🇭🇺 Az ábrán a V4 országok és az Európai Unió inflációval korrigált bruttó bérnövekedése látható negyedéves bontásban, 2018 elejétől, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Bár egy ország gazdaságának GDP-vel mért növekedése a közgazdászok számára hasznos, az átlagemberek számára elvont, semmitmondó fogalomnak tűnhet és nem jelzi az átlagos életszínvonal-változást. Ezzel szemben a reálbér alakulása a jövedelem vásárlóértékének változását jelzi, így használható a jólét helyzetének jellemzésére. A bruttó reálbérnövekedésben hazánk stabilan vezet a V4 országok között, és egyelőre az európai átlagot is fölülmúljuk.
📉 Emellett Magyarországon 2010-től kezdve fokozatosan csökkent az adóék, mely növelte a nettó kereseteket. 2010 előtt az OECD tagországok közül nálunk vonta el az állam a második legnagyobb hányadát a munkaerőköltségnek, 50 és 55 százalék közötti sávban. 2019-re viszont a fokozatos munkavállalói és munkáltatói terhek csökkentése révén, 44%-os értékkel már a hatodikak vagyunk, többek között lehagyva Ausztriát, Németországot és Franciaországot.
📈 Érdekesség, hogy Magyarországon 2020 júniusában kiemelkedően magas, közel 16 százalékos nominális bérnövekedést mértek 2019 júniusához képest, bruttó 422 ezer forintos értékkel. Ez annak köszönhető, hogy ugyanebben az időszakban nőtt meg relatíve a munkanélküliség, ami az alacsonyabb keresetűeket érintette, így azok jövedelmi szintje nem „húzta le” a középértéket. A járvány kordában tartása érdekében hozott korlátozások elsősorban a turisztikai és vendéglátóipari szektorokat érintették, innen kerültek ki az újonnan állásvesztettek, ezen ágazatok pedig az alacsonyabb fizetésűek közé tartoznak. A magasabb végzettségű, és ezáltal magasabb keresetű alkalmazottakhoz általában jobban ragaszkodnak a munkáltatók, a munkaerőpiaci verseny következtében.
🏥 A hazánkban októberben bejelentett orvosi bértábla-rendezés következtében, 2021 januárjától újabb ugrásra lehet számítani az átlagbérekben, ugyanis több mint 41ezer orvos dolgozik hazánkban.
💾 Adatok forrása: Eurostat, OECD, KSH, Czech Statistical Office, Statistical Office of Poland (GUS), Statistical Office of the Slovak Republic
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/irasok/a-nagy-lezaras-gazdasagi-hatasa-a-ket-legerintettebb-szektorokban/
#Bernovekedes #Atlagber #Munkanelkuliseg #Unemployment
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.