Ukrajnában óriási kihívást jelent, hogy a hátország is folyamatos orosz légi támadások célkeresztjében áll. Ezen enyhíthetnének a nyugati légvédelmi rendszerek, csakhogy ezekből sincs elég. Donald Trump amerikai elnök 17 új Patriotot ígért Kijevnek, az viszont nem egyértelmű, mégis honnan? Ha Európa lemond saját készleteiről, azzal saját biztonságát veszélyezteti. Az új eszközök gyártása hosszú évekbe telik. De még ha sikerül is elég eszközt összeszedni, súlyos a hiány a méregdrága elfogórakétákból is. A gyártást ugyan próbálják felpörgetni, de az sem megy egyik pillanatról a másikra. És végül a cechet is állnia kell valakinek.
Donald Trump nemrégiben kilátásba helyezte, hogy 17 darab Patriot légvédelmi rendszert kaphat Ukrajna. Az amerikai elnök szavaiból az nem derült ki egyértelműen, hogy a mennyiség mire vonatkozik: a több komponensű ütegekre, vagy konkrétan az indítóállomásokra. A különbség nagy, egy Patriot-üteghez ugyanis típustól függően 4-8 indítóállomás tartozhat.
Az sem világos, hogy ki adná át a fegyvereket. A Raytheon amerikai gyártó tájékoztatása szerint jelenleg 19 ország tart hadrendben Patriotokat. Donald Trump arra utalt, hogy NATO-tagállamokra számít, ami szűkíti a kört.
A legnagyobb üzemeltető maga az Egyesült Államok, „papíron” 15 zászlóaljjal, zászlóaljanként 3-5 üteggel, ütegenként 4-8 indítóállomással. Ez első pillantásra soknak tűnhet, de ezek nemcsak az Egyesült Államok területét, hanem a külföldi bázisokat és szövetségeseket is védik (többek között három az indo-csendes-óceáni térséget, – jelenleg praktikusan a Közel-Keletet – egy az európai parancsnokságot). A rendelkezésre álló erő tehát még a jelenlegi feladathoz sem elég – nem véletlenül tervezi Washington legalább három újabb zászlóalj felállítását – nemhogy még Ukrajnának is jusson belőle.
A következő NATO-tagállamoknál állnak még hadrendben Patriotok:
- Németország
- Hollandia
- Románia
- Lengyelország
- Spanyolország
- Görögország
- Svédország
Közülük Németországnak van (volt) a legtöbb. Az eddigi nyilvános információk szerint Ukrajna hat Patriot-rendszert működtet: kettőt az Egyesült Államoktól, kettőt Németországtól, egyet Romániától, illetve egyet megosztva Németországtól és Hollandiától kapott.
A németek ezen kívül két üteget Lengyelországba telepítettek a NATO keleti frontjának védelmének megerősítésére. További kettőt nemrégiben odaígértek az ukránoknak, annak fejében, hogy garanciát kaptak arra az amerikaiaktól, néhány hónapon belül leszállítják a korábban megrendelt, eredetileg 2029-ig befutó eszközöket. Akárhogyan is, még ha Berlinbe megérkezik is minden fegyver, és az összeset odaadják Ukrajnának, – ergo teljesen védtelen maradnak – akkor sem jön ki a Donald Trump által ígért 17 rendszer. Elképzelhető még, hogy ahogyan már a holland-német együttműködés során láttuk, úgymond több állam rak be egy-egy komponenst a közösbe. Sajtóhírek szerint elképzelhető még, hogy Görögország ad át egy üteget, illetve régóta rebesgetik, hogy Izrael mond le a fegyverrendszerekről.
Megoldást jelenthet még, hogy a megrendeléseket ütemezik át. Tehát az újonnan legyártott légvédelmi rendszerek az eredeti megrendelő helyett azonnal Ukrajnába kerülnek, vagy az eredeti megrendelő régi rendszereit küldi tovább. Mark Rutte NATO-főtitkár elmondása szerint a cechet pedig arra hajlandó NATO-tagállamok állnák. Washington már be is jelentette, hogy Svájcnak várnia kell: a nekik szánt Patriotokat Ukrajna kapja meg.
A gond csak az, hogy így is sokan állnak sorban, miközben egy Patriot-rendszer legyártása és hadrendbe állítása borúlátó becslések szerint akár 7 évbe, de a derűlátók szerint is „néhány évbe” telhet.
Nincs elég rakéta
A szűk keresztmetszet ráadásul nemcsak a légvédelmi rendszer, hanem az elfogó rakéták, amelyekből súlyos hiány van. Ukrajna a Raytheon által gyártott PAC-2-t, és a Lockheed Martin által gyártott, korszerűbb PAC-3-t is használ. A készleteket már az ukrajnai háború is megtépázta, amit csak tetézett az iráni-izraeli konfliktus. A problémát persze Washingtonban is felismerték, és megpróbálták felpörgetni a gyártást. A Pentagon költségvetési igényében azt kérte, hogy 2026-tól négyszerezzék meg a PAC-3 gyártását.
A Lockheed Martin tájékoztatása szerint míg 2018-ban 350 elfogó rakétát gyártottak, addig tavaly azt ünnepelték, hogy átlépték az 500-at (ami 30 százalékos növekedés 2023-hoz képest). A tervek szerint 2025-ben elérhetik a 600-at, 2027-re pedig célul tűzték ki a 650-et.
Továbbra is gyártják a PAC-2 továbbfejlesztett változatát is. A Raytheon állítása szerint legalább 1500 rakétára van máris megrendelésük. A gond csak az, hogy jelenleg nagyjából havi 20 rakéta elkészítésére képesek, a tervezett kapacitásbővítések után ezt 2027-ig havi 35-re emelnék. Ezeket a fegyvereket jellemzően csak az Egyesült Államokban gyártják, illetve bizonyos elemeket – például karbantartás – szerveznek ki külföldre. A PAC-2 továbbfejlesztett változatának gyártását ugyanakkor Németországba is viszik, amihez több NATO-tag is társult. Az első darabok legkorábban 2026 végén, 2027 elején gördülhetnek le a gyártósorokról…
Könnyen kiszámítható, hogy 2025-ben tehát 800-900 elfogó rakéta készül. Ezen kellene osztozkodnia minden Patriotot használó országnak (sőt, a fegyver más rendszerekkel, például a THAAD légvédelmi rendszerrel is kompatibilis).
Arra is fontos rámutatni, hogy a Patriotok főként ballisztikus rakéták, harci repülőgépek, esetleg cirkáló rakéták ellen hatásosak igazán. Egyetlen PAC-3 elfogó rakéta akár 3-4 millió dollárba (1-1,3 milliárd forintba) kerülhet, és egyetlen célpontra akár több rakétát is indítani kell. Nyilvánvaló tehát, hogy például néhány ezer, vagy tízezer dolláros drónok ellen nincs értelme ilyen fejlett légvédelmi eszközökkel védekezni. Az ukrán fronton viszont pontosan az látszik, hogy az oroszok egyre inkább az olcsó, nagy tömegben indítható, igaz kevéssé pusztító drónokra hagyatkoznak.
Mennyibe kerül mindez?
A Patriotok ára konfigurációtól függően eltérő lehet. Becslések szerint egy rendszer – rakéták nélkül – költsége 400 millió dollárra rúghat. Ha valóban újabb 17 üteget kap Ukrajna, annak összértéke 6,8 milliárd dollár.
Erre jönnek még az elfogó rakéták. Egy rakétavető PAC-2 típusból 4-et, PAC-3-ból 16-ot képes egyszerre hordozni. A 17 rendszer egyszeri feltöltése tehát akár több mint 800 rakétát is igényelhet, darabonként 2-4 millió dollárért, összesen akár 3,5 milliárd dollárért.
Volodimir Zelenszkij nemrégiben felvetette, hogy 10 Patriot-rendszert vásárolna, 15 milliárd dollár értékben. Kijev ezt – illetve a folyamatos utánpótlást – önerőből nyilván képtelen fedezni. Mark Rutte szerint mások mellett Németország, Finnország, Dánia, Svédország, Norvégia, Hollandia, az Egyesült Királyság és Kanada jelentkezett már be, hogy egyrészt lemond saját készleteiről, másrészt kifizeti a megrendeléseket.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
