Világrend formálódik vagy csak pillanatnyi káosz? Hogyan reagált Európa Donald Trump politikájára, és van-e esély tartós békére Ukrajnában? Ezeket a kérdéseket feszegette az OecoRing – „Donald Trump ébresztőt fújt – Az európai biztonság új kihívásai” című vitája, amelyet 2025. március 31-én, hétfőn rendeztek. Ezúttal Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Szent-Iványi István, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának volt elnöke ütköztették érveiket. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójának moderálása mellett.
Átalakuló világrend és Trump politikája
Németh Zsolt azzal nyitott, hogy Donald Trump első intézkedéseit nem pusztán kommunikációs zajnak, hanem mélyreható változásnak tekinti, amit „szervezett káosz” fogalmával írt le, ahol a nemzeti érdekek dominálnak. A migráció megfékezését vagy a vámok bevezetését, hatékonynak minősítette, és az üzleti logika külpolitikába ültetését is üdvözölte. Szent-Iványi István másképp látta a kialakult helyzetet: szerinte Trump első és mostani ciklusa között nem folytonosság, hanem élesebb stílus rajzolódik ki, amit a külpolitikában aggályosnak tart. Kiemelte a nemzetközi jog elhagyását – például a WHO-ból kilépést vagy a WTO-val kapcsolatos bizonytalanságot –, imperialista és gyarmatosító vonásokra utalva. Szerinte a Trump-adminisztráció a hosszú távú stratégiák helyett az azonnali, rövid távú döntéseket helyezi előtérbe, ami véleménye szerint hiba.
Mit hívunk normalitásnak a nemzetközi jogrendben?
A normalitás fogalmát feszegetve Németh Zsolt úgy vélte, az Egyesült Államok mindenképpen úgy fog viselkedni, ahogy szeretne, és nem úgy, ahogy mások előírják nekik. A nemzetközi szervezeteket, mint az Emberi Jogi Tanácsot, elfogultsággal vádolta. Szerinte az Egyesült Államok normalitás felé tett lépései – a gender, woke és migráció elleni fellépés – üdvözlendők a korábbi túlkapások miatt, és bízik benne, hogy az EU sem tér le erről az útról. J.D. Vance amerikai alelnök müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzott, nagy port kavaró gondolatait pedig inkább belpolitikai kockázatokra fókuszáló, Európában is releváns iránynak tartja.
Szent-Iványi István más megvilágításba helyezte a kérdést: számára a normalitás a külpolitikában egy szabályozott világrendet jelent, ami Magyarország számára létfontosságú, mert a „dzsungel törvénye” a gyengébbeket sújtja, például Ukrajnát, vagy Magyarországot. A woke helyett a túlzott kultúrharcot okolja, példaként hozva a Szabad Európa Rádió vagy az AIDS-programok ügyét, Vance-t pedig a jogállamisági problémák miatt nem látja követendőnek, az Egyesült Államok nagyhatalmi gőgjét pedig Dánia és Panama kapcsán bírálta.
Európai reakciók
Az európai válaszokról Szent-Iványi István először a kezdeti döbbenetről beszélt, amit az amerikai kapcsolatok felrúgása váltott ki, de gyorsan hozzátette, hogy ebből pozitív felismerés született: Európa rájött, hogy önállósodnia kell. J.D. Vance amerikai alelnök szavait idézve arra mutatott rá: a mostani amerikai kormányzatnak az európai biztonság nem prioritás. Ő maga örül, hogy Európa saját kezébe veszi a sorsát, és dicsérte a visszafogott reakciókat Trump éles kijelentéseire. Vámháborút nem szeretne, de elengedhetetlennek tart némi válaszlépést, ugyanakkor a szakértő úgy vélte, a világ rossz irányba tart, ami Vlagyimir Putyinnak és Hszi Csinpingnek kedvezhet.
Németh Zsolt másképp fogott hozzá: az európai sértettséget emelte ki, amiért a kontinens kiszorul a tárgyalóasztaltól. Az amerikai adminisztráció Európa iránti közömbösségét aggasztónak találta, de szerinte rendeződni fog a kérdés. Pozitívumként említette az európai stratégiai autonómia ébredését, amit a 800 milliárdos ReArm program is alátámaszt. Európa függetlenedéséről Németh Zsolt úgy nyilatkozott, hogy a kontinens már megkezdte ezt az utat, amit üdvözöl, és egy európai hadsereg felállítását sürgette, amit 5-10 év alatt elérhető célnak lát – szerinte ez a jövő kulcsa.
Ukrajna és a béke kérdése
Ukrajna kapcsán Németh Zsolt arra mutatott rá, hogy Trump üzleti megközelítése már hozott részeredményeket a béke kérdésében, és ha valaki képes tűzszünetet kiharcolni Putyinnál, az csakis Trump lehet – bár ez még messze van. Ukrajna NATO-tagságát nem látja reálisnak, de az ukrán haderőt a legerősebbek közé sorolta, ami békefenntartókkal együtt garancia lehetne Ukrajna számára. Ahhoz, hogy a békefolyamat sikeres legyen Európa teljes diplomáciai támogatását elengedhetetlennek tartja. Szent-Iványi István szerint az Egyesült Államok ki akar lépni az ukrán ügyből. Véleménye szerint Trump túl sok engedményt tesz Putyinnak, és az amerikai elnök húsvéti tűzszüneti határidejét is rossz ötletnek tartotta. A tűzszünetet csak akkor támogatná, ha tartós békét hoz, amire most nem lát esélyt.
Nő vagy csökken Magyarország külpolitikai mozgástere?
Magyarország helyzetéről beszélve, Szent-Iványi István hangsúlyozta, hogy a mostani irányt zsákutcának látja, mert Európa autonómiája helyett feszültségeket szít a magyar külpolitika, például Boszniában, és nem látja, hogy ez belpolitikai hasznot hozna, vagy Magyarország javát szolgálná hosszú távon. Szerinte Európával rendezni kellene a viszonyokat és nem tovább élezni a helyzetet, mivel mégis az Európai Unió tagjai vagyunk.
Németh Zsolt másképp zárta: Trump győzelme megkönnyebbülést hozott neki, és a magyar külpolitikai mozgástér bővülését tapasztalja, hiszen a patrióta világ erősödik. Különösen kiemelte Giorgia Meloni olasz miniszterlenök szerepét, akire Washingtonban és Brüsszelben is hallgatnak. És mivel a magyar kormány is jó kapcsolatot ápol az olasz kormánynal, így Magyarország is profitálhat ebből. A külpolitikát szerinte az életminőség javítására kell fordítani, rövid távon a kereskedelemre, hosszú távon a globális trendekre figyelve.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
