Március 8-án, a nemzetközi nőnapon a nők egyenlő jogait helyezzük előtérbe és ünnepeljük a világon. A nemek között globálisan a mai napig találunk kisebb-nagyobb szakadékot a társadalomban és gazdasági életben egyaránt: egyebek mellett a munkaerőpiaci részvétel és bérezés területén, oktatáshoz való hozzáférésben, döntéshozói szerepek elérhetőségében. A nemek közti egyenlőség, elfogultságtól és sztereotípiáktól mentes társadalom a gazdaságokat is tartósan magasabb növekedési pályára képes állítani. Jelen tanulmányunkban a nők gazdasági szerepvállalásával foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy a világon, Európában és Magyarországon a gazdasági élet egyes színterein milyen mértékben van jelen a férfiak és nők közti egyenlőség (vagy épp egyenlőtlenség).
Loading...
Reload document 
Open in new tab A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja. Ennek jegyében tekintjük át a nők jelenlegi, gazdaságban betöltött szerepét a világon, az EU-ban és Magyarországon. Megvizsgáljuk, milyen a lányok és nők oktatáshoz való hozzáférhetősége; a munkaerőpiacon milyen eredmények születtek a női foglalkoztatás terén, és miben vannak még lemaradások; milyen gazdasági haszonnal jár a nők foglalkoztatása. Továbbá górcső alá vesszük, hogy mekkora arányban képviseltetik magukat a nők a nemzeti parlamentekben szerte a világon.
A nőnap eredete
A nemzetközi nőnap eredete 1857-ig nyúlik vissza, mely év március 8-án női dolgozók tüntetést szerveztek New York utcáin az emberibb munkafeltételekért és magasabb fizetésért. Ezt követően évtizedekben egyre több megmozdulás volt a nők jogaiért, egyenlőségéért, lassan elfogadottá vált társadalmilag a női munkaviszony. Az első hivatalos nőnapot 1909. február 28-án tartották az USA-ban. 1911-ben Németországban, Dániában, Ausztriában és Svájcban ünnepelték meg először a nemzetközi nőnapot március 19-én. A következő fontos dátum 1917. március 8., amikor a cári Oroszországban a nők utcára vonulva békét és kenyeret követeltek, majd négy napra rá II. Miklós cár lemondott. Mindeközben a polgári kormány megadta a nőknek a választójogot Oroszországban, és azóta március 8-án tartják a nemzetközi nőnapot.
Az ENSZ közgyűlése 1977-ben tette hivatalossá a nőnapot a jelenlegi, március 8-i napon. Magyarországon először 1913-ban ünnepelték a nőnapot, és 1948-tól kezdve március 8-a kötelező nőnapi ünneppé vált.
Nők a világon
Az ENSZ adatai szerint 2021. július 1-jén 3,933 milliárd nő élt a Földön, míg a férfiak száma kicsivel több, 3,977 milliárd volt. Ugyanakkor a nők születéskor várható élettartama magasabb, mint a férfiaké: világszinten a nők átlagosan 2021-ben 73,8 évig, míg a férfiak 68,4 évig élnek.
https://public.flourish.studio/visualisation/12884560/
1.számú ábra: Világszinten a férfiak, míg az EU-ban és Magyarországon a nők vannak többen. Forrás: ENSZ, Eurostat, KSH.
Az Európai Unióban 2022. január 1-jén 446,7 millió ember élt, közülük 228,390 millió nő, míg 218,345 millió férfi volt, vagyis több nő él Európában, mint férfi. Ez magyarázható az idősödő társadalommal és a nők magasabb várható élettartamával. Magyarországon is hasonló a férfi-női arány, mint az EU-ban, a legfrissebb népszámlálási előzetes adatok alapján a Magyarországon élő 9,604 millió fő 52%-a volt nő (4,991 millió), míg 48%-a férfi (4,613 millió). A KSH adatai szerint a nők születéskor várható élettartama 2021-ben 77,5 év, míg a férfiaké 70,7 év volt.
A lányok és nők oktatáshoz való hozzáférhetősége
Világszerte közel azonosak a fiú-lány általános és középiskolai beiskolázási arányok (90% fiú, 89% lány), az országok kétharmada pedig elérte a nemek közötti egyenlőséget az általános iskolai beiskolázásban.
https://public.flourish.studio/visualisation/12885146/
2. számú ábra: a világon a 15-24 éves nők egyharmada nem vett részt oktatásban vagy foglalkoztatásban, míg Magyarországon ez az arány 14% volt 2020-ban. Forrás: ILOSTAT (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, ILO).
Azonban nem minden tekintetben egyenlő a férfiak és nők oktatáshoz való hozzáférhetősége a világon. Az UNESCO becslései szerint világszerte 129 millió lány nem jár iskolába, ebből 32 millió általános iskoláskorú és 97 millió középiskolás korú. Továbbá az iskolát be is fejező lányok aránya kisebb az alacsony jövedelmű országokban, ahol 63%-uk fejezi csak be az általános iskolát, szemben a fiúk 67%-os arányával. Az alacsony jövedelmű országokban a lányok mindössze 36%-a fejezi be a középiskola alsó tagozatát, míg a fiúk 44%-a. A felső középiskolai végzettségi arányok hasonló egyenlőtlenségeket mutatnak az alacsonyabb jövedelmű országokban, a fiatal férfiak esetében 26%, a fiatal nők esetében 21%.
Magyarországon 2021/2022-es tanévben 760 ezer leány tanult idehaza köznevelésben, a teljes tanulólétszám 49%-a. A korai iskolaelhagyók aránya 2021-ben 12% volt a KSH adatai alapján, a fiúk esetében magasabb aránnyal (12,3%), mint a lányok esetében (11,6%)[1]. Ez az arány azt mutatja, hogy az teljes tanulólétszámhoz képest mennyien léptek ki a közoktatásból a tanköteles kor elérése előtt (jelenleg 16. év). Felsőoktatási képzésben 2021/2022-ben 160 ezer női hallgató vett részt, ők a hallgatók 55%-át képviselték.
Nők a munkaerőpiacon
Munkaerőpiaci részvétel
A nők munkaerőpiaci részvétele általánosságban alacsonyabb a férfiakénál. A foglalkoztatási ráta, mely a foglalkoztatottaknak a munkaképes korú népességhez viszonyított arányát méri, eltéréseket mutat férfiak és nők között. A nemek közötti különbség a foglalkoztatási ráta tekintetében 2021-ben az Eurostat és az ILO adatai alapján az EU-ban (9,9 százalékpont), az USA-ban (9,6 százalékpont) és Oroszországban (9,7 százalékpont) volt a legkisebb – a legalább 100 millió fős lakosságot elérő országok körében –, ugyanakkor mindhárom gazdaság esetében a nők rovására. A legnagyobb eltérések Egyiptomban (53,8 százalékpont), Pakisztánban (56 százalékpont) és Indiában (45,2 százalékpont) jelentkeztek (2020-as adatok).
https://public.flourish.studio/visualisation/12821939/
3. számú ábra: általánosságban a nők foglalkoztatási rátája alacsonyabb a férfiakénál. Forrás: Eurostat, ILO.
Magyarországon 2021-ben az ILO adatai szerint (15-64 éves korosztály) a férfiak foglalkoztatási rátája 78%-on, míg a nőké 68,2%-on állt. Idehaza is alacsonyabb a nők foglalkoztatása, ahogy nemzetközi szinten, és az uniós trendbe simul bele a férfiak és nők közti eltérés is (9,8 százalékpont különbség a foglalkoztatási rátákban).
Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor történt fejlődés a nők foglalkoztatottságát tekintve, így az Európai Unióban a nők foglalkoztatási rátája a 2009-es 56,7%-ról emelkedett 63,4%-ra 2021-re (+6,7 százalékpont), míg a férfiak kisebb növekedést tudhattak magukénak 2009 és 2021 között (+4,4 százalékpont). Magyarországon is jelentős a fejlődés a női foglalkoztatás területén, 2010 és 2021 között 18 százalékponttal nőtt a rátájuk (férfiaké: +18,1 százalékpont).
A világgazdaságot vizsgálva, az ENSZ 2018-as jelentése szerint több mint 2,7 milliárd nőt korlátoztak abban, hogy ugyanolyan munkalehetőséget kapjanak, mint a férfiak. A 2018-ban vizsgált 189 gazdaság közül 104 gazdaságban még mindig olyan törvények vannak érvényben, amelyek megakadályozzák, hogy a nők bizonyos munkakörökben dolgozzanak, 59 gazdaságban nincs törvény a munkahelyi szexuális zaklatásra, és 18 gazdaságban a férjek jogilag megakadályozhatják, hogy a feleségük dolgozzon.
Megvizsgálva a 2020-as és 2021-es adatokat, hét olyan ország volt a világon, ahol több nő dolgozott adott évben, mint férfi. Ezek az országok: Örményország (2020), Burundi (2020), Kazahsztán (2020), Curaçao (2020), Seychelles-szigetek (2020), Belarusz (2021) és Saint Lucia (2021).
https://public.flourish.studio/visualisation/12892915/
4. számú ábra: a vizsgált országok 74%-ban a férfiak esetében kisebb a munkanélküliségi ráta a nők mutatójánál. Forrás: ILOSTAT.
Az ILOSTAT adatbázisában 88 országot vizsgálva 23 országban volt 2021-ben alacsonyabb a nők munkanélküliségi rátája a férfiakénál. Ezen országok túlnyomó többsége a fejlett gazdaságok közül került ki, elsősorban Európában (Ausztria, Belgium, Németország, Norvégia például), de megtalálható Japán, Kanada és az USA is. A nők alacsonyabb munkanélküliségében Európa esetében közrejátszik a munkaerőhiány, feszes munkaerőpiaci kondíciók (idősödő társadalom miatt is), a fejlett szociális ellátórendszer, történelmi hagyományok és társadalmi normák. Ugyanakkor a fejlődő országok közül Romániában, Belaruszban, Indonéziában, Mongóliában és Vietnámban is alacsonyabb a női munkanélküliség a férfiakénál.
Ha a munkanélküliek számát vizsgáljuk nemek szerint, akkor már több országban találkozunk alacsonyabb női munkanélküliséggel, mint a férfiak esetében. Ez viszont magyarázható a nők kisebb munkaerőpiaci részvételével is egyebek mellett: nagyobb eséllyel válnak a nők inaktívvá, vagyis „esnek ki” a munkaerőpiacról, mint hogy munkanélküliek (aktív munkakeresők) legyenek. Az inaktivitási rátát vizsgálva a világon (90 ország az ILOSTAT adatbázisában), 2021-ben a 15-64 éves korosztályban minden gazdaságban a nők inaktivitása magasabb volt a férfiakénál, átlagosan 18 százalékponttal (nők: 39,9%, férfiak: 21,9%). Ezen belül Magyarországon 2021-ben a női inaktívak száma a munkaképes korú népességen belül 28,8%-ot, a férfiaké 18,9%-ot tett ki, közel 10 százalékpontos különbséggel, mely minden esetben kedvezőbb a világátlagnál.
Bérkülönbségek
A nemek közötti bérszakadékot (angolul gender pay gap) a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbségeként határozzák meg a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában kifejezve. 2021-ben a nők bruttó órabére átlagosan 12,7%-kal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban a nők átlagosan 0,873 eurót keresnek a férfiak által keresett 1 euró után. A nőknek 1,5 hónappal többet kellene dolgozniuk, hogy behozzák a különbséget az Eurostat számításai szerint. Ugyanakkor pozitívum, hogy a nemek közti bérszakadék lassan, de folyamatosan csökken az EU-ban: míg 2015-ben 15,5%-on állt, 2021-re 12,7%-ra csökkent.
5. számú ábra: nagyok az eltérések a férfi és női fizetések között. Forrás: Eurostat.
2021-ben Észtországban volt a legmagasabb a nemek közötti bérszakadék (20,5%) és Luxemburgban a legalacsonyabb, ott a nők már többet kerestek a férfiaknál (-0,2%). Magyarország a rangsor vége felé helyezkedik el 17,3%-os bérkülönbségével.
https://public.flourish.studio/visualisation/12894601/
6. számú ábra: 30% feletti eltérések is lehetnek a férfi és női keresetek között a világon. Forrás: OECD.
Az EU-n kívüli országokat tekintve még inkább szembetűnő eltérésekkel is találkozunk a női és férfi keresetek esetében. Az OECD adatai szerint 2021-ben Dél-Koreában 31,1%-os, Japánban 22,1%-os, az USA-ban 16,9%-os, Kanadában 16,7%-os volt a férfi és női bérek közti szakadék. A feltörekvő országok között Mexikóban 12,5%-os, Brazíliában 9,1%-os, míg Argentínában csupán 6,3%-os volt a bérkülönbség a nemek között.
Az OECD-átlagában is látható, ahogy az Európai Uniónál is kiemeltük, hogy a bérszakadék férfiak és nők között az elmúlt közel 20 évben folyamatosan csökken: 1995-ben az OECD-országokra vonatkozó férfi-női bérkülönbség 19% volt, addig 2020-ban már csak 12%.
A nemek közti bérkülönbség mögött általánosságban számos ok húzódik meg: a nők átlagosan több órányi fizetés nélküli munkát végeznek, pl. gyermekgondozás vagy házimunka, ez pedig kevesebb időt hagy fizetett munkára. A 2020-as adatok szerint a nők 30%-a dolgozott részmunkaidőben az EU-ban, míg a férfiaknak a 8%-a. Továbbá 2018-ban az EU-ban a foglalkoztatott nők egyharmada szakította meg a munkáját gyermekgondozási okok miatt, szemben a férfiak 1,3%-ával.
A világ országait vizsgálva, az ILOSTAT adatai szerint a férfi foglalkoztatottak átlagosan 38,8 milliárd órával, 45%-kal többet dolgoztak heti szinten 2021-ben, mint a nők, és minden vizsgált régióban a nők kevesebb munkaórát dolgoztak le, mely a fizetésükre is hatással volt. A legnagyobb eltérés az arab országokban volt 2021-ben, ahol a férfiak 87%-kal dolgoztak többet a nőknél, míg a legkisebb különbség Kelet-Európa országaiban volt, ahol csak 16%-kal dolgoztak több munkaórát a férfiak. Az EU-ban az eltérés 27%, 1,1 milliárd órával több munkát végeztek a férfiak a nőknél.
https://public.flourish.studio/visualisation/12894378/
7. számú ábra: a férfiak világszinten és régiók szintjén is több munkaórát dolgoztak le hetente, mint a nők. Forrás: ILOSTAT.
Az Eurostat adatai szerint a nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 30%-a azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, a kereskedelem vagy az oktatás. Nőtt viszont a női foglalkoztatottak száma a tudományos, a technológiai és a mérnöki szektorban, 2020-ban a munkaerő 41%-át tették ki (bár látszik, hogy ezzel együtt is a férfiak domináltak továbbra is a szektorokban).
A nők kevesebb vezetői pozíciót töltenek be az EU-ban és a világon is, mely szintén okozza a bérkülönbséget a nemek között. Világszinten a vezető pozíciók (managerial position) 28,2%-át töltötték be nők az ILOSTAT szerint 2021-ben. Az EU egészére vonatkozó adatot az Eurostat teszi közzé, mely szerint 2020-ban a vezetők 34%-a volt nő, és a számuk egyetlen uniós országban sem haladta meg az 50%-ot. Ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket nézzük, akkor a női vezetők vannak a legnagyobb hátrányban: a 2018-as Eurostat adatok szerint 31%-kal kevesebbet kerestek óránként, mint a férfi vezetők.
Országok szintjét vizsgálva Magyarországon ez az arány 36,6% volt 2021-ben (ILOSTAT)[2]. Világszinten 4 államban volt több női vezető, mint férfi: Jordániában, Saint Lucia-ban, a Fülöp-szigeteken és a Comore-szigeteken.
https://public.flourish.studio/visualisation/12894285/
8. számú ábra: a nők a vezetői pozíciókban alulreprezentáltak világszerte. Forrás: ILOSTAT.
Mindezek a bemutatott jelenségek a nők munkaerőpiaci részvételéről, bérezéséről és vezetői pozícióba kerülés lehetőségeiről az ún. „üvegplafon” megnyilvánulásai. „Az üvegplafon azoknak az informális akadályoknak a metaforája, amelyek megakadályozzák a nőket a munkahelyi előléptetésben, fizetésemelésben vagy további fejlődési lehetőségekben a karrierjük során. Ez tehát azt jelenti, hogy munkájukban egyébként tökéletesen szakképzett nők előmenetele bizonyos láthatatlan akadályokba ütközik, és emiatt nem tudnak egy adott szint fölé kerülni a szervezeti ranglétrán” (Szabó, 2022.)
„Ezzel szemben a „ragadós padló” esetében a nők – a társadalmi nyomásnak engedve – jellemzően olyan munkahelyeket választanak, amelyek a nőiesnek vélt családanya szereppel összeegyeztethetők. Az ilyen munkák társadalmilag általában kevésbé megbecsültek, ráadásul kevesebb juttatás jár értük, és alacsony mobilitás jellemzi őket. A két példa jól mutatja a nők körülményes helyzetét a munka világában: azok, akik valahogyan mégis képesek elrugaszkodni a „ragadós padló”-tól, beleütköznek az „üvegplafonba”. (Szabó, 2022.)
Ha több nő dolgozik, a gazdaságok jobban növekednek
Az IMF egy elemzésében kiemeli (2018), hogy a nők gazdasági szerepvállalása növeli a termelékenységet, fokozza a gazdasági diverzifikációt és a jövedelmi egyenlőséget. A McKinsey Global Institute 2015-ös kiadványának elemzése szerint a világ munkaképes korú lakosságának felét a nők tették ki ugyan, azonban a GDP-nek csak 37%-át adták. Ez az eltérés 12 ezer milliárd dollárral veti vissza a világgazdaságot. A nemek közötti egyenlőség megteremtése 2025-re mindenhol a világon akár 28 ezer milliárd dollárral is növelné a globális éves GDP-t. Ez az ára a nemek közötti egyenlőtlenségnek. További elemzések a nemek közti egyenlőtlenség körében:
- Az OECD-országokban a nők foglalkoztatási arányának a svédországival megegyező (2020: 72,7%, 2021: 73,3%) szintre emelése több mint 6 ezer milliárd dollárral növelné a GDP-t (PwC elemzés).
- A nemek közötti egyenlőtlenségek a GDP mintegy 15%-ába kerülnek az OECD-gazdaságoknak.
- Továbbá egy másik elemzés szerint az EU-ban a nemek közötti bérszakadék 1%-os csökkentése a GDP 0,1%-os növekedését eredményezné.
Korábbi kutatásunkban rámutattunk, hogy a Realindex Investments 2022-ben készített felmérése szerint minél nagyobb a nők aránya a cégek felső vezetői körében, a profitabilitás annál magasabb. A tőkearányos megtérülés egy öt éves periódust vizsgálva következetesen akár közel 30%-kal is magasabb lehet egy női felső vezetőket is foglalkoztató cég esetében. Az Európai Unió törvényben szabályozta, hogy a legnagyobb, tőzsdén jegyzett nagyvállalatokban a nők nagyobb szerepet kaphassanak a cégek stratégiai szintű irányításában. A 2022-ben elfogadott szabályok szerint 2026 közepétől ezekben a vállalatokban legalább 40%-os arányt kell kapniuk a nőknek az igazgatóságokban.
A koronavírus-járvány hatása a nők gazdasági helyzetére
A koronavírus-járvány, az ellene hozott korlátozó intézkedések, lezárások beszűkítették az emberek, és különösen a nők élet- és mozgásterét. A járvány hatására megemelkedett a nemek közti egyenlőtlenség több szempontból is a munkaerőpiacon.
Az ILO adatai szerint a nők foglalkoztatottsága világszerte 3,3%-kal csökkent 2020-ban az előző évhez képest, míg a férfiak foglalkoztatottsága kisebb mértékben, 2,7%-kal. Ugyanakkor az EU-ban az Eurostat adatai szerint a nők foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal csökkent 62%-ra 2020-ban, míg a férfiaké 1,1 százalékpontos mérséklődést mutatott 72,1%-ra.
Magyarországon a nők foglalkoztatottsága esett erősebben 2019-ről 2020-ra, 0,3 százalékponttal (66,8%-ra), a férfiaké kisebb mértékben, 0,2 százalékponttal (77,1%-ra). Szembetűnőbb, ha a járvánnyal és lezárásokkal leginkább sújtott időszakot vizsgáljuk, ugyanis 2020 első felében a férfiak foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal csökkent, a nőké pedig 0,9 százalékponttal.
Egy másik szempontból vizsgálva a jelenséget, az ILO adatai szerint világszinten a járvány okozta gazdasági válság miatt kiesett munkaórák száma a nők esetében 9,1% volt 2020-ban és 3,6% 2021-ben, míg a férfiak esetében 8,5% volt 2020-ban és 3,7% 2021-ben. Vagyis 2020-ban a nőknél esett ki több munkaóra a járvány hatására, 2021-ben viszont nagyjából egyforma mértékben érintették a járvány a újabb hullámai a nemeket.
E jelenség hátterében áll, hogy a nők egyrészt nagyobb arányban tölthettek be olyan állásokat, melyek a lezárások miatt szüneteltek (pl. szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), illetve a lezárások, karantén, otthoni munkavégzés és online oktatás miatt a nők nagyobb arányban vállalhatták a háztartási munkát és a gyermekek ellátását. Az Európai Bizottság jelentése szerint 2020-ban az EU-ban a nők több, heti 62 órát töltöttek gyermekgondozással, mint a férfiak (36 óra). A nők emellett hetente több, 23 órát töltöttek házimunkával is, mint a férfiak (15 óra). Egyes dolgozó nőknél ez a munka és a magánélet egyensúlyának felborulásához vezetett, míg sokan mások a több otthoni, fizetetlen gondozási munka miatt kiestek a munkaerőpiacról.
Egy további érdekes aspektus a járványhelyzettel kapcsolatban, miszerint a nők feltűnően hiányoztak a COVID-19 döntéshozó testületeiből. Az Európai Bizottság jelentése szerint a világjárványra való reagálásra létrehozott testületekben a férfiak száma jóval meghaladta a nőkét: a 87 országban – köztük 17 uniós tagállamban – működő 115 nemzeti COVID-19 munkacsoport 85,2%-a főként férfiakból állt, 11,4%-a főként nőkből, és csak 3,5%-ban volt a nemek között egyenlőség. Politikai szinten az EU-ban az egészségügyi miniszterek mindössze 30%-a nő.
Nők a nemzeti parlamentekben
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljának egyik mutatója, hogy a nők és férfiak egyenlő arányban legyenek képviselve a nemzeti parlamentekben. Az összehasonlíthatóság érdekében a következőkben bemutatott adatok csak a parlamentek alsóházaira vonatkoznak. 2023. január 1-jén a nők globális aránya a nemzeti parlamentek alsóházaiban 26,5%-on állt (2019: 24,3%). Ilyen ütemben még 40 évnek kellene eltelnie a cél eléréséhez az ENSZ szerint.
Idén év elején az EU-ban a nők a nemzeti parlamentekben 31,1%-ot képviseltek, a világátlagnál nagyobb arányt. Az Európai Parlamentben folyamatosan növekszik a nők aránya, 2019-2024 között 39,3%-os a súlyuk. Magyarországon a 199 helyből 26-ot foglaltak el női képviselők, mely 13,1%-ot tesz ki. Világviszonylatban mindössze három ország parlamentjében voltak többségben a nők: Ruandában, Kubában és Nicaraguában. Mexikóban, Új-Zélandon és az Egyesült Arab Emírségekben egyenlő számú férfi és nő kapott parlamenti helyet. A másik véglet Jemen, ahol egy női parlamenti képviselő sem volt, továbbá Vanuatun (Óceánia) és Pápua Új-Guineában 2% alatti a női képviselők aránya.
https://public.flourish.studio/visualisation/12846587/
9. számú ábra: a világon a nők a parlamenti helyek kicsivel több mint egynegyedét képviselik. Forrás: IPU Parline.
Az elmúlt években azonban több előrelépés is történt a női vezetői szerepekben. 2021-től Kamala Harris az Egyesült Államok első női alelnöke (továbbá első fekete és első ázsiai-amerikai). 2021-ben első női elnökként került Tanzánia élére Samia Suluhu Hassan, továbbá Észtország (Kaja Kallas), Szamoa (Fiamē Naomi Mataʻafa) és Tunézia (Najla Bouden) élére is női miniszterelnök került. Svédországban 2021-2022 között szintén első nőként került a miniszterelnöki székbe Magdalena Andersson, valamint 2022 januárjában Xiomara Castro első női elnöke lett Hondurasnak.
További hivatalban lévő női állam- és kormányfők, nemzetközi szervezetek vezetői:
- Evelyn Wever-Croes, Aruba miniszterelnöke
- Sheikh Hasina, Banglades miniszterelnöke
- Sandra Mason, Barbados elnöke és Mia Mottley, az ország miniszterelnöke
- Željka Cvijanović, Bosznia elnöke
- Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke
- Sahle-Work Zewde, Etiópia elnöke
- Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke
- Rose Christiane Raponda, Gabon miniszterelnöke
- Ekateríni Szakellaropúlu, Görögország elnöke
- Szalome Zurabisvili, Grúzia elnöke
- Xiomara Castro, Honduras elnöke
- Katrín Jakobsdóttir, Izland miniszerelnöke
- Vjosa Osmani, Koszovó elnöke
- Ingrida Šimonytė, Litvánia miniszterelnöke
- Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke
- Maia Sandu, Moldova elnöke és Natalia Gavrilita, az ország miniszterelnöke
- Nicola Sturgeon, Skócia első női minisztere
- Saara Kuugongelwa, Namíbia miniszterelnöke
- Bindhádéví Bhandárí, Nepál elnöke
- Leona Marlin-Romero, Szent Márton-sziget miniszterelnöke
- Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke
- Halimah Yacob, Szingapúr elnöke
- Zuzana Čaputová, Szlovákia elnöke
- Caj Jing-ven, Tajvan elnöke
- Victorie Tomegah Dogbé, Togo miniszterelnöke
- Paula-Mae Weekes, Trinidad és Tobago elnöke
- Najla Bouden, Tunézia miniszterelnöke
- Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke
- Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
- Christine Lagarde, az EKB elnöke
- Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója
- Odile Renaud-Basso, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke
Továbbá gazdasági-vállalati nézőpontok a nők helyzetéről
1. Több mint 30 országban a nők és lányok nem rendelkeznek ugyanolyan jogokkal a földtulajdonláshoz és -örökléshez, mint a férfiak és fiúk. A világ legtöbb országában a férfiak nagyobb arányban tulajdonolnak házat vagy földet, mint a nők (Világbank adatok).
2. A nők a férfiaknál kisebb valószínűséggel férnek hozzá pénzintézetekhez vagy rendelkeznek bankszámlával. Míg világszinten a férfiak 72%-a számolt be arról, hogy van bankszámlája valamely hivatalos pénzintézetnél, addig a nőknek csak 65%-a rendelkezett vele (Világbank, 2020). A különbség minden régióban megmutatkozott a férfiak és nők között a világon.
https://public.flourish.studio/visualisation/12896826/
10. számú ábra: a nők kisebb arányban rendelkeznek bankszámlával, mint a férfiak. Forrás: Világbank.
3. A digitális szakadék a nemek között is létezik, mivel a 3,9 milliárd ember, akik nem rendelkeznek internetkapcsolattal, többnyire vidéken élnek, szegényebbek, kevésbé képzettek, ill. általában nők és lányok (ENSZ-jelentés, 2018).
4. A nők kisebb valószínűséggel kezdenek vállalkozásba, és több hátránnyal kell szembenézniük a vállalkozásindítás során. Global Entrepreneurship Monitor 2022-es jelentése szerint öt korai fázisban lévő vállalkozóból kettő nő. Kiemelik továbbá, hogy minden vizsgált országban a nők sokkal kevésbé voltak aktívak az üzleti életben, mint a férfiak, és általában sokkal kisebb összegű beruházásokat hajtottak végre. A legjelentősebb nemek közötti különbségeket az alacsonyabb jövedelmű országokban találták, míg a felső-közepes jövedelmű országok álltak a legközelebb a nemek közötti egyenlőséghez. A koronavírus-járvány a női vállalkozások indítását is jelentősen visszavetette: a nők vállalkozásindítási aránya 2019-ről 2020-ra 15%-kal csökkent, és 2021-ben a 2020-as alacsony szinten maradt.
5. Az Európai Parlament egy 2020-as elemzésében leírta, hogy a nemek közötti bérszakadék az életkorral – a karrier során és a növekvő családi igényekkel együtt – nő, míg a nők munkaerőpiaci belépésekor még meglehetősen alacsony. Mivel kevesebb pénzt tudnak megtakarítani és befektetni, ezek a különbségek felhalmozódnak, és a nők idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A nemek közötti nyugdíjszakadék körülbelül 28% volt az EU-ban 2020-ban.
Összefoglalás
3,933 milliárd nő él a Földön, őket ünneplik március 8-án, a nemzetközi nőnapon. A nők jogaiért a 19. század második felétől küzdenek, a számos társadalmi, politikai és gazdasági eredmény ellenére még 2023-ban sem mondható el, hogy a világon megvalósult a férfi-női egyenjogúság. Európában az általános tankötelezettség bevezetésével egyenlővé vált a lányok és fiúk oktatáshoz való hozzáférhetősége, azonban az UNESCO becslései szerint világszerte 129 millió lány nem jár iskolába, ebből 32 millió általános iskoláskorú és 97 millió középiskolás korú. A nők és lányok iskolai végzettségének növelése hozzájárul a nők gazdasági szerepvállalásának növekedéséhez és így egyben a gazdasági fejlődéshez is.
Az elmúlt évszázad során jelentős előrelépések történetek a nők munkavállalását illetően: nőtt a foglalkoztatottságuk, közelednek a férfi és női fizetések, bekerültek a nők is a gazdasági döntéshozó testületekbe. Ugyanakkor e területeken még nem valósult meg a nemek közti egyenlőség. A nők munkaerőpiaci részvétele általánosságban alacsonyabb a férfiakénál. Az ENSZ 2018-as jelentése szerint több mint 2,7 milliárd nőt korlátoznak abban, hogy ugyanolyan munkalehetőséget kapjanak, mint a férfiak.
A férfiak – néhány országtól eltekintve – szerte a világon többet keresnek a nőknél, ezt hívják nemek közti bérszakadéknak. 2021-ben a nők bruttó órabére átlagosan 12,7%-kal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban, míg Magyarországon 17,3%-kal. A különbség számos okra vezethető vissza: több fizetetlen munkát végeznek a nők (pl. háztartás), nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, gyermekgondozás miatt nagyobb arányban szakítják meg munkájukat, túlreprezentáltak viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban (pl. gondozás, oktatás), és nem utolsó sorban kevesebb vezetői pozíciót töltenek be. Számos aspektusban találkozhatnak a nők az ún. üvegplafon jelenségével, melyek akadályozzák őket a munkahelyi előrelépésben, fizetésemelésben.
Egy IMF-elemzés kimutatta, hogy a nők gazdasági szerepvállalása növeli a termelékenységet, fokozza a gazdasági diverzifikációt és a jövedelmi egyenlőséget. További számos elemzés foglalkozott a nemek közti egyenlőtlenség számszerű gazdasági hatásaival, pl. a jelenség miatti GDP-kieséssel, vállalati nyereségességi hatásokkal.
A koronavírus-járvány hatására megemelkedett a nemek közti egyenlőtlenség a munkaerőpiacon, a nőket legtöbb esetben súlyosabban érintették a lezárások és korlátozások. A karanténok idején a nők egyrészt nagyobb arányban tölthettek be olyan állásokat, melyek a lezárások miatt szüneteltek (pl. szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), illetve a lezárások, karantén, otthoni munkavégzés és online oktatás miatt a nők nagyobb arányban vállalhatták a háztartási munkát és a gyermekek ellátását.
A gazdasági vezetői szerepek betöltése mellett érdemes megnézni, a politikai színtéren milyen mértékben képviseltetik magukat a nők világszerte. 2023. január 1-jén a nők globális aránya a nemzeti parlamentek alsóházaiban 26,5%-on állt (2019: 24,3%). Ilyen ütemben az ENSZ számításai szerint még 40 évnek kellene eltelnie, hogy a férfiak és nők egyenlő arányban legyenek képviselve a törvényhozásban.
További gazdasági-vállalati nézőpontokat vizsgálva a világon, több mint 30 országban a nők és lányok nem rendelkeznek ugyanolyan jogokkal a földtulajdonláshoz és -örökléshez, mint a férfiak és fiúk. Továbbá a nők a férfiaknál kisebb valószínűséggel férnek hozzá pénzintézetekhez vagy rendelkeznek bankszámlával. Digitális szakadék is húzódik a férfiak és nők között, illetve a nők kisebb valószínűséggel kezdenek vállalkozásba, és több hátránnyal kell szembenézniük a vállalkozásindítás során. Mindezeken felül a nők idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának.
Felhasznált források
- CUBERES, David – TEIGNIER, Marc: Aggregate Effects of Gender Gaps in the Labor Market: A Quantitative Estimate. In: Journal of Human Capital, 10. évfolyam 1. szám, 2016. tavasz. https://www.journals.uchicago.edu/doi/epdf/10.1086/683847
- DELOITTE: Gender equality, dealt a blow by COVID-19, still has much ground to cover. In: Deloitte, 2022.01.21., https://www.deloitte.com/global/en/our-thinking/insights/topics/economy/impact-of-covid-on-women.html
- DUDDY, Alice: International Women’s Day: Women’s rights to own property. In: Habito Hub, 2022.06.01., https://www.habito.com/hub/article/international-womens-day-womens-rights-to-own-property
- EURÓPAI, Parlament: A férfiak és nők fizetése közötti szakadék: okok és megoldási javaslatok. In: europarl.europa.eu, 2022.04.06., https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200109STO69925/a-ferfiak-es-nok-fizetese-kozotti-szakadek-okok-es-megoldasi-javaslatok
- EURÓPAI, Parlament: Folyamatosan növekszik a nők aránya az EP-ben. In: europarl.europa.eu, 2022.03.03., https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/priorities/nemzetkozi-nonap-2022/20190226STO28804/folyamatosan-novekszik-a-nok-aranya-az-ep-ben
- EURÓPAI, Parlament: Nemek közötti bérszakadék Európában: a főbb számok (infografika). In: europarl.europa.eu, 2022.03.31., https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200227STO73519/nemek-kozotti-berszakadek-europaban-a-fobb-szamok-infografika
- EURÓPAI, Parlament: Távmunka, fizetetlen gondozási munka és mentális egészség a Covid19 idején. In: europarl.europa.eu, 2022.03.08., https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20220303STO24641/tavmunka-fizetetlen-gondozasi-munka-es-mentalis-egeszseg-a-covid19-idejen
- EUROPEAN, Commission: Equal Pay? Time to close the gap! In: commission.europa.eu, 2022. november, https://commission.europa.eu/system/files/2022-11/equal_pay_day_factsheet_2022_en_1_0.pdf
- EUROPEAN, Commission: International Women’s Day 2021: COVID-19 pandemic is a major challenge for gender equality. In: ec.europa.eu, 2021.03.05., https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_21_1011
- European, Parliament Directorate-General for Internal Policies of the Union – Del Monte, Micaela: European added value assessment on the application of the principle of equal pay for men and women for equal work of equal value. In: European Parliament, 2016.05.24., https://data.europa.eu/doi/10.2861/21577
- EUROSTAT: Key figures on the EU in the world – 2023. In: Eurostat, 2023.02.20., https://ec.europa.eu/eurostat/documents/15216629/16118334/KS-EX-23-001-EN-N.pdf/d4413940-6ef7-2fa8-d6f1-a60cdc4b89f3?version=1.0&t=1676459907834
- EUROSTAT: Reconciliation of work and family life – statistics. In: Eurostat., 2019. szeptember, https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Reconciliation_of_work_and_family_life_-_statistics#Career_break_for_childcare
- EUROSTAT: Women’s employment in the EU. In: Eurostat, 2020.03.06., https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/EDN-20200306-1
- GLOBAL, Entrepreneurship Monitor: GEM 2021/2022 Women’s Entrepreneurship Report – From Crisis to Opportunity. In: gemconsortium.org, 2022.11.18., https://www.gemconsortium.org/reports/womens-entrepreneurship
- HALIM, Daniel: Women entrepreneurs needed—stat! In: World Bank Blogs, 2020.03.05., https://blogs.worldbank.org/opendata/women-entrepreneurs-needed-stat
- INTERNATIONAL, Labour Organization: Fewer women than men will regain employment during the COVID-19 recovery says ILO. In: ilo.org, 2021.07.19., https://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_813449/lang–en/index.htm
- INTERNATIONAL, Monetary Fund: Pursuing Women’s Economic Empowerment. In: imf.org., 2018.05.31., https://www.imf.org/en/Publications/Policy-Papers/Issues/2018/05/31/pp053118pursuing-womens-economic-empowerment
- LIFE: A nemzetközi nőnap valójában a bátor nők ünnepe. In: life.hu, 2022.03.08., https://www.life.hu/eletmod/20210218-a-nemzetkozi-nonap-valojaban-bator-nok-unnepe.html
- PWC: Women in Work Index 2022. Building an inclusive workplace in a net zero world. In: pwc.co.uk, 2022.03.07., https://www.pwc.co.uk/services/economics/insights/women-in-work-index.html
- SZABÓ, Kata Kincső: Miből van az üvegplafon? – A nőket érő sztereotípiák és elvárások a munka világában. In: Mindset Pszichológia, 2022.03.04., https://mindsetpszichologia.hu/mibol-van-az-uvegplafon-a-noket-ero-sztereotipiak-es-elvarasok-a-munka-vilagaban?fbclid=IwAR33av00mheMjRQCWMnGLYBlPCe2vJ9IVtoZJTbecw-7mSSCwhN6fEOOqMc
- UNICEF: Girls’ Education. Gender equality in education benefits every child. In: unicef.org., https://www.unicef.org/education/girls-education
- UNITED, Nations Women: Facts and Figures: Economic Empowerment. In: unwomen.org, 2018. július, https://www.unwomen.org/en/what-we-do/economic-empowerment/facts-and-figures
- UNITED, Nations, Economic and Social Council, ommission on the Status of Women: Challenges and opportunities in achieving gender equality and the empowerment of rural women and girls. E/CN.6/2018/3, 2018.03.12-23., https://documents-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N17/457/69/PDF/N1745769.pdf?OpenElement
- UNITED, Nations: Goal 5: Achieve gender equality and empower all women and girls. In: un.org, https://www.un.org/sustainabledevelopment/gender-equality/
- WOETZEL, Jonathan, et al.: How advancing women’s equality can add $12 trillion to global growth. In: McKinsey Global Institute, 2015.09.01., https://www.mckinsey.com/featured-insights/employment-and-growth/how-advancing-womens-equality-can-add-12-trillion-to-global-growth
- WORLD, Bank: Girls’ Education. In worldbank.org., 2022.02.10., https://www.worldbank.org/en/topic/girlseducation
[1] A két arányszám közti eltérés okai: a KSH és az ILOSTAT módszertanában lévő különbségek, illetve a KSH frissebb, 2021-es adatokat közölt, valamint az ILOSTAT adatait a könnyebb országok közti összehasonlíthatóság miatt választottuk. A KSH-nál csak az iskolaelhagyók arányát, míg az ILOSTAT-nál a munkanélküli fiatal nőket (24 éves korig) is vették figyelembe az oktatásban, képzésnem nem részesülők mellett.
[2] Az EU átlagával két okból sem célszerű összevetni a magyar adatot: eltérő módszertan (Eurostat vs. ILOSTAT), ill. eltérő vonatkozósi év (2020 vs. 2021).
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
