Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2025. június 17-én műhelykonferenciát rendezett az Aurum Jogászklubban Romák a munkaerőpiacon címmel. Az első panelbeszélgetés témája a szegénységi mutatók változása a romák körében volt. A résztvevők számos aspektusból vizsgálták meg a kérdést, egyben pedig tágabb kontextusba is helyezték azt, átfogó képet nyújtva ezáltal a romák munkaerőpiaci, oktatási, lakhatási és egyéb szociális körülményeiről, a 2010 óta elért kormányzati eredményekről és a fennálló kihívásokról.
Vitaindító prezentációjában Zsuráfszky Márton, az Oeconomus junior elemzője statisztikák sorával mutatta be a magyarországi romák helyzetét többek között a munkaerőpiac, az oktatás és a lakhatás szempontjából. Ismertette egy nyolc európai uniós tagállamban végzett felmérés eredményét, amely szerint a romák szegénységi aránya többszöröse a többségi társadaloménak (Magyarországon ez az érték közepes a felmérés átlagához képest). 2015-2024 között csökkent azon romák aránya, akik nyolc osztálynál kevesebbet fejeztek be, ugyanakkor a romák kétharmada nyolc osztályt végzett, ez az arány pedig stagnál. Az alacsony iskolai végzettségük miatt a romák nagymértékben ki vannak téve a sokkszerű munkaerőpiaci változásoknak, ezért az oktatásuk terén változásra van szükség, hogy nagyobb hozzáadott értékű munkákat tudjanak végezni. Zsuráfszky Márton a vitaindító gondolatot a következőképpen fogalmazta meg: az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány megítélése szerint az általa felvázolt problémák a kisgyermekkorra vezethetők vissza, amikor a nem megfelelő szocializáció következtében nem alakulnak ki a később szükséges készségek, ez pedig lemorzsolódáshoz vezet és azt eredményezi, hogy a romák hátrányos helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. A kérdés az, hogy mit lehet ez ellen tenni?
A vitaindító prezentáció utáni panelbeszélgetés résztvevői Dr. Kovács Edit, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkára, Kadlecsik Roland, a Központi Statisztikai Hivatal Életminőség-statisztikai Főosztályának vezetője, Dr. Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramok Monitoring és Értékelési Munkacsoportjának vezetője, valamint Dr. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója voltak. A beszélgetést Mágó Károly újságíró moderálta.
Rejtett munkaerő és potenciális fogyasztók
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a cigányságra lehet-e rejtett munkaerőként tekinteni? Kovács Edit szerint van egy inaktív állomány (ami elsősorban alacsony végzettségűekből áll), akiket be kell vonni a munkaerőpiacra, és vannak is ezt célzó programok. A másik bevonandó csoportot a roma nők alkotják. Kadlecsik Roland elmondta, hogy ma Magyarországon a potenciális munkatartalék (például munkanélküliek, inaktívak) nagysága 300-330 ezer fő. A romák között nagyobb az aránya a tartaléknak. E tartalék mobilizálása kulcskérdés, mivel van egyfajta kielégítetlenség a munkaerőpiacon, aminek az oka főleg az, hogy strukturális és földrajzi eltérés van a kereslet és a kínálat között.
A következő kérdés arra irányult, hogy ki tekinthető romának? Németh Nándor kifejtette, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem kérdezi meg senkitől, milyen származású, hiszen ez bizonyos szinten irreleváns. Pásztor Szabolcs a közgazdászok véleményét tolmácsolta, akik azzal értenek egyet, hogy az a roma, aki annak vallja magát. Rávilágított, hogy azért is jó, ha a romák bekapcsolódnak a munkaerőpiacba, mert az alsó decilisekben nagy a fogyasztás. Ma ugyan sikk nem fogyasztani (például nem repülni), ám az alacsonyabb jövedelműek körében ez nem így van, ez pedig hasznos a gazdaság szempontjából. Pásztor Szabolcs hozzáfűzte ehhez, hogy a közgazdasági kutatások kiemelik, hogy Kelet-Közép-Európában szükségesek az olyan eszközök, mint az oktatás és a lakhatás ahhoz, hogy a munkavállalók hatékonyabban kapcsolódjanak be a munkaerőpiacra – nem mellékesen pedig ez a gyermekvállalási hajlandóságra is pozitív hatással van.
A romák foglalkoztatásának kihívásai
2010 óra a másfélszeresére nőtt a roma munkavállalók száma. Kadlecsik Roland ennek kapcsán elmondta, hogy ma a munkaképes korú lakosság vonatkozásában mintegy 50 százalékos a foglalkoztatottság a romák körében, ám a nemek tekintetében nagy a különbség: ez az arány a férfiak esetében 60, míg a nők esetében mindössze 40 százalék. A közfoglalkoztatásban körülbelül 20 százalék a romák aránya, ami csökkenő tendenciát mutat. Kovács Edit elmondása szerint a 2022-es népszámlálás során több mint 100 ezerrel kevesebben vallották magukat romának a 2011-es népszámláláshoz képest. Ez nem feltétlenül reális kép, mivel ennyi ember nem tűnt csak úgy el. Nagyon sok olyan ember van, aki több évtizede távol van a munkaerőpiactól, és őket nehéz bevonni, de lesz olyan program, amelynek keretében mobilitási mentorok támogatják a munkaerőpiacra való belépésben az érintetteket. Kovács Edit kiemelte, hogy sok végzettséget szerzett roma diszkriminációval találkozik a munkaerőpiacon, ezzel a problémával pedig kiemelten kell foglalkozni.
Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy a rendszerváltástól az egyik legnagyobb pofont a romák kapták, hiszen amikor megszűntek a szocialista vállalatok, leghamarabb a romákat bocsátották el, mert sokan ingáztak közülük, illetve munkásszállókon laktak, ennek pedig költségvonzata volt. Ezt követően sokan elszoktak a munkától, és az új generációk is azt a mintát látták, hogy a szülők nem dolgoznak. Németh Nándor a hátrányos helyzetű térségek viszonyait érzékeltetve elmondta, hogy a Felzárkózó települések program által érintett 300 településen a közfoglalkoztatásban részt vevők 21-22 százaléka él, miközben e települések a teljes népességnek mindössze pár százalékát teszik ki. Azok az ágazatok, amelyek a romákat foglalkoztatják (például az építőipar), főleg a városokban vannak, így a romáknak „meg kell dolgozniuk” azért, hogy munkájuk legyen, például akár napi több órás ingázással. Több munkalehetőségre van szükség vidéken, és inkább a munkaerőpiacot kellene odavinni a munkaerőhöz vidékre.
Mágó Károly következő kérdése arra vonatkozott, hogy mit lehet azzal kezdeni, hogy sok munkaadó elzárkózik a romák foglalkoztatása elől? Kovács Edit szerint meg kellene mutatni a társadalomnak a pozitív példákat a romák foglalkoztatásával kapcsolatban, továbbá a közbeszerzéseknél előnyben kellene részesíteni a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató cégeket. Az oktatásra rátérve a moderátor kiemelte, hogy az érettségizett és a diplomás romák aránya a másfélszeresére nőtt, ám ezt Kadlecsik Roland kontextusba helyezte azzal, hogy a roma népesség négyötöde továbbra is csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. Szükséges alkalmazkodni a változó világhoz, például az egész életen át tartó tanulás terén, ám Magyarország e tekintetben az uniós átlaghoz képest kissé, a romák pedig nagyon el vannak maradva. Szintén kulcsfontosságú, hogy a korai iskolaelhagyás aránya a romák között 60 százalék.
Oktatás
Németh Nándor kifejtette, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat törekszik a folyamatos megújulásra, aminek érdekében mérik, mennyire hatékonyak az egyes programjaik. Civil szervezetként megvan az a képességük, hogy tudnak reagálni az új helyzetekre, kihívásokra. Példaként hozta fel, hogy sokáig nem kívántak iskolákat fenntartani, ám jó tíz éve úgy adódott, hogy mégis átvettek egy iskolát. Sokáig úgy gondolták, hogy az iskolafenntartás nem egy civil szervezet dolga, ma azonban már nyolc általános és négy középiskolájuk, valamint tíz óvodájuk van. Be kellett látniuk, hogy ha nem veszik át ezeket az intézményeket, akkor nem tudnak segíteni a helyi közösségeknek, mivel nincs más, aki működtetné őket. Immár közfoglalkoztatással és felnőttképzéssel is foglalkoznak, és ennek kapcsán Németh Nándor megható személyes történetekről számolt be, például addigi életük során inaktív 35-40 éves roma nők munkaerőpiacba való bevonásáról.
A következő kérdés arra irányult, hogy hol van az a pont, ahol még egyenlők az esélyei egy jó családba született budapesti, illetve egy hátrányos helyzetű családba született vidéki gyermeknek? Pásztor Szabolcs meglátása szerint ha valaki nagyvárosba születik, óhatatlanul több interakció éri, mint egy vidékit. Felsőoktatási tapasztalata, hogy kevés a roma hallgató, akik bizonyos szempontokból egyébként jobbak a nem romáknál: például magasabb a kockázatvállalási hajlandóságuk, a közgazdasági témákkal kapcsolatban pedig az elméleti fókusz helyett gyakorlati kérdéseik vannak. A roma hallgatók matematikai képességei is jók, sokszor számológépre sincs szükségük olyan műveletekhez, amikhez a többség azt használ. Pásztor Szabolcs hasznosnak tartana egy olyan programot romák számára, amely arról szól, hogyan lehet vállalkozást indítani; egy ilyen programnak szerinte a társadalom számára is pozitív üzenete lenne.
Lakhatás és más szociális tényezők
A beszélgetés részvevői végezetül a lakhatás és a család élet terén nyújtott segítség kérdését vitatták meg. Több mint 200 ezer nem komfortos lakás van Magyarországon, amiről Pásztor Szabolcs elmondta, hogy az egyéni szinten túl társadalmilag is rendkívül negatív hatása van. Kovács Edit kifejtette, hogy a kora gyermekkori fejlesztés nagyon fontos a további életút szempontjából. Jelenleg 177 gyerekház működik az országban, és kiemelendő, hogy ezek a szülőkre fókuszálnak, hiszen a sok fiatal anya miatt a szülői kompetenciákat fejleszteni kell. Idén húsz éves az Útravaló program, ami az érettségi és a diploma megszerzésében segíti a hátrányos helyzetűeket. Tizenegy roma szakkollégium működik, 327 roma tanulóval.
A középiskolás korosztály fokozott figyelmet igényel a korai iskolaelhagyás miatt. Németh Nándor elmondása szerint kiemelt jelentősége van a fiatal párok segítésének a tudatos gyermekvállalás és családi élet terén. Egy kisgyermek életében a mínusz ezer és az első ezer nap alatt sok szolgáltatást kell a család közelébe vinni, úgymint a korai fejlesztés, a 0-3 év közötti foglalkozási programok és egészségügyi szolgáltatások. A háziorvoshiány miatt sok kismama nem jut hozzá egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ebben próbál segíteni a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, ám az állam feladata, hogy kiépítsen egy alapszintű rendszert, ami elérhető a vidékiek számára. Kadlecsik Roland elmondta, hogy a lakások túlzsúfoltsága is fontos kérdés, a statisztikai adatok pedig rávilágítanak a különbségre a roma és nem roma népesség között e tekintetben: tízből hat roma túlzsúfolt lakásban él, szemben a nem roma népesség tizenhárom százalékos arányával. A trend hovatovább romló, összefüggésben a nehéz általános lakhatási helyzettel.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
