„A kormányok változnak, a kiskereskedelem marad” címmel rendezték meg októberben az Oeconomus Gazdasági Klubot. A Chatham House szabályai szerint megrendezett eseményen kiemelt figyelmet kapott a független benzinkutak, valamint a reklámpiac helyzete, melyek súlyos kihívásokkal néznek szembe. Az előadásokból és hozzászólásokból kiderült: a kiskereskedelem nemzetgazdasági szinten is kulcsfontosságú, de a tornyosuló problémákra az ígéretek ellenére egyelőre a kormányváltás sem jelentett megoldást.
Régi kihívások, új problémák
„A koronavírus-járvány óta a szektort folyamatos nehézségek sújtják, legyen szó a benzinár-stopról, a védett árról, az árrés-stopról, vagy a különadókról. Ugyan tapasztalható némi bővülés a fogyasztásban, de a helyzet továbbra is bizonytalan” – nyitotta meg az ezúttal a kiskereskedelem állapotáról szóló októberi Oeconomus Gazdasági Klubot Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke rámutatott, a témaválasztás azért is aktuális, mert két új intézkedés forgathatja fel ismét a szektort: a kata újraszabályozása, valamint a vagyonadó bevezetése. „A vagyonadóban nagyon sok kis- és középvállalkozás is érintett lehet, melyek cégértékből, eszközállományból, vagy akár forgalomból elérhetik az egymilliárdos határt. Az viszont erősen kérdéses, hogy képesek lesznek-e profitból kitermelni az új adót?” – szegezte a szakértő vendégeknek vitaindító kérdését.
Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnökének megnyitója
Túlélésért küzdenek a független benzinkutak
A változó geopolitikai helyzetnek és hazai szabályozásnak egyik leginkább kitett ágazat az utóbbi években a benzinkutaké volt. „Mára gyakorlatilag kizárt a csalás lehetősége. A kiskereskedelmen belül ez az egyik legfehérebb szektor. Az ágazatra kivetett bírságok 98 százaléka adminisztrációs hibából fakad” – idézte történelmi kitekintésében a NAV felméréseit egy, a független benzinkutak helyzetére rálátó előadó.
A szakember figyelmeztetett rá, hogy az ágazat 2020-2021 óta folyamatos kihívásokkal küzd. Úgy vélte, már az először bevezetett benzinár-stop is átgondolatlan volt, hiszen nem számolt azzal, hogy a nagykereskedelmi árak csakhamar meghaladták a kiskereskedelmieket. Emlékeztetett: a rendszer nem volt fenntartható, de az előző kormányzattól egyfajta kárkompenzációt sikerült kiharcolni. „Ez elég volt arra, hogy a független benzinkutak életben maradjanak. Viszont fejlődést, bővítést már nem tett lehetővé” – mutatott rá a hiányosságokra.
Hozzátette, a benzinár-stop átmeneti eltörlése csak pillanatnyi lélegzetvételhez juttatta a független benzinkutakat, a márciusi visszatérés már pusztító hatású volt. A szakértő elárulta, a még alacsonyabb áron vásárolt stratégiai tartalékok felszabadításával próbálták enyhíteni a hatást, de ezzel több probléma is volt. Ezek között említette, hogy ezek visszapótlása az országnak is többe kerül, hogy a tartalékok elfogytak, továbbá, hogy ez koránt sem fedezte a veszteségeket.
A szakember elismerte, a kormányváltásba vetett remény hiúnak bizonyult. Az előző kormány rendeleti szintű szabályozását az új törvényerőre emelte, a brutális, másik ágazatoknál 20-szor magasabb adóteher sem enyhült, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) pedig továbbra sem számolhatók el a benzinkutakra telepített napelemrendszerek, az üzemanyaghoz hozzákevert hatékonyságnövelő adalékok. „Az új kormány mást mondott márciusban, mást mond most, és ki tudja mit mond a jövőben. Nincs megbízható politika, nincs megbízható szabályozás, csak vergődés” – zárta borúlátón szavait.
A hozzászólások során megfogalmazott kérdésekre a szakember megoldásként javasolta az üzemanyagfogyasztás észszerűsítését, a célzott, rászorultsági támogatást, valamint a túlzott adóterhek csökkentését. A vagyonadót bírálva rámutatott, hogy a független benzinkutak számára húsbavágó a kérdés. „Senki nem fog fejleszteni, növelni az eszközértékét. Alapvetően elhibázott a döntés” – figyelmeztetett.
Gondi Mátyás, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alelnökének hozzászólása
Súlyos kihívások előtt a reklámpiac
„Egy forint, amit beletesznek az iparágba, az nemzetgazdasági szinten hat forintként térül meg. 2025-ben 760 milliárd forintot költöttek el magyar fogyasztókat célzó kommunikációra” – adott képet a reklámok gazdasági súlyáról egy, az ágazatot közelről ismerő előadó. Az elmúlt évek piaci folyamatait bemutatva kiderült, hogy a szektor nagyon érzékeny a gazdasági változásokra, az elmúlt években reálértéken összességében csökkenés volt, így még mindig nem tartunk ott, mint a koronavírus-járvány előtt. Ráadásul a piac abban is átalakult, hogy a globális médiaszereplők aránya megnőtt: míg 2010-ben az 5 százalékot sem érte el, várhatóan idén a 40 százalékot fogja súrolni. Ez azért jelent problémát, mert az elköltött pénzek bő harmada hozzájuk áramlik, akkor viszont kérdés, honnan lesz pénze a helyi médiavállalkozásoknak, melyek bevételeinek közel 60 százaléka még mindig reklámból származik. Ha ez nem lenne elég, a szakértő hozzátette, hogy az elmúlt években részben az állami megrendelések miatt felfújt volt a reklámpiac, ami biztosan nem fog folytatódni.
„Számunkra is fájdalmas újdonság volt a közterületek reklámszabályozásának megváltozása. Ennek lényege, hogy drasztikusan le fog csökkenni a közterületi reklámhordozók száma. Az óriásplakátok 90-95 százaléka el fog tűnni” – magyarázta. A szakember szerint ennek ugyan átlagemberként akár örülhetnénk is, szakmai szempontból viszont komoly következményei lesznek. „Borítékolható, hogy sok vállalat tönkre fog menni, munkahelyek fognak megszűnni” – festett borús képet. „A halottak nem tudnak sírt ásni, az illegálissá vált plakáthelyeket a csődbe ment vállalatok már nem tudják eltávolítani” – világított rá egy másik következményre. További várható hatásként említette még, hogy a megmaradó reklámhelyek értéke megnő majd, amit a kisebb hirdetők nem feltétlenül tudnak megfizetni. Az olyan lokális kampányok, mint amelyet eddig például a helyi pékség, színház vagy civil szervezet folytatott, így ellehetetlenülnek. Várakozásaik szerint ezek a pénzek leginkább digitális irányba fognak elvándorolni, amelyek nagyobb részt ezen belül globális szereplőkhöz jutnak, amely nemzetgazdasági szinten nem előnyös. A szakember hozzátette, bizonyos kis- és középvállalkozások számára, melyek médiatulajdonosok is egyben, az új helyzet lehetőséget is teremthet.
Kulcsfontosságú ágazat, lejtmenetben
Hozzászólásában Németh Viktória emlékeztetett, hogy a fogyasztás adta 2026-ban a GDP-növekedés bázisát: a háztartások fogyasztása az első negyedévben 5,5%-kal, a második negyedévben pedig 4,5%-kal nőtt, aminek hátterében a dinamikus bérnövekedés állt. „Bár a kiskereskedelmi forgalom 2026 januárja és augusztusa között hasonlóan dinamikusan, 4,3%-kal bővült, 2026 áprilisa óta mégis kedvezőtlen tendencia bontakozott ki. Ebben az időszakban három alkalommal csökkent havi alapon a kiskereskedelem volumene: áprilisban, júniusban és augusztusban. Emellett augusztusban az éves bázisú összehasonlításban is mérsékeltebb, mindössze 2,4%-os bővülés volt megfigyelhető” – idézte a legfrissebb vonatkozó statisztikákat.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője figyelmeztetett, a hazai kiskereskedelmet formáló tényezők közé a belföldi és a nemzetközi trendek egyaránt begyűrűznek. Ennek megfelelően az online kiskereskedelem éves szinten átlagosan 12%-kal bővül. „Kedvezőtlen trend ugyanakkor, hogy az online vásárolt termékek közel negyede ázsiai – elsősorban kínai – óriásvállalatoktól származó import volt” – magyarázta.
Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.
Németh Viktória emlékeztetett, hogy az ágazat az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató: mintegy 310 ezren dolgoznak itt, ami a munkavállalók 6,6%-át teszi ki. „A szektorban működő vállalatok 99%-a kis- és középvállalkozás, miközben a foglalkoztatásból való részesedésük meghaladja a 60%-ot. A nagy kiskereskedelmi hálózatok a foglalkoztatottak bő harmadát adják, az átlagkereset pedig a hazai mediánbér, vagy bruttó 611 400 Ft körül alakul” – sorolta a munkaerőpiaci vonatkozásokat.
Az ágazat a legjelentősebb nehézségei között említette az adóterhek mértékét és az állami szabályozást, amelyek leginkább az ágazati különadók és az árrésstopok formájában nyilvánulnak meg. „A 2027-es költségvetés tervezése során előrevetített változások komoly bizonytalanságot és félelmet keltenek a piaci szereplőkben – különösen az ágazati különadók fenntartása, valamint az árrésstopok esetleges meghosszabbítása miatt” – figyelmeztetett. A szabályozási környezetet feszítő javaslatok között említette az adó- és szabályozási sokkot, a globális minimumadót, a szürkegazdaság kockázatát, a vagyonadó hatását. „A tervezett vagyonadó érdemben gyengítheti a jelentős saját ingatlanvagyonnal és logisztikai központokkal rendelkező, hazai tulajdonú nagyobb láncok tőkeerejét, miközben a bérelt üzletekben működő kisebb kkv-kat közvetve, a bérleti díjakba beépülő adóterhek miatt hozhatja hátrányos helyzetbe” – zárta szavait.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
