Most van esély a klímaváltozás megfékezésére? – OecoGlobus
Ez az év a világ számára főként a koronavírus miatt lesz emlékezetes. A világjárvány Ázsiából kiindulva, majd Európában és Amerikában elterjedve, érte el a feltörekvő világot is, közben milliókat fertőzött meg és százezreket ölt meg. Ezalatt pedig súlyosabban rombolta a gazdaságokat, mint a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság. De a járvány hatása érzékelteti azt is, hogy milyen embert próbáló feladat lesz megbirkózni az éghajlatváltozással. A gazdasági tevékenységek megtorpanásával az energiafelhasználással kapcsolatos széndioxid kibocsátás jelentősen csökkent. Idén a csökkenés 4% és 7% közé tehető. Azonban a klímacélok eléréséhez a nettó széndioxid kibocsátásnak és más üvegházhatású gázoknak az évszázad közepére nagyjából nullára kell esniük. Egy ilyen csökkenést nem a világgazdaság leállításával, hanem szigorúan annak újra gondolásával kell megvalósítani.
A World Resources Institute adataiból kiderül, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása hogyan oszlik meg a felhasználások szerint. A kibocsátás élén az épületekhez kapcsolódó energiafelhasználás (17%) és a közúti szállítás (12%) helyezkedik el. Az egyéb szállítási formák, mint a légi és vízi szállítás egyenként 2-2% -ot tesznek ki. Az ipari a vas és az acél felhasználása (8%), az agráripar (11%), a vegyi anyagok és a petrolkémia (6%), valamint a cement előállítása (3%) alkotják a „torta” nagy szeleteit. Országos szinten a világ kibocsátásnak közel egynegyede Kínához köthető, ezt követi Amerika 12% -kal. Az Európai Unió és India egyenként körülbelül 7% -ot bocsátanak ki.
A járvány lehetőséget kínál az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének felgyorsítására. A magyar kormány ezért a karbonsemlegesség elérésének céljából ezentúl nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretné ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát. Az innovációs és technológiai miniszter bejelentése alapján egy uniós pályázat keretében 30-40 %-os vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
A cikk linkje: https://www.economist.com/special-report/2020/09/17/the-great-disrupter
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1671028066381452&id=1265353903615539