📊 Az infografikán a különböző adónemekből befolyó összegek aránya látható az összes adóbevétel értékéhez viszonyítva, illetve az adóbevételek közigazgatási szintek közötti eloszlása, 2019-ben. Az OECD tagállamai között nagyon eltérő fejlettségű országok szerepelnek (mind a rendkívül fejlett Egyesült Államok, mind a fejlettségi rangsor alsó harmadában szereplő Kolumbia tagnemzet). A korrekt összehasonlítás végett Magyarországot az azonos régióba tartozó, és hasonló történelmi hátterű, adottságú államokkal érdemes összevetni. Az adóbevételek államigazgatási szintek közötti megoszlása nem az összes OECD tagállamra vonatkozik, ugyanis némely tagállam (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Németország, Mexikó, Svájc, Egyesült Államok) föderális, némely pedig (Spanyolország, Kolumbia) regionális közigazgatási régiók szerint osztva működnek. A pontos összehasonlíthatóság miatt csak az egységes tagállamok adatainak egyenlő súlyozású átlaga került ábrázolásra.
🇺🇳 A szupranacionális szervezetek kategória alatt például az EU, NATO, ENSZ és IMF költségvetésébe befizetett összegek értendők. A tagdíj mértékéből az adott állam társaságon belüli szerepvállalásáról kaphatunk információt. Az adók központi és önkormányzati költségvetésekbe befizetett arányát összehasonlítva megtudhatjuk az államigazgatás centralizáltságának fokát. Az adatok alapján hazánkban az önkormányzatok szerepvállalása a kormányzathoz képest nagyobb, mint Csehországban vagy Szlovákiában.
🏭 2019-ben a társasági nyereségeket terhelő adó összes közterhen belüli aránya 3,6% volt, ami nemzetközi viszonylatban átlagosnak számít. Bár Magyarországon jelenleg nincs kivetve vagyonadó, a tulajdont terhelő díjak csoport például az ingatlanvásárlási tranzakciós illetékeket, a közműhálózati díjat vagy a gépjárművek súlyadóját jelentik. A szociális ellátórendszerek finanszírozására fordított adóbevétel-hányad a V4 országok közül Magyarországon a legkisebb, de jóval magasabb az OECD átlagnál.
🛒 A fogyasztást terhelő adócsoport az importvámokat, hozzáadott érték adót (általános forgalmi adó), jövedéki adót (bizonyos termékcsoportok (például alkohol tartalmú és dohánytermékek, benzin) fogyasztását visszafogó különadó) és kereskedelmi adót (árbevételarányos illeték) tartalmazza. 2019-ben a fogyasztást terhelő adóbevételek aránya globálisan Chile és Kolumbia után hazánkban a harmadik legmagasabb. Ezzel szemben a munka- és tőkejövedelmeket, profitokat terhelő illetékek aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb. A fogyasztást terhelő illetékek világszintű átlag aránya 1979-ben 10,1% volt, 2019-ben pedig már ennek a duplája. A környezetvédelem érdekében a keresletet visszafogó adóterhek növekedése várhatóan a jövőben folytatódni fog.
🇺🇸 A fogyasztást terhelő adók az Egyesült Államokban a legalacsonyabbak, mivel az ottani adórendszer megtakarítás és befektetés helyett a fogyasztásra ösztönöz. Hagyományos értelemben vett fogyasztási adó nincs is jelenleg kivetve. A termékekre és szolgáltatásokra költött összeg az USA GDP-jének 69%-át adta tavaly, tehát a világ legnagyobb gazdaságát nagymértékben a belső kereslet hajtja.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecogram/a-gdp-aranyos-adobevetel-rangsora/
💾 Az adatok forrása itt található.
#GDP #OECD #tax #Hungary #Consumption
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.
