📗 Az eurozóna tagállamai minden év áprilisában nyújtják be stabilitási programjukat az Európai Unió Tanácsának, a tagjelölt államok pedig a konvergencia programokat. A stabilitási program egy helyzetjelentés az adott ország gazdaságáról, mellyel megvizsgálhatóak a monetáris unió pénzügyi stabilitását veszélyeztető kockázatok. Ezzel szemben a konvergencia program a tagjelölt állam maastrichti kritériumok teljesítésére törekvő intézkedéseit és előrejelzéseit tartalmazza.

✅ Magyarországon az elmúlt évben a fő célkitűzések a gazdaság újraindítása, a munkahelyvédelem és a családok jövedelembiztonságának megőrzése voltak. A 7,1%-os GDP bővülés miatt a válság előtti gazdasági teljesítményt öt negyedév alatt sikerült elérni, szemben a 2008-as pénzügyi krízissel, amikor ehhez hat évre volt szükség. Tavaly hazánk egy főre jutó bruttó hazai termékével mért fejlettségi szintje elérte az EU-s átlag 76%-át, megelőzve ezzel Portugáliát. Idén eddig a vártnál erőteljesebb gazdasági teljesítmény eredményeként 1400 milliárd forinttal több adóbevételre lehet számítani. A megnövekedett pénzügyi mozgásteret vállalati támogatásokra és az egészségügyi, oktatási, szociális, rendvédelmi és kultúra területen dolgozók béremelésére fogják fordítani. Az idei költségvetést 5,2%-os gazdasági növekedéssel és lényegesen alábecsült, csupán 3%-os inflációval fogadta el az Országgyűlés. A törvényben az elmúlt évtized eredményeinek megőrzése mellett a pénzügyi stabilitás és felelős költségvetési gazdálkodás is célkitűzés, mely alapja a szuverén gazdaságpolitikának. A Kormány adópolitikájának továbbra is meghatározó eleme az adóztatás súlypontjának a fogyasztást terhelő adók felé történő eltolása. Az elmúlt években az általános forgalmi adó mérséklésére emiatt csak célzott intézkedésként kerülhetett sor, figyelembe véve a költségvetés teherbíró képességét.

📉 Tavaly az államháztartási hiány a 2021-es költségvetési törvényben foglalt GDP arányos 7,5%-nál alacsonyabb, 6,8% volt. A gazdaság költségvetési eszközökkel való élénkítésére idén már kevésbé lesz szükség, így az idei évre 4,9%-os hiánycélt tűztek ki. Anticiklikus gazdaságélénkítésnek nevezik, amikor válság alatt a költségvetés deficites, így az állam a hiteleken keresztül vállalt forrásait a gazdaság fűtésére használja. Ha többletes lenne az államháztartás, azaz több lenne a bevétele, mint a kiadása, azzal forrásokat vonna el a gazdasági körforgásból, ami erősítené a recessziót. 2026-ra a GDP arányos hiányt 1%-ra tervezik leszorítani. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága az idősödéshez kötődő jövőbeni költségvetési kiadások nagyságától és a demográfiai folyamatoktól függ. Az Európai Bizottság jelentésében (Ageing Report) bemutatott, 2070-ig terjedő becslések az idősödéshez köthető költségvetési kiadásokat 2030-ban Magyarországon a 2019-es szinttel megegyező, GDP 17,1%-ára jósolták. Hosszútávon a kiadások konvergenciát mutatnak az uniós átlaghoz, 2070-re a GDP 22,5%-át érik el. A konvergencia program előrejelzése alapján az adósságráta 2026-ra a GDP 63,1%-ára csökken, 2028-ra pedig a GDP 60%-a alá mérséklődik.

➡️ Az orosz-ukrán háború okozta humanitárius válság költségeinek fedezete elkülönítve rendelkezésre áll, mely kormányzati engedéllyel túlléphető. A Pénzügyminisztérium neoklasszikus összefüggéseken alapuló DINAMO-modelljével készített érzékenységvizsgálatok a szomszédos háború gyors lefutású és elhúzódó forgatókönyvét vizsgálták. A szimulációk számszerűsítik a fő makrogazdasági mutatók alappályától való eltérését. A foglalkoztatásra és bérszínvonalra minimális hatással lesz a konfliktus. A kormányzati intézkedések hatását szintén a DINAMO-modellel vizsgálták. Számszerűsítve ezen lépések a gazdaság idei teljesítményét 3,2%-kal, jövő évet pedig 1,8%-kal, 2024-2025-ben pedig 2,2-2,6%-kal emelik.

📈 A mostani pénzromlás mögött nagyrészt kínálati okok állnak, illetve a forint gyengülése, melyet spekuláció és a háborús pánik okozta túladottság okoz. Utóbbi árszínvonalra gyakorolt hatása korlátozott, figyelembe véve, hogy a balti és régiós országok fizetőeszköze a forintnál kisebb mértékben gyengült, mégis ezen gazdaságokban magasabb az áremelkedési ütem. Az egyes termékeket érintő hatósági árszabályozás 5 százalékponttal mérsékelte a hazai inflációt. Az áremelkedés a magas energiaárak bázisba épülésével 2023-ban mérséklődhet, 2024-ben pedig elérheti az MNB által kitűzött célértéket.

🏭 A magyar gazdaság gyarapodásához legnagyobb mértékben az ellátásilánc gondok ellenére bővülő ipari termelés és lakossági fogyasztás járult hozzá. A magas foglalkoztatottság és a közel 1800 milliárd forintos állami jövedelemkiáramlás miatt továbbra is a kereslet növekedésére lehet számítani. A háztartások fogyasztása a járvány miatti dinamikavesztés ellenére tavaly 3,6%-kal meghaladta a 2019-es szintet, idén pedig további 4,6%-kal nőhet. Tavaly a foglalkoztatottak száma 31 ezerrel haladta meg a járvány előtti szintet, mivel a járvány miatt megnehezülő határátlépések a belföldi munkavállalást ösztönözték. A rendelkezésre álló munkaerőtartalék csökkenésével fokozódik a munkaerőhiány, így a következő években a foglalkoztatásbővülés mérsékeltebb lesz. Az elmúlt években a magyar háztartások hitelállománya kiemelkedően növekedett, az eladósodottság azonban lényegesen elmarad az EU-s átlagtól. A háztartási hitelezésben még jelentős potenciál rejlik. Az infláció növeli az ingatlankeresletet, közvetve a hitelállományt. Ezzel szemben a MNB kamatemelése erőteljesen csökkenti a fogyasztási és egyéb hitelek vállalási kedvét, növeli a megtakarításokat.

💸 Magyarországi beruházás bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya az EU-s tagállamok közül a harmadik legnagyobb, 27,1%. A 2020-óta bejelentett nagyvállalati, összesen 4400 milliárd forintos beruházások a jövőben 13-22 ezer milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét, ami jelenlegi kivitelünk 27-45%-át jelenti. Ezzel újra többletessé válhat a tavaly év vége óta deficites külkereskedelmi egyenlegünk. Ezen beruházások több mint fele az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik. Az energiaár drágulás Európa szerte éreztette hatását a külső egyensúlymutatókban, az EU külkereskedelmi egyenlege várhatóan 4-4,5 százalékponttal romolhat. Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya tavaly a GDP 3,1%-át jelentette, tőkemérleget is figyelembe véve 0,5%. A külkereskedelmi egyenleg hiányát csökkentheti a járvány után feléledő nemzetközi turizmus és szállítás, melyek bár 2020-hoz képest tavaly 9,8%-kal bővültek, még mindig 15,4%-kal el vannak maradva a járvány előtti szinttől. A külfölddel szembeni finanszírozási képesség visszaállhat, így a külfölddel szembeni nettó adósság csökkenése folytatódhat, erősítve ezzel hazánk külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét.

🌎 A dokumentumban nemzetközi kitekintésként megemlítik, hogy bár az USA közel 4 évtizedes gazdasági növekedési rekordot döntött meg, és az energiaellátásában is kevésbé szorul külső forrásokra, infláció elleni küzdelemben a FED elkezdte emelni a kamatkörnyezetet, ami recesszióba taszíthatja a világ legnagyobb gazdaságát. Kína exportteljesítménye bár a járványt követően erőteljes ütemben emelkedik, az építőipar túlfűtöttsége, és az újból felbukkanó COVID fertőzöttek kockázatot jelentenek a világ második legnagyobb gazdaságára, és fokozhatják a nemzetközi áruhiányt.

💾 A teljes konvergencia programot elérheti a következő linken.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#Konvergencia #Euro #Eurozona #Inflacio #Munkanelkuliseg #Gazdasag

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.