A nyári hőhullámok ma már nem tekinthetők kizárólag időjárási vagy egészségügyi jelenségnek: egyre inkább gazdasági kérdéssé is válnak. A tartósan magas hőmérséklet egyszerre érinti a munkaerőpiacot, a mezőgazdaságot, az energiarendszert, az egészségügyet és végső soron a gazdasági növekedést. Bár a hőség költségei gyakran kevésbé látványosak, mint egy természeti katasztrófáé, összességükben évről évre jelentős veszteséget okoznak. A nemzetközi kutatások szerint a felmelegedés nemcsak az egyes ágazatok teljesítményét rontja, hanem hosszú távon a termelékenységet és a jövedelmek alakulását is kedvezőtlenül befolyásolja. Az alkalmazkodás ezért nem csupán környezetvédelmi vagy társadalmi, hanem versenyképességi és gazdaságpolitikai kérdés is.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint 2030-ra a hőstressz miatt világszerte a teljes munkaidő 2,2%-a, vagyis mintegy 80 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkavégzés eshet ki. A klímaváltozás hosszabb távon a gazdasági növekedést is fékezi: az ECB modellje alapján 2°C-os felmelegedés már 1,7%-kal, 4°C-os felmelegedés pedig 6,8%-kal csökkentheti a termelékenységet. Magyarország sem kivétel ez alól. A gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, valamint az aszályok egyre nagyobb kihívást jelentenek a hazai mezőgazdaság, az energiaellátás, a munkaerőpiac és az egészségügy számára. Így a felmelegedés gazdasági hatásai idehaza is egyre kézzelfoghatóbbá válnak. Infografikánkon bemutatjuk, milyen gazdasági csatornákon keresztül fejti ki hatását a nyári hőség, és miért vált a felmelegedés az egyik legfontosabb hosszú távú gazdasági kockázattá.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/hoseg-gazdasaga-1h0r6rzqgmdzl4e
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
