Categories
OecoGlobus

Rövid körkép az európai tanárok bérezéséről

Az elmúlt időszakban különösen nagy figyelmet kapott az európai sajtóban a tanárok bérezése, melyet leginkább az indokolt, hogy számos országban léptek fel a szakszervezetek magasabb bérigénnyel, több esetben utcára is vonultak. Jelen bejegyzésünkben rövid körképet adunk az európai tanárok bérezéséről és rámutatunk arra a tényre, hogy a visegrádi országok ugyan a középmezőny aljához tartoznak, de az utóbbi években igyekeztek felzárkózni az élmezőnyhöz. 

👨‍🏫 Ma már szinte európai, de világviszonylatban is alapvetés, hogy az alap, közép és felsőoktatásban dolgozó tanárok és oktatók túlhajszoltak és alulfizetettek, és éppen emiatt leggyakrabban mindennapi hősként emlegetik őket. Érdemes azonban rámutatni arra a tényre is, hogy Európán belül is megfigyelhetőek jövedelmi különbségek, amelyek sokszor egészen látványosak.

🕮 Az Európai Bizottság legutóbbi Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2020/2021 riportjából az derül ki, hogy az éves bruttó átlagfizetés tekintetében a legjobban Luxemburgban, Svájcban, Németországban, Dániában és Izlandon keresnek a kezdő tanárok. A legszerényebb jövedelmet pedig Bulgáriában, Észak-Macedóniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában kapják. Közép-Kelet Európa és a V4-es országok a középmezőnyben helyezkednek el, de alapvetően Csehországon kívül, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia vonatkozó mutatója 9 ezer euró (nagyjából 3,4 millió forint) alatt marad.

💰 Abban az esetben, ha vásárlóerő-egységen (PPS) vizsgálódunk, akkor egy mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznemet használunk, amelyben a nemzeti számlák aggregátumait (ilyen például az aggregált fogyasztás, aggregált beruházás) fejezik ki az árszínvonal különbségekhez való kiigazításkor a vásárlóerő-paritások (PPP)-k használatával. Ez lehetővé teszi az eredmények összehasonlíthatóságát. Ebben a tekintetben már Németország az első, ezután pedig Luxemburg, Svájc, Dánia és Ausztria következik. A rangsor utolsó szereplői pedig Lettország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Szlovákia és Albánia. A V4-es országok esetében pedig ismét Csehország vezeti a rangsort.

📜 Érdekes összehasonlításra ad alapot, ha azt vesszük górcső alá, hogy a tanári kezdőfizetés átlaga hogyan viszonyul az adott ország minimálbéréhez. Alapvetően ebben az esetben azt várjuk, hogy tetemes legyen a különbség, hiszen az a tanulásba való befektetés és az oktatói pályán való elhelyezkedés jövedelmi többletet biztosít. Németországban ez a mutató 2,8-szeres, míg Luxemburgban 2,6-szeres, mindösszesen 1,1-szeres mutatót hoz Lengyelország, de Románia és Magyarország esetében a különbség 1,5-szeres. Szlovákia mutatója 1,2, míg Csehország esetében kétszeres a különbség.

🔢A pillanatfelvételek után érdemes azonban megvilágítani a bérek változásának dinamikáját. Erre jó alapot szolgáltathat a 2009/2010 és 2020/2021-es időszak. Ebben a periódusban a tanári bérek mindenütt növekedtek, a változások dinamikája azonban nem volt egységes. A legnagyobb növekedés Litvániában, Bulgáriában, Csehországban és Izlandon volt, de Magyarország, Szlovákia és Lengyelország is igyekezett látványos erőfeszítéseket tenni bérek felzárkóztatása érdekében. Egy számjegyű mértékben növekedett a tanárok bére Szlovéniában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson. Törökországban viszont 10 százalékkal csökkent. Hazánk egyébként a maga 54 százalékos növekedésével a középmezőny felső részéhez tartozik.

🦉Tovább árnyalhatjuk a bérekről szóló áttekintésünket, ha azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a 10 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére. Az európai rendszerek egyébként mindenütt elismerik a felhalmozott tudást és a tapasztalatot, de ez Bulgária, Csehország, Észak-Makedónia és Szerbia esetében alig mutatkozik meg a bérekben, ugyanis a kezdő és a tapasztalt tanárok bére közötti különbség nagyjából 4-5 százalékos. Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Németországhoz és Dániához hasonlóan nagyjából 15 százalékos bérnövekedést kínál, de a legintenzívebb dinamizmust Luxemburg, Svájc és Románia esetében figyelhetjük meg. Ezekben az országokban 25-30 százalékos a bérnövekedés. 10 éves tapasztalattal egyébként Luxemburgban nagyjából bruttó 90 ezer eurót keres egy tanár, míg Szerbiában kevesebb mint 7 ezret. A különbség közel tizenháromszoros. A V4-es országok a 9-10 ezer eurós érték körül mozognak, viszont Csehország a maga 14 ezer eurónál is nagyobb átlagos értékével kivétel.

🔬Végezetül két további mutató segítségével lehet még egzaktabb képet kapni az európai oktatási helyzetről és tendenciákról. 2020-as adatok szerint GDP-arányosan az oktatásra fordított kiadások Izlandon a legmagasabbak 7,7 százalékkal, míg Svédország, Észtország, Belgium és Dánia 6-7 százalék közötti mutatókat produkálnak. A legszerényebb mutatókat Görögország, Olaszország, Bulgária, Románia és Írország adják, ezekben az országokban a mutató 4,5 százaléknál is kevesebb. Magyarország mutatója az EU-s átlag (5 százalék) közelében mozog a maga 4,7 százalékos értékével. Szlovákia ennél kevesebb, de Lengyelország és Csehország némileg magasabb mutatót hoz.

🚿Az egy tanárra jutó általános iskolai tanulók száma pedig azért lehet lényeges, mert ezzel árnyalható és jobban megérthető az általános leterheltség és a kiégés veszélye. A ma már nem EU-s Egyesült Királyságban 19,9 tanuló jut egy oktatóra, míg Romániában 19,2, Franciaországban pedig 18,4. Ezek az országok állnak a lista végén, ugyanis a mutatószám ún. fordított intenzitási viszonyszám, amely azt jelenti, hogy a hányados növekedése alapvetően kedvezőtlen jelenséget takar. Ezekhez a mutatókhoz képest szerényebb az oktató terhelés Luxemburgban és Görögországban. Magyarország, Norvégia, vagy éppen Lengyelország mutatója pedig 10 tanuló körül mozog. Az EU-s átlag egyébiránt 13,6 fő.

✉️ Áttekintésünkből az rajzolódott ki, hogy a hasonlóságok ellenére látható különbségek vannak az európai kontinensen a tanárok bérezésében és a feltételekben. Jól azonosítható az élenjáró és a leszakadó országok csoportja is. A V4-es országok és a kelet-közép európai régió alapvetően a középmezőnyhöz tartozik és jól látható volt a vizsgált időszakban a tanári bérek felzárkóztatására irányuló szándék. Ráadásul az is azonosítható, hogy a tapasztalatot azonos növekménnyel díjazzák egyes régiós országok, mint nyugat-európai társaik.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: A GDP növelése az oktatáson keresztül

#oktatas #tanarok #berek #europa #v4 #magyarorszag #kulonbsegek

Kutatási igazgató | Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre