Nyugat-Európában a közelmúltban megszaporodtak a tömeges bevándorlás leállítását követelő tüntetések. Ugyan kár lenne tagadni, hogy a szervezők és a résztvevők között gyakran jelen vannak szélsőjobboldali pártok, csoportok és aktivisták, azonban ahogy a tüntetések egyre nagyobb tömegeket mozgatnak meg, egyre nagyobb az ettől eltérő politikai irányultságúak aránya a résztvevők között. Hiszen egyre nyilvánvalóbb: sokan érzik úgy, hogy a bevándorlás kezelhetetlen problémák forrásává vált a hazájukban. Helyenként erőszakos zavargásokra is sor kerül, ami további negatív következménye a bevándorlásnak. Migrációellenes tüntetések hovatovább már Lengyelországban is előfordulnak, és bár Ausztrália messze van Európától, annál beszédesebb, hogy ebben a hagyományosan multikulturális országban is sok ezren tüntettek a tömeges bevándorlás ellen néhány héttel ezelőtt. Sőt, még a „nyitott ajtók politikáját meghirdető”, több millió szíriai menekültet befogadó Törökországban is törtek ki zavargások.
Az utóbbi évek során a következő nagyobb migrációellenes tüntetések és zavargások zajlottak főként Nyugat-Európában:
- Az Egyesült Királyságban 2024 nyarán már voltak bevándorlásellenes tüntetések és zavargások, ezek azonban idén tavasz, és különösen július óta folyamatosnak mondhatók. A fő kiváltó ok a kormány által menedékkérők elszállásolására használt szállodák kérdése: a kormány köteles szállást biztosítani a menedékkérőknek, amíg kérelmüket elbírálják, ám a koronavírus-járvány óta számos hotelt szerte az országban gyakorlatilag kizárólag menedékkérők elszállásolására használnak, ami gyakran feszültségekhez vezet a helyi közösségekben. Júniusban Észak-Írországban törtek ki zavargások, miután két románul beszélő tinédzsert szexuális erőszakkal vádoltak meg. Július közepe óta a tiltakozások az egész Egyesült Királyságra kiterjedtek. Az eddigi legnagyobb tüntetésre szeptember 13-án Londonban került sor, amelyen mintegy 150 ezer ember vett részt.
- Hollandiában szeptember 20-án több ezren tüntettek szigorúbb bevándorlási politikát és a menedékkérőkkel szembeni keményebb fellépést követelve. A Hágában zajló tüntetés során a résztvevők eltorlaszoltak egy autópályát és összecsaptak a rendőrséggel, akik könnygázzal és vízágyúval oszlatták szét őket. Mindez bő egy hónappal a választások előtt történt, mivel júniusban épp a bevándorlásról szóló vita miatt szétesett a kevesebb mint egy évvel korábban hatalomra került kormánykoalíció.
- Németország-szerte több ezer ember vonult az utcákra áprilisban, csatlakozva egy új protesztszervezet, a „Gemeinsam für Deutschland” (Együtt Németországért) által szervezett tüntetésekhez. A tüntetők egyik fő követelése a szigorúbb határellenőrzés volt.
- Írországban áprilisban több ezer ember vett részt egy bevándorlásellenes tüntetésen Dublinban, júniusban pedig több százan tüntettek a bevándorlás ellen Limerick városában. Az országban 2022 vége óta több száz migrációellenes tüntetésre került sor.
- Egy délkelet-spanyolországi városban, Torre Pachecóban júliusban három észak-afrikai származású személyt letartóztattak egy idős férfi bántalmazásáért. Az eset két éjszakán át tartó zavargásokat váltott ki. Torre Pacheco népessége 40 ezer fő, akik közül közel 7 ezer afrikai származású.
- Portugáliában tavaly szeptemberben több ezer ember vett részt Lisszabonban az immár legnagyobb ellenzéki párt, a Chega által szervezett tüntetésen az ellenőrizetlen bevándorlás ellen. Szintén a Chega szervezett tüntetést Portóban 2024 novemberében, ahol több százan demonstráltak.
- Cipruson – ahol lakosságarányosan az EU átlagának többszörösét teszik ki a bevándorlók – 2023 szeptemberében mintegy ötszázan tüntettek Limassol városában, amely végül vandalizmusba torkollt.
- Lengyelországban júliusban több mint 80 városban tartottak több ezer fős bevándorlásellenes tüntetéseket, amelyeken a tüntetők többek között a Litvániával, Ukrajnával, Belarusszal és Szlovákiával közös határ lezárását követelték. Ezt megelőzően májusban, az elnökválasztás előtt Varsóban került sor migrációellenes tüntetésre. Lengyelországban az elmúlt években példátlan méreteket öltött a bevándorlás, amelynek mértéke az Európai Unióban is az egyik legmagasabb.
- Törökországban 2024 nyarán a hatóságok több mint 470 embert vettek őrizetbe, miután feldühödött tömegek szíriai üzleteket és autókat rongáltak meg a központi Melikgazi régióban. A szíriai menekültek elleni erőszak a déli Hatay tartományra is átterjedt. Törökországban ekkor több mint 3,5 millió szíriai menekült élt. 2021-ben Ankarában került sor szírellenes zavargásokra; ekkor több száz török lakos vonult az utcákra bevándorlásellenes szlogeneket skandálva, és szíriaiak által üzemeltetett üzleteket, valamint menekültek otthonait rongálták meg.
- Ausztráliában augusztus végén becslések szerint több mint 25 ezren csatlakoztak az országszerte megrendezett „March for Australia” (Menet Ausztráliáért) tüntetésekhez, amelyek a tömeges bevándorlás leállítását követelték. A hagyományosan multikulturális országban (ahol a népesség közel harmada külföldön született) ezt követően szeptemberben is számos bevándorlásellenes tüntetésre került sor.
Magyarországon a migrációellenes tüntetések és zavargások ismeretlenek, mivel hazánk nem ad zöld utat a bevándorlásnak. Ezzel elejét vesszük a fent felsorolt országokat sújtó számos gondnak, amelyek a tömeges bevándorlásból fakadnak (megnövekedett bűnözés, terrorcselekmények, a szociális ellátórendszerre háruló nagyobb terhelés, megnövekedett munkanélküliség, súlyosbodó lakhatási válság, párhuzamos társadalmak kialakulása stb.), ezenfelül pedig azt is elkerüljük, hogy a migrációhoz köthető problémák talaján szélsőséges politikai pártok és csoportok szökkenjenek szárba, további társadalmi feszültségeket generálva.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
