Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára előadásában a magyar kormány romapolitikájának gyökeres átalakítását hangsúlyozta, amely a segélyezés helyett az esélyteremtést és a gazdasági önállóságot helyezi előtérbe.
„A romák integrációja nem pusztán társadalmi kérdés, hanem Magyarország gazdasági versenyképességének és társadalmi kohéziójának alapvető pillére”
– hangsúlyozta. A rendszerváltás utáni segélyalapú megközelítést kudarcnak nevezte, mert az nem ösztönzött a szegénységből való kilépésre, és sokakat függőségben tartott. A 2010-es kormányváltás után bevezetett munkaalapú társadalom azonban áttörést hozott: a romák körében a munkanélküliség tíz év alatt 40%-ról 20%-ra csökkent, ami jelentős előrelépés.
Az államtitkár kiemelte, hogy az alacsony iskolázottság kezelése kulcsfontosságú.
- Az Aktívan a tudásért program, amely több mint 10 milliárd forintból támogatja az alapfokú végzettséggel nem rendelkezőket, kifejezetten a roma közösségeket célozza.
- A Nő az esély kezdeményezés a roma nők munkaerőpiaci részvételét erősíti, különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre.
- Az Esély műhelyek program kistelepülési vállalkozások számára kínál lehetőséget gyakorlati képzésekre és munkahelyteremtésre, ösztönözve a helyi gazdaság élénkítését.
„Ma a romák 90%-a rendelkezik alapfokú végzettséggel, de a jövő a piacképes, specifikus készségek fejlesztéséről szól” – mondta. Hozzátette, hogy az ösztöndíjrendszerek, amelyek a jobb tanulmányi eredményeket jutalmazzák, motiválják a fiatalokat a tanulásra. Sztojka Attila szerint Magyarország élen jár Európában a romák foglalkoztatásában, de a tartós sikerhez elengedhetetlen az oktatási, gazdasági és szociális ágazatok közötti szoros együttműködés, valamint a kistelepülések infrastrukturális fejlesztése.
Dr. Panyi Miklós: Magyarországot olyan országgá tesszük, ahol mindenki tudja, hogy érdemes dolgozni, nem a segélyekre építeni a jövőt
Gondi Mátyás: Nemcsak roma munkavállalókat, hanem vállalkozókat is képezni kell
Gondi Mátyás, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alelnöke előadásában a romák foglalkoztatási és iskolázottsági mutatóit elemezte, hangsúlyozva, hogy bár jelentős előrelépés történt, a számok még mindig elmaradnak az országos átlagtól. „A romák többsége kistelepüléseken él, ahol az infrastruktúra, például az internet-hozzáférés gyenge, ami gátolja a gazdasági és társadalmi mobilitást” – mondta. Kiemelte, hogy a hosszú távú felzárkózás elképzelhetetlen oktatás nélkül, különösen a közép- és felsőfokú képzésekben való részvétel növelése nélkül.
A kormány célzott programjairól is elismerően beszélt, például a Nő az esély kezdeményezésről, amely áttörést hozott a roma nők munkaerőpiaci integrációjában. Az adatok szerint a romák körében a közfoglalkoztatás aránya 40%-ról 15,9%-ra csökkent, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 30%-ról 17%-ra esett, ami nemcsak gazdasági, hanem társadalmi integrációs előrelépést is jelez.
„A romák vállalkozói potenciálját is ki kell aknázni, különösen a kistelepüléseken, ahol helyi igényekre szabott kisvállalkozások sikeresek lehetnek” – fogalmazott. Az Oeconomus elkötelezett az objektív, adatvezérelt elemzések mellett, amelyek segítik a stratégiai döntéshozatalt. Gondi Mátyás szerint a roma nők képzésre való nyitottsága biztató, de a diszkriminációval szembeni küzdelem és az infrastrukturális fejlesztések továbbra is kulcsfontosságúak a tartós eredmények eléréséhez.
Dr. Csepeti Ádám: A munkaerőpiacon sok roma dolgozik – de ezekért az eredményekért nap mint nap meg kell dolgozni.
Dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a magyar munkaerőpiac dinamikus változásait mutatta be, kiemelve, hogy 2013 és 2020 között kiemelkedő foglalkoztatási eredményeket értek el.
„A munkanélküliségi ráta 4-4,5% körül stabilizálódott, és 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon” – mondta. A romák elsődleges munkaerőpiaci részvétele jelentősen nőtt, de az európai gazdasági lassulás, például Németország recessziója, új kihívásokat hoz.
A helyettes államtitkár a 150 gyár programot emelte ki, amely a teljes foglalkoztatottság fenntartását célozza, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A garantált bérminimum 2,5-3-szorosára emelkedett, ami javította a romák életkörülményeit, míg a komfort nélküli lakások száma megfeleződött, és a gyermekétkeztetésre ötször többet költenek, mint 2010-ben. „A roma nők foglalkoztatása és a vállalkozási hajlandóság támogatása elengedhetetlen” – hangsúlyozta, szorgalmazva a Nő az esély program bővítését. A Termelő műhely és a FETE programok helyi cégeket és roma közösségeket kapcsolnak össze, míg a mentorálás, preszocializáció és utógondozás kulcsfontosságú a tartós eredményekhez. Csepeti Ádám szerint a roma fiatalok 47%-os középiskolai lemorzsolódási rátája komoly probléma, ezért célzott oktatási és vállalkozásfejlesztési programokra van szükség. „A szociális gazdaság erősítése és az állami életpályák átvilágítása, például a rendvédelem vagy a pedagógus pálya, új lehetőségeket nyithat a romák számára” – zárta előadását.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
