📊 Oroszország, a világ legnagyobb búzatermelőjeként 2020-ban 37,3 millió tonna, az Egyesült Államok és Kanada külön-külön 26,1 millió tonna, Franciaország 19,8 millió tonna, Ukrajna pedig 18,1 millió tonna búzát termelt. Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzatermelésének negyedét adják. Keleti szomszédunk GDP-jének 15 százalékáért az agrárium felelős. A világ 10 legjelentősebb termelője közé tartozik a búza, burgonya, kukorica, cukorrépa, árpa, repce, káposzta, tök, uborka, répa, borsó és diófélék körében. Ukrajna Oroszországot követve Európa legnagyobb országa a maga több mint 600 ezer négyzetkilométeres területével, melynek 71,3 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. Összehasonlításképpen kontinensünkön ez az arány egyedül az Egyesült Királyságban magasabb, 71,7%, míg hazánkban 58%.
🌾 Azok az országok, amelyek gabonafogyasztásuk fedezésében nagyobb mértékben hagyatkoznak a kelet-európai forrásokra, jobban ki vannak téve a mostani háborúnak. Ilyen ország Kazahsztán (99%), Grúzia (94%), Törökország (80%), Fehéroroszország (72%), Egyiptom (54%). Libanon helyzete kifejezetten rossz, itt ugyanis amellett, hogy jelentős az ukrán gabonatermékek aránya, a két évvel ezelőtti Beirut-i robbanásban megsemmisültek a gabonaraktárak. Emellett Líbia, Jemen, Banglades, Indonézia, Pakisztán, Algéria, Nigéria, Szudán és Madagaszkár is gabona fogyasztásának nagy részét ukrán és orosz importból fedezi. Ezen szubszaharai, közel-keleti és ázsiai országokban már most magas az éhezők aránya, a konfliktus pedig tovább csökkenti az élelmiszerbiztonságot. A Világélelmezési Program (World Food Programme) jelentése szerint 2021 utolsó negyedévében 855 millióan éheztek világszerte, a járványt megelőző szinthez képest 200 millióval többen. Figyelembe véve, hogy az orosz és ukrán gabonaféléknek mennyi, és mekkora lakosságú ország van kitéve, a háború elhúzódása további 180-220 millió fő táplálását veszélyezteti.
📈 Shirley Mustafa, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO, Food and Agricultura Organization) szakértője szerint a jelentős, 2020 júniusa óta konstans élelmiszerár emelkedés legjelentősebb tényezője a műtrágya drágulása. Szintén megjegyezte, hogy a változékony időjárás, rendszeres szárazságok, belvizek és a járványterjedés lassítása miatt bevezetett fokozott ellenőrzés mellett az egyre gyakoribb „bottleneck”-ek is felhajtják az árakat. Ezalatt a szállítási láncok fennakadásait, torlódásait és szűk keresztmetszeteit értik, mint például a Szuezi-csatorna tavalyi többhetes elakadása. Ezeket súlyosbítja a mostani kelet-európai konfliktus.
📦 A világszerte felhalmozott búzakészletek a 2017/2018-as szezon óta 270 millió tonna körül stagnálnak. 2015-ben éves szinten ötödével csökkent a gabonatermelés, nagyban az előző évben kitört első ukrán-orosz konfliktusnak köszönhetően. Azóta azonban tendenciaszerűen növekszik a kibocsátási volumen, tavaly meghaladva a 2200 millió tonnát. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a tagállamok ugyan csak a világ népességének 5-6%-át adják, a gabonakereslet 15%-ért felelnek. Kína után az Európai Unió lakossága a második legnagyobb fogyasztója a kelet-európai gabonatermékeknek. Ukrajnára Európa „kenyeres kosaraként” is szoktak hivatkozni. Tavaly az EU-s termelés 138 millió tonna gabona volt, 2030-ra azonban ennél 10 millió tonnával kevesebbet jósolnak, így a fogyasztási szint megőrzését feltételezve a külföldi piacok felé való kitettség nem fog csökkenni.
🟥 2014-től az Európai Unió, az Egyesült Államok és szövetségesik által bevezetett szankciókra válaszul Oroszország teljes élelmiszerimport tilalmat rendelt el, annak ellenére, hogy ezen országok adták élelmiszerbehozatali volumenének több mint felét, összértékének pedig kétharmadát. Az évek során az orosz gazdaság átállt az önellátásra és a helyettesítő árukra, a rizs, gyümölcs, tejtermékek és néhány húsfajta kivételével. Ezen árucikkek azonban nagyrészt Ázsiából érkeznek, további büntető kereskedelmi korlátozások nem befolyásolják az itteni külkapcsolatokat. Emellett a főleg Szerbián keresztül történő többlépcsős kereskedelemmel is ki lehet játszani a szankciókat. Az orosz energiahordozók importját érintő büntető korlátozások a mezőgazdasági termelésre is káros hatással lennének, ugyanis míg a földgáz a műtrágya alapanyagául szolgál, az üzemanyagok áremelkedése az árumozgatás miatt jelentene plusz költségeket. Így fokozva az élelmiszerek inflációját. A háború következtében a kőolaj ára is hét éves csúcsra, a 2014 óta nem látott 100 dolláros szintre emelkedett. Jelenleg több NATO és EU tagállam is az orosz üzemanyag és nyersanyagellátásra szorul. Emellett Oroszország más, ázsiai piacokra is tudna exportálni, bár az ottani szállítási kapacitások még nincsenek kiépítve. Így egy további, energiaszektort érintő szankció végül a kirovónak nagyobb kárt jelentene, mint a büntetettnek. Hasonló példa erre az európai gyümölcsexport, mely 35%-a irányult Oroszországba. A bevezetett büntetésekre válaszul, illetve a hazai termelők segítése miatt a világ legnagyobb országa idén két hónapig teljes ammónium-nitrát exporttilalmat vezet be, mely szintén a műtrágyagyártás alapanyaga. Ennek a terméknek a legnagyobb importőre Brazília, így az élelmiszerválság Dél-Amerikára is kiterjedhet. Az állattenyésztésben elterjedt takarmányok, mint például a kukorica és a szójabab körében is hiány alakulhat ki, ezzel a hústermékek árát felhajtva.
🇺🇦 Az ukrán mezőgazdasági áruk termelését és nemzetközi kereskedelmét nehezíti a Fekete-tenger kikötőinek lezárása és a teherhajók hiánya, melyek a támadásokban megrongálódtak, megsemmisültek. Ukrajna exportjának 95%-a a fekete-tengeri útvonalakon keresztül folyik. Az elhúzódó háború megakadályozhatja az ukrán földműveseket a heteken belül esedékes tavaszi búza vetésében, mely hosszú távú élelmiszerhiányt okozhat. Emellett keleti szomszédunkból az Európai Unió tagállamaiba az elmúlt két héten érkező menekültek csökkentik a munkaerőt, a hadműveletek alá vont területek pedig a megmunkálható föld méretét. Az ország növénytermelésének jelentős része a közép és délkeleti régiókon folyik, hasonlóan a hadi tevékenységekhez. Az agrár termékek feldolgozása a nyugati és északi területen összpontosul. Az orosz vezetés által függetlennek kikiáltott szakadár államok, Donetsk és Luhansk megyéket teljes egészében a legtermékenyebbnek számító talajtípus, a feketeföld (csernozjom) borítja. Ukrajna területén található a világ feketeföld régióinak negyede.
🇷🇺 A koronavírus kitörését követően 2020-ban Oroszország pár hónapra ideiglenesen leállította a gabonaexportot, ezzel ugyan alacsonyan tartotta a belföldi élelmiszerárakat, a nemzetközi piacokon drágulást okozott. Hasonló történt 2010-ben, amikor az erdőtüzek és aszályok miatt egy évre függesztették fel a gabonakivitelt. A búza tőzsdei árfolyama ekkor fél év alatt több mint 60%-kal emelkedett. A búza tőzsdei ára 2020 közepétől tendenciózusan emelkedik, közel a másfélszeresére nőtt idén év elejére, majd a Kelet-Európában február 24-én kitört háború óta eltelt három héten további 30%-kal.
🇭🇺 Bár a magyar gabonatermelés bőven elég a hazai kereslet fedezésére, a kormány döntésének értelmében május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre szánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgómagot a kivitelt tervező személynek előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, az állam esetleges felvásárlása miatt.
💾 Ábrák és adatok forrása: International Trade Centre, Statista
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/ukrajna-es-oroszorszag-valtozo-gazdasagi-kapcsolatai/
#ukrajna #oroszorszag #haboru #kovetkezmenyek #fuggoseg #gabona #buza #elelmiszer #inflacio #kereskedelem #exporttilalom #aremelkedes
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
