgária népességcsökkenéséhez leginkább a tömeges elvándorlás járul hozzá.

  1. Litvánia

Litvánia népessége az előrejelzések szerint 22,1 százalékkal csökken 2050-ig. Az ország lakosainak száma várhatóan 2,7 millióról 2,1 millió főre esik vissza. Bulgáriához hasonlóan Litvánia népességvesztésének nagy része is a tömeges elvándorlásnak köszönhető.

  1. Lettország

Lettország 2020 és 2050 között 21,6 százalékos népességfogyásra számíthat. A 2004-es uniós csatlakozása óta a balti állam a népességének mintegy ötödét veszítette el. Lettország népességvesztését az elvándorlás és az alacsony gyermekvállalási hajlandóság okozza.

  1. Ukrajna

Ukrajna népessége az előrejelzések szerint a 2020-as 43,7 millióról 2050-re 35,2 millióra csökken, ami 19,5 százalékos veszteséget jelent. Ukrajna népességfogyása az előreszámítások készítésekor az elvándorlásra, a magas halálozási és alacsony születési rátára volt visszavezethető. Mára a helyzet súlyosbodott a háború miatt.

  1. Szerbia

Szerbia lakossága 2050-re várhatóan 8,7 millióról 7,1 millióra zsugorodik. Ez 18,9 százalékos csökkenést jelent. Szerbia jól képzett munkavállalói közül sokan elhagyták az országot, hogy jobb munkalehetőséget találjanak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a magas migrációs ráta alacsony termékenységi rátával párosul.

  1. Bosznia-Hercegovina

A népesség az előrejelzések szerint 18,2 százalékkal csökken, a 2020-as 3,3 millióról 2050-re 2,7 millióra zsugorodik. Bosznia-Hercegovina termékenységi rátája jóval a 2,1-es arányszám alatt van.

  1. Horvátország

Horvátország népessége várhatóan 18 százalékkal fog csökkenni. Az előrejelzések szerint a népesség 4,1 millióról 3,4 millióra esik vissza a vizsgált időszakban. A lakosság száma 1991-ben érte el csúcspontját 4,78 millió fővel, de azóta az alacsony születésszám és a népesség elöregedése miatt zsugorodik.

  1. Moldova

Moldova népessége 2020 és 2050 között 16,7 százalékkal fog csökkenni. Az ország lakosainak a száma várhatóan 600 ezer fővel csökken, 4 millióról 3,4 millióra. A szegénység és a korrupció miatt Moldova magasan képzett, fiatal munkavállalói elhagyják az országot, az öregedő népességet pedig a rossz életszínvonal és a magas halálozási ráta sújtja.

  1. Japán

Japán az előrejelzések szerint 2020 és 2050 között 20,7 millió embert veszít el. A népesség várhatóan 126,5 millióról 105,8 millióra csökken, ami 16,3 százalékos visszaesést jelent. A negatív folyamat 2011 óta tart, ami a nagyon alacsony termékenységi arányszámnak  és a népesség elöregedésének köszönhető.

  1. Albánia

Albánia népessége 30 év alatt várhatóan 15,8 százalékkal csökken, 2,9 millióról 2,4 millió főre. Becslések szerint az albán lakosság több mint 38 százaléka külföldön él.

Vezető kutató at Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány |  Megjelent írások

Felhasznált források:

Iratkozzon fel hírlevelünkre