👵 2020-ban az EU népességének 20,6 százaléka volt 65 éves, vagy annál idősebb. Ha önmagában még nem lenne elég érdekes ez a mutató, akkor érdemes még azt is megjegyezni, hogy a hasonló számadat 3 százalékkal volt alacsonyabb egy évtizeddel ezelőtt, tehát az EU lakossága folyamatosan idősödik.
👴 Az idősödés folyamata leginkább a következő országokban jellemző 2020-ban az Eurostat legfrissebb adatai alapján (zárójelben a 65 éves, vagy az a fölöttiek aránya látható): Olaszország (23,2%), Görögország és Finnország (22,3%), Portugália (22,1%), Németország (21,8%), Bulgária (21,6%). A „legfiatalosabb” országok kategóriájába pedig Írország (14,4%) és Luxemburg (14,5%) tartozik.
🗺 Nem csak országos, hanem regionális szinten is nagy különbségek vannak, ugyanis az idősek a legnagyobb arányban a németországi Chemnitzben (29,3%), és az az olaszországi Liguriaban (28,7%) vannak. A „legfiatalosabb” régiók pedig Franciaország két tengerentúli régiójában; Mayotte-n (2,7%) és Francia Guyanában (6,1%) találhatók.
💰 Az idősödési tendenciák megértésének gazdasági szempontból (is) rendkívüli jelentősége van, ugyanis az idősebb és a fiatalabb társadalom más termékeket, szolgáltatásokat vesz igénybe, más lehet a megtakarítási szerkezete. Más továbbá a munkaképes korúak aránya a társadalmon belül, melyek számos további hatása van: nyugdíjbefizetések, munkát terhelő adók, versenyképesség etc. Ezen túl az idősödő lakosság mérsékelheti a gazdasági növekedést azáltal, hogy csökken a társadalom termelékenysége és nagyobb teher kerül a szociális ellátórendszerre. Mindezek mellett kiemelten fontos lenne például annak megértése is, hogy milyen inflációs pályák rajzolódnak ki akkor, ha jellemzőek az idősödési folyamatok egy társadalmon belül. Érdekesség továbbá, hogy más az importált termékek és szolgáltatások vásárlásának hajlandósága a fiatalos és az idősebb társadalmak esetében, ugyanis a fiatalokra jellemzőbb a markánsabb importfogyasztás, míg az idősebbek leginkább hazai előállítású termékeket és szolgáltatásokat vesznek igénybe.
🇭🇺 Magyarországon is jelentkeznek az EU idősödési tendenciái. Amíg 2011-ben a 65 éves, vagy az annál idősebb népesség 16,7 százalékot képviselt, addig 2020-ra arányuk közel 20 százalékra emelkedett. A V4-es régióban Magyarország Csehországgal karöltve (19,9%) „vezet”, míg a legfiatalosabb korstruktúrája Szlovákiának (16,6%) és Lengyelországnak (18,2%) van. A hazai régiók esetében a legkisebb mutatót az Eurostat nyilvántartásában a Pest megye (17,5%), míg a legmagasabbat a Dél-Dunántúl (21,5%) produkálja.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecogram/30-eve-nem-latott-hazassagkotesi-kedv-a-covid-19-ellenere/
#idosodes #eu #v4 #magyarorszag
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
