Categories
Oecogram OecoMaps

Sorra vezetik be az extraprofitadót Európában

📈 Az orosz-ukrán háborúra válaszul bevezetett szankciók tovább emelték az energiahordozók 2021 közepétől tendenciózusan növekvő árát, ezért a gazdasági folyamatok alapján indokolatlanul nagy profit halmozódott fel az ágazatban, elsődlegesen a gáz és kőolaj termelésére, finomítására és terjesztésére specializálódott cégek esetében. Emiatt Európa-szerte vezettek be ágazati különadókat, hogy a megfelelő jövedelem redisztribúcióval enyhüljön a válság okozta kár. A javak újraelosztása az állam egyik legfontosabb és leghatásosabb eszköze az egyenlőtlenségek mérséklésére, és a társadalom számára hasznos célok megvalósításához szükséges források előteremtéséhez.

❓ Az extraprofitra a közgazdasági irányzatok eltérő definíciót adnak, némelyek egyenesen tagadják a létét is. Az extraprofitra szupernormális hozamként is szoktak hivatkozni, mely az elmúlt évek ágazati átlagnyereségszint feletti mértéket jelenti. Ez a többlethozam rendszerint meghaladja a befektetés által vállalt kockázatszint alapján elvárhatót. Az elnevezés a normális eloszlás haranggörbe alakjára utal. Ezt a többletnyereséget (angolul windfall profit, melyet magyarra „szélfútta nyereségként” lehetne lefordítani) váratlan és az előzetes tervezés során nem számított, kiugróan magas nyereség.

🇭🇺 Hazánkban az extraprofit-különadók a bank- és biztosítási szektort (300 és 50 milliárd forint), az energiaipart (300 milliárd forint), a kiskereskedelmi ágazatot (60 milliárd forint), a telekommunikációs szolgáltatókat (40 milliárd forint), a légitársaságokat (30 milliárd forint) és a gyógyszeripart (20 milliárd forint) érintették. Sok magyar gazdasági szakértő megkérdőjelezte az extraprofit létét. Az energiaipari cégek esetében az extraprofit az úgynevezett területi arbitrázs tevékenységből ered. Ennek lényege, hogy az energiahordozókat a szolgáltatók alacsony költségek mellett termelik ki, illetve olcsó áron szerzik be, majd ezt szállítva drágán adják el egy másik országban. Például a MOL Magyarországon az olcsóbb Ural típusú kőolajat szerzi be és finomítja, melynek hordónkénti ára az orosz-ukrán háború kitörése óta közel 20 dollárral elmarad az Európában irányadó Brent árfolyamnál. Az Ural típusú kőolajat Oroszországban termelik ki elsődlegesen, míg a Brentet az Északi-tengeren. A kettő között a különbség a keverési arány, előbbi nehezebb, durvább keverék, míg utóbbi világos, finomabb minőségű. A magyar bankrendszer esetében a kiemelkedő marzsot a lakossági/vállalati betétek és a jegybank által a kereskedelmi bankok tartaléka után felszámított, úgynevezett kockázatmentes kamat között különbözet adja elsődlegesen. A járvány miatt megváltozott életmód, az otthoni munkavégzés terjedése jelentős növekedést eredményezett a telekommunikációs ágazatban, az elmúlt két és fél év bizonytalansága pedig túlbiztosítottságot okozott a biztosítóknál. A koronavírus elleni egészségügyi küzdelem pedig a gyógyszeripar fellendülését eredményezte.

🇪🇺 Az Európai Bizottság REPowerEU programjának keretében javasolta, hogy a tagállamok ideiglenesen extraprofitadót vezessenek be az összes energiaszolgáltatóra. A Bizottság javaslata szerint a kirótt adónak nem szabad a piaci versenyt korlátoznia és nem szabad befolyásolnia a hosszútávú energiaárakat. A Nemzetközi Energia Ügynökség becslése szerint a tervezet 200 milliárd eurós bevételt eredményezhet a tagállamoknak. A többletforrásokat az orosz energiahordozók függőségének csökkentésére, az energetikai átállásra és a háztartások rezsi terheinek enyhítésére kell felhasználni.

🆚 A kirótt különadók típusa és mértéke között vannak eltérések, míg például hazánkban szektoronként egy keretösszeget határoztak meg, addig a legtöbb országban nyereségarányos az adóteher. Emellett az adómérték is jelentősen eltér, míg Spanyolországban az energiaszolgáltatóknak 1,2% (a bankoknak pedig 4,8%), addig a másik szélsőértéknek számító Görögországban 90%. A 40-50 százalékos szint tekinthető tipikusnak. A legtöbb országban az adóalap meghatározásakor nem különítették el az energiahordozók áremelkedésének hatását a normális profitszinttől. A Romániában és Spanyolországban bevezetett rendszert egyfajta jövedékiadónak is lehet tekinteni, míg az olasz modellben olyan tényezők befolyásolják az adóterhet, amelyekre nincs hatással az áremelkedés (vállalatok összeolvadása, részesedésszerzés). Több országban felmerült a kritika az extraprofit adóztatásával, hogy kettős adóztatást eredményez, ami szembe megy az Európai Unió adóztatási irányelveivel. Olaszországban bíróságon meg is kérdőjelezték az intézkedés alkotmányosságát.

🗺️ Belgium, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia hivatalosan is bejelentette, illetve lépéseket is tett a különadók bevezetésére. Ezzel szemben a francia parlamentben leszavazták az erre irányuló törekvéseket. Hazánk mellett Görögország, Olaszország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság már be is vezette az ágazati különadókat. Csehországban és Lengyelországban eddig csak nyilvánosságra hoztak ezzel kapcsolatos tervezeteket, melyek megvalósítása még nem eldöntött. Spanyolországban már a másodkörös extraprofitadó bevezetését tervezik, mivel az Európában elsőként bevezetett, a sok kivételnek köszönhetően csak igen szűk körre vonatkozott. Szeptember elsejei hatállyal a román kormányzat kiterjesztette a – Spanyolországhoz hasonlóan már 2021-ben bevezetett – különadók időtartamát és az adókötelesek körét. Ezentúl nemcsak az energiatermelőkre, hanem a beszállítókra és terjesztőkre is vonatkozik a különadó. 80 százalékos illeték sújtja az eladási ár átlagot meghaladó részét. Az Egyesült Királyságban az ideiglenes megszorítás tizenkét hónapig tart majd, és 25 százalékos többlet adó terhet ró az olyan brit nagyvállalatokra, mint például a Shell, illetve a BP. Az előbbi vállalat nyeresége idén megduplázódott, utóbbié pedig megháromszorozódott. Emellett az oroszországi befektetések szankciók miatti elakadása veszteségeket is okozott, az árplafont alkalmazó országokból való ideiglenes kivonulás mellett. A brit kormány egy éven belül 5 milliárd fontos beszedett pénzmennyiséggel számol. Magyarországon idén július elsején mutatták be a különadókat, melyeket a 2022-ben és 2023-ban kell befizetni, az idei és a tavalyi pénzügyi év eredményei nyomán.

💾 A cikk forrását itt találja.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/magyar-novum-az-agazati-kulonado/

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre