Szerbia és Koszovó kapcsolatát az elmúlt évek során nagyban befolyásolta a korábbi délszláv polgárháború, valamint az utána következő területi, jogi rendezés és az új geopolitikai helyzet kialakulása a Balkán térségében. Az etnikai konfliktusok mellett Koszovó függetlenségének megkérdőjelezése is hatással van a jelenlegi folyamatokra, valamint a két ország közötti viszonyra. Több szakértő is egyetért abban, hogy a helyzet fokozódása újabb háború kirobbanását is eredményezheti, ezzel immár Európa közelségében két síkon is harcok kezdődnének: egyrészt Ukrajnában, másrészt Szerbia és Koszovó határvonalán.
A jelenlegi konfliktus hátterét Koszovó 2008-as függetlenné válása adja, valamint az, hogy Szerbia és számos más ország nem ismerte el a szuverenitását. Szerbia jelenleg is egyfajta déli tartományként tartja nyilván szomszédját, ahol a szerb kisebbségeket (akik a koszovói lakosság 5%-át teszik ki) az állam és a többségi népek megfosztják kisebbségi jogaik gyakorlásától. A mostanra kiéleződött vita alapja egy koszovói rendelet, amelyben az ország vezetése elrendelte, hogy megkezdik azoknak a szerbiai rendszámtábláknak a betiltását saját területükön, amelyeket még 1999 előtt adtak ki. Idén novemberre helyezték kilátásba a Koszovó területén élő, jellemzően szerbek körében használt rendszámtáblák bevonását, amire válaszul Belgrád katonai mozgósítást rendelt el. A rendelet ellen vétők 150 eurós bírságot kaphatnak, valamint amennyiben a határidőig (április 21-ig) nem teljesítik a rendszámcserét, a gépjárművet az állam lefoglalhatja.
Egy lehetséges háború mindkét ország gazdaságára nagy terhet jelentene, emellett pedig a teljes kontinens és a szűkebb régió kilátásait is megváltoztatná. Az alábbi rövid elemzésben áttekinthetjük a két állam gazdasági jellemzőit, külkereskedelmét, az ide áramló külföldi tőke jelentőségét, továbbá Magyarország érintettségét is.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: Orosz-ukrán háború: háborús károk a megújuló energia termelésben – Oeconomus
#szerbia #koszovo #konfliktus #befektetés #gazdaság #külgazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
