🌍 Miért egyre drágább a reggelink? – OecoGlobus
📈 Amennyiben rövid választ szeretnénk adni a felvetett kérdésre, azt mondhatjuk, hogy a pandémia kirobbanása óta azon alapanyagok és élelmiszerek ára, amelyek fontos szerepet töltenek be a reggeli étkezéseinknél olyannyira növekedett, hogy számos elemző már egyértelműen nyersanyagpiaci fellendülést és tartós árnövekedést vetít előre.
🥛 Az amerikai határidős piacokon folytatott kereskedés adatai szerint az ömlesztett kávé, tej, cukor, búza, zab és narancslé szerződéses ára átlagosan 28 százalékkal ugrott meg 2019-hez képest. A húsimádók számára, pedig intő jel, hogy a sertéshús listába való felvétele az átlagos áremelkedést még tovább, 32 százalékra emeli. Tudnunk kell azonban, hogy az alapanyagok és a nyersanyagok ára csak egy szeletét teszi ki annak, amit a szupermarketben, vagy éppen az étteremben kell fizetünk, de a költségek nagyobb részét rendszerint áthárítják a fogyasztókra.
🧈 Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által mért élelmiszer árindex 2021-ben az utóbbi évtized a legmagasabb értékeit mutatja, és egyértelműen bizonyítja, hogy Kína erős kereslete, az új típusú koronavírus-járvány miatt jelentkező kormányzati gabona felhalmozások és az exportőr országokban tapasztalt száraz időjárás miatt egyértelműen növekednek a mezőgazdasági termékárak. A búza ára az év eleje óta 16 százalékkal, míg a kukoricáé 60 százalékkal emelkedett. Jelentős a drágulás továbbá a vaj esetében is.
☕ Azon országok tekintetében, amelyek élelmiszerimportra szorulnak, még a szállítási költségek növekedése is árfelhajtó hatású, gyakoriak továbbá a késések és csúszások, amelyek beszűkítik az olyan termékek elérhetőségét, mint például a kávé. Utóbbi esetében a Brazíliában tapasztalt aszály is komoly hullámverést okoz az értékláncban, amely ugyancsak emeli az árakat. A tejre kötött határidős ügyeletek is nagy volatilitást mutatnak az utóbbi másfél évben, és az árak nagyjából 12 százalékkal magasabbak a 2019-ben mért adatoknál. A cukor határidős ára a pandémia kezdete óta 25 százalékkal növekedett, a narancslé esetében pedig mintegy 20 százalékos növekedést láthattunk. Még ennél is nagyobb a drágulás a szójaolaj esetében (90 százalék), a szójabab ára pedig nagyjából 60 százalékkal emelkedett.
A Magyarországon is tapasztalt élelmiszer áremelkedés tehát nem elszigetelt és szélsőséges eset, és teljes egészében beleillik a nemzetközi tendenciákba. A reggeli sajnos nem csak idehaza, hanem egyaránt a fejlődő és a már fejlett országokban is egyre többe kerül.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/felporog-az-inflacio-az-uj-tipusu-koronavirus-jarvany-utan/
#reggeli #aremelkedés #covid19 #elelmiszerarak
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
