Categories
OecoGlobus

Meddig bírja még az EU-s költségvetés Ukrajna támogatását?

Az Európai Unió azzal a kihívással szembesül, hogy a növekvő ukrajnai támogatás és az energiaellátás problémái közepette egyre szűkebb mozgástérrel rendelkezik a költségvetésében. Az Európai Bizottság félidős felülvizsgálata újratárgyalja az uniós kiadási prioritásokat, mivel az energiaválság és az új iparágak támogatása további forrásokat igényel, miközben az olyan uniós programok, mint az Erasmus+ és az EU4Health is költségvetési megszorításokkal nézhetnek szembe.

Az Európai Unió költségvetésére egyre nagyobb súly nehezedik, mivel az Unió egyszerre igyekszik támogatni Ukrajnát háborús tevékenységének folytatásában és az ország újjáépítésében, valamint próbálja megőrizni saját húzóágazatainak vonzerejét. Ezt tovább nehezíti a háború következtében kialakult energiaválság, ami Európa-szerte megnövekedett inflációs környezetet okozott. Egyre kisebb a mozgástér, aminek következében az Európai Bizottság az Unió hosszú távú költségvetésének megerősítését javasolta, annak érdekében, hogy a legsürgetőbb kihívásokat képesek legyenek kezelni. Ugyanakkor a módszertan és a prioritások megosztják a tagállamok véleményét.

A jelenlegi költségvetés problémája

Az Európai Unió éves költségvetését három évvel ezelőtt állapították meg, azonban a magas infláció, valamint Ukrajna támogatásának szükségessége arra késztette az Európai Bizottságot, hogy a költségvetés félidős felülvizsgálata során újratárgyalja az uniós kiadási prioritásokat, hogy az 2027-ig elegendő mozgásteret biztosítson. A többéves pénzügyi keret, röviden MFF, az Európai Unió hosszú távú költségvetése, amely hétéves időszakot ölel fel az Európai Bizottság által javasolt, valamint a tagállamok, továbbá az Európai Parlament által tárgyalt hosszú távú kiadásokkal. A pénz két fő forrásból származik: a nemzeti hozzájárulásokból, amelyeket a tagállamok közvetlenül az uniós költségvetésbe utalnak, valamint a saját forrásokból, például a beszedett vámokból. A költségvetés nagysága azért fontos, mert ez korlátozza, hogy az EU mennyi pénzt költhet a 2021 és 2027 közötti hét év során. A jelenlegi ciklusra az uniós intézmények 1100 milliárd euró és 750 milliárd euró elkülönítéséről állapodtak meg, az előbbi az uniós költségvetés többéves pénzügyi keretét, az utóbbi pedig a NextGenerationEU költségvetését jelenti, amely a koronavírus-járványból való kilábalást segíti elő. A költségvetés nagynak tűnhet, de az 1100 milliárd euró hét év alatt az európai GDP-nek mindössze egy százalékát teszi ki évente, mégis általában elegendő az Európai Unió hétéves szükségleteinek fedezésére.

https://public.flourish.studio/visualisation/14730071/

A probléma azonban az, hogy a jelenlegi időszak prioritásai egyre változnak, és a három évvel ezelőtt elfogadott összegek töredékei annak, amire az Európai Uniónak idén szüksége van. Ennek oka az ukrán-orosz háború okozta energiaválság és az Ukrajnának nyújtott támogatás. Eközben az Atlanti-óceán túloldalán az Egyesült Államok zöld iparágak támogatásáról szóló döntése még nagyobb nyomást gyakorolt az EU-ra, hogy finanszírozza saját iparágait. Ennek eredményeként a jelenlegi költségvetésben nincs mozgástér, ami arra késztette a Bizottságot, hogy a 2023-as félidős felülvizsgálatban a pénzügyi keret növelését javasolja, hogy elkerülje az új programok leépítését. A Bizottság 66 milliárd euróval több pénzt kért a tagállamoktól négy fő prioritás megvalósítása érdekében:

  1. először is, pénzügyi támogatás Ukrajnának,
  2. másodszor, a migráció kezelésének támogatása,
  3. harmadszor, további pénzösszegek a következő generációs EU növekvő hitelfelvételi költségeinek fedezésére,
  4. végül, egy új platform az európai stratégiai technológiák számára, a meglévő források átcsoportosításával együtt, hogy az EU versenyképesebbé váljon egy sor új technológia területén.

Megállapodás hiánya

Tavaly decemberben az Európai Parlament arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés növelése nélkül több program, köztük az Erasmus+ és az EU4Health program is költségvetési megszorításokkal nézhet szembe. Az előbbi az európai diákok külföldi tapasztalatainak bővítését szolgálja, míg az utóbbi a jólétet és a fenntartható, egészséges környezetet segíti elő minden korosztály számára. 2021-ben például az Erasmus+ program mintegy 2,9 milliárd eurós költségvetésnek köszönhetően 33 országból közel 650 000 diák fejlődését támogatta, míg az EU4Health program eddig 22 európai ország egészségügyi rendszereinek digitalizálásához járult hozzá. Ugyanakkor ahogyan azt már kiemeltük, az előterjesztett költségvetés növelése közel 50 milliárd eurót különítene el Ukrajna számára, az eddig átadott 70 milliárd eurón felül. Ennek közel a felét támogatás, a másik felét pedig kölcsön formájában. További 18 vagy 19 milliárd euró hozzájárulás kerülne a koronavírus-járvány leküzdése érdekében megalkotott újraindítási alap megnövekedett kamatterheire, úgy, hogy ebből az alapból Magyarország és Lengyelország még nem kapta meg a részét. A német pénzügyminiszter elmondta, hogy ellenzi az európai költségvetés növelését, amely a tagállamokat terhelné, és ehelyett a meglévő források újraelosztását javasolja.

Christian Lindner szerint „a tagállami hozzájárulások növelése előtt a további pénzügyi szükségleteket átcsoportosítással vagy az uniós költségvetésben meglévő, előre nem látható eseményekre vonatkozó rugalmassági lehetőségek kihasználásával kellene fedezni. Ezért nem látjuk szükségét új, kiegészítő alapok bevezetésének„.

A német álláspontot Hollandia is megerősítette, azonban mindkét ország továbbra is támogatja Ukrajna újjáépítését célzó törekvéseket. A Bizottság december 4-ig törekszik a felülvizsgált költségvetésről megállapodásra jutni, mivel ez az utolsó rendelkezésre álló időpont a 2024-es költségvetésről szóló egyezség megkötésére.

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Korábbi cikkeink:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/eleg-koncentralt-ahhoz-a-hazai-elelmiszer-kiskereskedelmi-piac-hogy-befolyasolni-tudja-az-arakat/

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/masfel-eve-tart-az-olajhaboru-gyoztesek-nincsenek-vesztesek-vannak/

Junior elemző | Megjelent írások

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.

Iratkozzon fel hírlevelünkre