Washingtonban tartja alakuló ülését a Béketanács. Donald Trump az új nemzetközi fórum első csúcstalálkozójára nagy bejelentéssel készül, ugyanis már 5 milliárd dollárt és több ezer békefenntartót gyűjtött össze a tagállamoktól, hogy megindítsa Gáza újjáépítését. Magyarország szinte egyedüli európai országként ülhet ott a döntéshozatali asztalnál, míg olyan államok, mint Csehország, Olaszország, vagy Románia egyelőre megfigyelőként vesznek részt. Csakúgy, mint az Európai Unió, amely biztosi szinten képviselteti magát Washingtonban. Így a kezdeti óvatoskodás után úgy tűnik, sokan mégsem szeretnének kimaradni akkor, amikor a gázai háború rendezésében, vagy akár azon túlmutató kérdésekben döntések születnek.
Aki kimarad, lemarad
Első ülésére készül a január végén, Davosban megalapított Béketanács. 2026. február 19-én Washingtonban találkoznak a tagállamok állam- és kormányfői, köztük Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor. Az Európai Unió tagállamai közül kizárólag Bulgária és Magyarország ülhet alapító tagként a Béketanácsban. Míg egyesek egyértelműen elutasították az amerikai elnök meghívását – például Franciaország, Spanyolország vagy Nagy-Britannia – többen inkább kivárnak. Így tesz például Csehország, Románia, Olaszország, Görögország és Ciprus is, akik bár szavazati jog nélküli megfigyelő státuszban, de mégis miniszterelnöki és külügyminiszeri szinten képviseltetik magukat a Béketanács washingtoni találkozóján. Csakúgy, mint az Európai Unió, amely Dubravka Šuica, a Földközi-tengeri térségért felelős biztos személyében szintén megfigyelőként lesz jelen. Világos tehát, hogy a kezdeti óvatoskodás ellenére sokan nem szeretnének lemaradni az első ülésről és kimaradni, amikor a tagok a gázai háború rendezésében, vagy akár azon túlmutató kérdéseket illetően döntenek.
Donald Trump ugyanis nagy bejelentésekre készül Washingtonban, erről a saját közösségi média oldalán csepegtetett néhány információt. Eszerint a háború sújtotta Gáza helyreállítására már 5 milliárd dollárt gyűjtöttek össze egyes tagállamok, míg többen békefenntartó katonák delegálását fogják bejelenteni a Nemzetközi Stabilizáló Erőkbe. Utóbbi kapcsán Indonézia már korábban közölte, hogy kész akár 8000 katonát is küldeni a gázai humanitárius és békefenntartó misszióba. További bejelentések Washingtonban várhatóak.
Továbbá remek alkalom lesz az ülés, hogy a Béketanács résztvevői megismerjék a Gázai övezet irányításáért felelős új testületet is. Az USA ugyanis meghívta Ali Shaathot, a Gázai övezet Igazgatási Nemzeti Bizottságának főbiztosát is, amely egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok az egymással is rivalizáló Hamász és a Palesztin Hatóság helyett az újonnan felállított technokrata kormánynak ad legitimitást Gázában.
Magyarország csak nyerhet a tagsággal
Magyarország a tagságban elsősorban lehetőséget lát, hiszen ezáltal egy olyan nemzetközi szervezet tagja lett, amelyben hallathatja hangját, képviselheti érdekeit, akár geopolitikai súlyán felül is. Valamint ezáltal nemcsak külső szemlélője a geopolitikai eseményeknek, hanem ott ülhet a döntéshozatali asztalnál olyan fontos kérdésben, mint a gázai háború lezárása és az övezet újjáépítése. Eközben valótlanok azok az állítások, melyek szerint Magyarországnak 1 milliárd dollárba kerül a Trump-féle Béketanácshoz való csatlakozás. A Béketanács alapító okirata a kérdésben világosan fogalmaz: a meghívottak tagsága három évre szól, de automatikusan megújul, amennyiben az első egy évben egymilliárd dollárt fizetnek be. Viszont az elnök, azaz Donald Trump, akár még ettől is eltekinthet.
Mégsem volt ennyire egyértelmű mindenki számára a tagság. A Béketanácsba legalább 60 ország vezetője kapott meghívást, köztük olyan nagyhatalmak, mint Oroszország, Kína, India és a legnagyobb európai országok, valamint a közel-keleti térség jelentősebb államai. Míg az utóbbi régió államai szinte kivétel nélkül elfogadták a meghívást, az európai államok többsége egyelőre kételkedve figyeli a körvonalazódó új nemzetközi békefórumot.
A Trump meghívását elutasító államok, mint például Franciaország vagy Nagy Britannia, elsősorban a már meglévő nemzetközi struktúrát, jelesül az Egyesült Nemzetek Szervezetét féltik a Trump-féle tanácstól. Amely esetükben azzal magyarázható, hogy az ENSZ-ben mindkét állam vétójoggal ül bent a legmagasabb szinten, a Biztonsági Tanácsban. Így gyanakvással tekintenek minden olyan kezdeményezésre, amely alááshatja a status quot, és ezzel együtt saját pozíciójukat.
Az európai államok gyanakvása nem teljesen alaptalan. A Béketanács alapító okirata szerint a szervezetet Trump mind felhatalmazásában, mind struktúrájában egy nagyobb volumenű, Gázán túlmutató nemzetközi szervezetnek képzeli el, amely a globális konfliktusok megoldásának fórumaként fog működni. Az alapító okirat ugyanis már nem ejt szót Gázáról, a Béketanács célját, úgy írja le, mint a stabilitás előmozdítása, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok által érintett vagy fenyegetett területeken. Emellett Donald Trump elnöksége alatt számtalanszor kritizálta már az ENSZ-t nem hatékony működése és elfogultsága miatt, amiért a szervezet több tucat szakosított szervéből és ügynökségéből léptette már ki az Egyesült Államokat.
Rubio sem kímélte az ENSZ-t Münchenben
A Trump-adminisztráció ENSZ-kritikájának Marco Rubio külügyminiszter a Müncheni Biztonsági Konferencián is hangot adott, ahol a szervezet inkompetenciáját említette napjaink konfliktusaiban. Az amerikai külügyminiszter szerint az ENSZ a gázai háború lezárásában sem játszott szerepet, így az Egyesült Államokra hárult az a feladat, hogy kiszabadítsa az izraeli túszokat és kidolgozzon egy fegyverszünetet. De az ENSZ inkompetenciája miatt hasonlóan Washingtonra hárul az orosz-ukrán háborúnak vagy Irán nukleáris fenyegetésének a kezelése is.
„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ma, a legégetőbb kérdésekben [az ENSZ] nem tud válaszokat adni, és gyakorlatilag semmilyen szerepet nem játszik” – mondta Rubio.
A nemzetközi szervezetek kritikája az Egyesült Államok új Nemzetbiztonsági Stratégiájában is megjelenik. A dokumentumban a Trump-adminisztráció egyértelmű jelét adja annak, hogy elsősorban az erős, szuverén nemzetek közötti hatékony együttműködését preferálja a szuverenitást elvonó szupranacionális szervezetek helyett. Nem csoda tehát, hogy az elsősorban amerikai-katari közvetítésnek köszönhetően létrejött tűzszünet után az Egyesült Államok nem akarja delegálni a tartós béke feltételeinek megteremtését egy szerinte inkompetens nemzetek feletti szervezetnek.
Hogy a Béketanácsból kimaradó államok hogyan szeretnék majd saját befolyásukat vagy érdekeiket képviselni Gáza helyreállítását, segélyezését illetően, az kérdéses. Egyértelmű ugyanis, hogy a meglévő szervezetek helyett Washington a Béketanácsot szánja elsődleges fórumnak Gázát, és akár az azon túlmutató kérdéseket illetően is.
Források:
Jerry Fisayo-Bambi: Board of Peace to unveil $5 billion in Gaza reconstruction at inaugural meeting, Trump says. In: Euronews, 2026.02.16.
https://www.euronews.com/2026/02/16/board-of-peace-to-unveil-5-billion-in-gaza-reconstruction-at-inaugural-meeting-trump-says
MAGID, Jacob: Indonesia says 8,000 troops ready to deploy to Gaza by June as Trump touts progress. In: Times of Israel, 2026.02.15.
https://www.timesofisrael.com/indonesia-says-8000-troops-ready-to-deploy-to-gaza-by-june-as-trump-touts-effort/
Full text: Charter of Trump’s Board of Peace. In: Times of Israel, 2026.01.18.
https://www.timesofisrael.com/full-text-charter-of-trumps-board-of-peace/
IONTA, Nicoletta: Italy, Romania to join Trump’s ‘Board of Peace’ as observers. In: Euractiv, 2026.02.15.
https://www.euractiv.com/news/italy-romania-to-join-trumps-board-of-peace-as-observers/
GALVIN, Shane: Marco Rubio slams UN at Munich Security Conference for failing Israeli hostages: ‘Has no answers’ In: The New York Post, 2026.02.14.
https://nypost.com/2026/02/14/world-news/sec-of-state-marco-rubio-slams-un-at-munich-security-conference-for-failing-israeli-hostages/
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
